Adatok egy párhuzamos valóságból – a CRCB tanulmánya a közbeszerzéssel kapcsolatos korrupciós büntetőügyekről

Itt a napnál világosabb bizonyíték, hogy Magyarország a korrupciótól legkevésbé fertőzött ország – talán az egész világon. Hat év alatt sikerült úgy elkölteni mintegy 10 ezer milliárd (10 000 000 000 000) forintnyi uniós forrást, hogy a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódóan – a jogerős ítéletek száma alapján – egyetlen korrupciós bűncselekmény sem történt. Nulla, zéró, semmi, egyetlen egy sem. Vagyis hát majdnem. A pálházi polgármester nyomorult 200 ezer forintos korrupciós ügyével ugyanis sajnos belerondított ebbe a gyönyörű tablóba. Rajta kívül viszont senkit nem ítéltek el 2009 után elkövetett közbeszerzéssel kapcsolatos korrupciós bűncselekmény miatt.

A fenti állítás nem vicc, és nem is a CÖF legújabb közleménye, hanem faktum. Még májusban jelent meg a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) rövid kutatási jegyzete, mely a 2009 utáni, jogerős ítélettel zárult korrupt közbeszerzési eljárásokat vizsgálta. Csakhogy ilyenek nincsenek – leszámítva a 200 ezer forintos szégyenteljes pálházi esetet.

A CRCB, illetve a Központ kutatói több tanulmányban is foglalkoztak a (magyar) közbeszerzési korrupcióval, de a Központnak köszönhetjük például azt az objektív adatokkal dolgozó kompozit korrupciós kockázati indexet, amely más módszereknél megbízhatóbban méri a korrupció valószínűségét.

„A CRCB kutatatásai alapján a magyarországi EU-s projektek lebonyolításának, illetve általában a magyar közbeszerzések lebonyolításának korrupciós kockázatai nagyon magasak. Európán belül ebben az elsők között vagyunk.”- írta a CRCB két hónappal ezelőtti közleménye az M4-es építésével kapcsolatban felmerült uniós gyanú kapcsán.

(Emlékeztetőül: az M4-es Abony–Fegyvernek közt épülő 30 km-es szakaszának finanszírozásával kapcsolatban púposkodik Brüsszel, arra hivatkozva, hogy a kilométerenkénti közel 4 milliárdos ár egy kicsit sok; sajtóhírek szerint ráadásul kartellgyanút is emlegetnek a projekt nyerteseivel kapcsolatban: Colas, Swietelsky, A-Híd, Közgép, Strabag. Az öt közbeszerzési bajnok éves árbevétele 2013-ban közel 400 milliárd forint volt.)

Alig néhány héttel később viszont a Korrupciókutató Központnak azt kellett megállapítania, hogy a jogerős bírósági határozatok alapján „nincs korrupt közbeszerzés Magyarországon”.

Nincs, és nem is volt

A kutatás eredetileg nem a bírósági határozatok elemzésére irányult – az eredmény felől nézve elég vicces, hogy a kutatók azt feltételezték, a jogerős ítélettel zárult közbeszerzéssel kapcsolatos korrupciós ügyeken tesztelhetik az általuk kifejlesztett korrupciós kockázati mutató validitását.

A Bírósági Határozatok Gyűjteményéből azokat a 2009 után lezárult ügyeket keresték, amelyekben aktív/passzív hivatali vesztegetés, illetve befolyással üzérkedés miatt született jogerős ítélet. A határozatok közül azokat akarták vizsgálni, amelyek szövege tartalmazza a „közbeszerzés”, „tender”, „pályázat” szavak valamelyikét. 47 ilyen határozatot találtak, ezek összesen 38 üggyel kapcsolatban keletkeztek. De mindössze 15 esetben volt az elkövetés időpontja 2009-es vagy későbbi. Még a 2014-ben meghozott, a feltételeknek megfelelő 8 ítélet fele is 2009 előtti ügyben született.

A határozatok teljes szövege alapján viszont mindössze 5, egyértelműen közbeszerzéshez kapcsolódó korrupciós esetet azonosítottak, de ezek közül is mindössze egy esetben, a pálházi polgármester ügyében volt az elkövetés időpontja 2009-nél későbbi. Bár a konkrét ügyet a kutatók azonosították, de a határozat alapján nem lehetett eldönteni, hogy pontosan melyik közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódott a polgármester által elkövetett hivatali vesztegetés.

Ha innét nézzük, akkor tényleg azt mondhatjuk, hogy a Magyarországon a 2009 óta egyetlen konkrét közbeszerzéshez kapcsolódó korrupciós bűncselekmény sem történt – legalábbis jogerős ítélet nem nevezett meg ilyet.

A CRCB tanulmánya három okra vezeti vissza ezt a szürreális eredményt: egyrészt – közhely – a korrupciós bűncselekményeknek a felek közös érdekeltsége miatt nehéz a felderítése és magas a látenciája. Másrészt a bűncselekmény elkövetése és a jogerős ítélet megszületése közt rendkívül hosszú idő telik el: a vizsgált 47 határozatból 32 vonatkozott 2009 előtti, vagyis legalább öt évvel korábbi ügyre. Harmadik okként – az Átlátszó cikkére hivatkozva – a Polt Péter vezette ügyészség gyakorlatát említik.

Polt Péter kinevezése óta meredeken zuhan a politikai korrupciós ügyekben indított büntetőeljárások száma

Korábbi cikkünk az ügyészségtől kapott statisztikai adatokat elemezve arra a következtetésre jutott, hogy Polt Péter irányítása alatt az ügyészség a három – a CRCB által is vizsgált – hivatali korrupció bűncselekmény-kategóriában a referencia-időszakhoz (2006-2010) képest háromszor nagyobb arányban utasította el a feljelentéseket, és kétszer nagyobb gyakorisággal szüntette meg a nyomozást. Az ügyészség ezt később a maga elemzésével cáfolta, a szerzők még elemzik az ügyészség állításait.

Abba lehetne tehát hagyni végre ezt a sótlan jammerolást az aktuális udvari kedvencek sikerszériájáról, hogy most a Duna Aszfalt nyeri hülyére magát a Közgép helyett, hogy nem volt olyan kormány az elmúlt 17 évben, amelyik ne tömte volna tele megrendelésekkel ugyanazt külföldi útépítő nagykoalíciót, hogy a közbeszerzési törvénybe azért került bele a 122/A paragrafus, hogy a kispályán is zavartalanul lehessen lopni – kemény tények mutatják, hogy mindez csak pletyka, hamis valóságérzékelés.

Becker András

A kép forrása: index.hu

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: ha Magyarországra jössz, vasárnap úgyse költheted el másra. Tudnivalók itt.