Bezárás
Adatigényléses perek

Győztünk az AB előtt – nyilvánossá válhat az Operaház fantomjelentése

Az Operaház előző ciklusbeli gazdálkodásáról készített vizsgálati jelentés nyilvánosságra kerüléséért két éve indítottunk pert.  Meggyőződésünk volt, hogy ha egy miniszteri biztos közpénzből egy éven át vizsgálódik, majd állítása szerint milliárdos visszaéléseket tár fel, akkor a közvéleménynek jogában áll megismernie ennek részleteit.

Aztán lepattantunk a minisztériumról, noha nem értettük: az elmúltnyolcévről szóló jelentést miért is akarja ennyire titokban tartani a jelenlegi kormányzat. De lepattantunk aztán a bíróságról is, első– és másodfokon egyaránt. Ezután fordultunk az Alkotmánybírósághoz, aki végül (szűk többséggel, a kormánypártokhoz leginkább lojális bírák sokszor érthetetlen különvéleményei mellett) megsemmisítette az elutasító bírósági döntéseket – ráadásul úgy, hogy ezzel általában is megerősítette az információszabadsághoz való jog garanciáit.

Miért fontos ez a döntés?

A vizsgálati jelentések eddig az információszabadság mostohagyerekei voltak: a bírói gyakorlat szerint tíz évig az adatkezelő, az állam szabadon mérlegelhette, hogy nyilvánosságra hozza-e őket vagy sem. Mi úgy gondoltuk, hogy a KEHI vagy más ellenőrző szerv jelentései az elkészültük után nagyrészt nyilvánosságra kell hogy kerüljenek. A közösségnek joga van tudni, hogy az ő pénzéből fenntartott szervek milyen visszaéléseket tártak fel, mivel támasztják alá azt, hogy visszaélések történtek, illetve hogy a feltárt visszaéléseket követte-e bármilyen eljárás. A nyilvánosság egyébként az ellenőrző szervek tevékenységének minőségét is javítani tudja, hiszen ha számolnia kell azzal egy KEHI-nek, hogy a végleges vizsgálati eredményeit bárki megismerheti, akkor nyilván megalapozottabban fog dolgozni, hiszen meg kell tudnia védenie a nyilvánosság előtt a jelentésének megállapításait és a következtetéseit.

Ennél azonban általánosabb érvényű a határozat: külön is megerősíti, hogy a bíróságnak minden információszabadsági ügyben érdemben és tartalmilag is vizsgálnia kell, hogy jogszerűen tagadta-e meg az adatkezelő a kért adat kiadását. Mindennek olyan ügyekben is jelentősége lehet, mint hogy az államtitokká minősített adatok felülvizsgálatát eddig következetesen elhárították a bíróságok. Azon kevés pillanat egyikének szemtanúi vagyunk, amikor az Alkotmánybíróság az alapjogvédelem szűkítésének jóváhagyása helyett jogkiterjesztést hajtott végre.

Örülünk tehát, és ezt az örömünket a határozathoz csatolt különvélemények sem tudják elrontani. Bár rémisztő olvasni a többségi határozat “közjogi érvénytelenségéről” (Pokol Béla) szóló fejtegetést, vagy az azon való lamentálást, hogy elég körülhatárolt volt-e az egy konkrét jelentésre vonatkozó adatigénylés (Dienes-Oehm Egon és Lenkovics Barnabás), a legjobban mégis Salamon László különvéleményén derültünk, aki (rólunk lévén szó) máris tömeges visszaélésszerű adatigénylésről vizionált.

Mindenesetre őszintén reméljük, hogy az Emberi Erőforrás Minisztériuma az Alkotmánybíróság döntése után nem kívánja végigjárni újra a rendes bíróságok útvesztőit, hanem kiadja végre önként az Operaház átvilágításáról szóló vizsgálati jelentést.

A keresetlevelet letöltheti innen (PDF)

Az elsőfokú ítéletet letöltheti innen (PDF)

A fellebbezésünket letöltheti innen (PDF)

A másodfokú ítéletet letöltheti innen (PDF)

Az alkotmányjogi panaszt letöltheti innen. (PDF)

Az Alkotmánybíróság döntését letöltheti innen (PDF) 

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom