Az állam helyett civilek segítik a nálunk maradó kárpátaljai menekülteket
Beszámolónk a menekülteket segítő Kárpátok Alapítvány egri konferenciájáról.
Felkerült az Integritás Hatóság holnapjára a Hatóság 2024-es Éves Elemző Integritásjelentésére adott kormányzati válasz. A 42 pontba szedett, több mint 100 javaslat jelentős részével nem értett egyet a kormány. Amivel (részben) igen, ott sem tartották szükségesnek további intézkedések megtételét. Mindössze néhány olyan javaslatot találtak arra érdemesnek, hogy fontolóra vegyék vagy továbbküldjék azokat az illetékes állami szerveknek.
Az uniós támogatások felhasználását ellenőrző, közpénzből működő Integritás Hatóság (IH) minden évben kiadja az éves elemző jelentését, amelyben beszámolnak az általuk végzett vizsgálatok eredményéről, továbbá ajánlásokat fogalmaznak meg a kormány számára. A 2024-es évre vonatkozó jelentést nyáron tették közzé, a kormány válaszát pedig a napokban töltötték fel az Integritás Hatóság holnapjára. Utóbbiból leegyszerűsítve az derül ki, hogy a kormány szerint a jelenlegi jogszabályokkal is eredményesen fel lehet venni a harcot a korrupcióval szemben, és nincs szükség a javasolt módosításokra.
A Hatóság a 2024-es Éves Elemző Integritásjelentése szerint, bár a magyar közbeszerzési rendszer több területen is kézzelfogható előrelépést ért el, a közbeszerzési piac szerkezete jelentősen változott: a szerződések száma csökkent, értékük azonban nőtt, és a piaci koncentráció tovább erősödött. „Ez a tendencia – különösen a legnagyobb cégcsoportok növekvő részesedése és az egyajánlatos eljárások arányának változatlanul magas szintje – a verseny szűkülésére utal, ami már
rövid távon is kockázatokat jelent a hatékonyság és az átláthatóság szempontjából.”
Az IH szakértői kiemelten vizsgálták a központosított közbeszerzési rendszereket, amely során cég- és cégcsoportszintű koncentrációt, hiányos kontrollkörnyezetet, valamint az adatszolgáltatás elmaradását tapasztalták. Mint írták, ezek a tényezők nemcsak a központi beszerző szervek működését, de az uniós források szabályszerű felhasználását is veszélyeztethetik.
A Hatóság az európai uniós források felhasználása terén arra a megállapításra jutott, hogy az egyajánlatos szerződések aránya változatlanul magas, és továbbra is aktuálisnak tartják a magántőkealapok átláthatóságának kérdését. (Ide kattintva látható a magántőkelapok tulajdonosi érdekeltségébe tartozó cégek közbeszerzési részesedése éves bontásban, itt pedig a közbeszerzési piacon legnagyobb részesedéssel rendelkező magántőkealapok listája érhető el.)
A jelentésben ezért számos olyan ajánlást tettek, amelyekkel a fenti problémák megelőzhetők, kiküszöbölhetők lennének, és amelyek elősegíthetik a közpénzek felelős, átlátható és hatékony felhasználását.
Ezekből a javaslatokból mutatunk be most párat.
Az IH szakértői a vizsgálatok során (ebbe a hirdetményfigyelésen át a kérdőíves felmérés is beletartozik) gyakran tapasztalták, hogy a jelenlegi közbeszerzési szabályok nem mindig alkalmasak arra, hogy biztosítsák az átlátható és tisztességes versenyt.
A Hatóság például a központosított közbeszerzések mellett a nagy összegű – és gyakran egy piaci szereplővel megkötött – keretmegállapodásokat is szigorúbban szabályozná, hiszen ezek jelentősége nagy: 2024-ben az összes eredményes eljárásrészhez viszonyítva 53 százalékot tett ki az ilyen eljárások összértéke.
Az Integritás Hatóság ezért többek között kizárná vagy korlátozná az egyszereplős keretmegállapodásokat, kötelező indokolást írnának elő, és a Dinamikus Beszerezési Rendszer (DBR) elterjedését segítenék elő. (Ennek az eljárási fajtának az előnyeiről ebben és ebben a cikkben írtunk.)
A IH szakértői a verseny alacsony szintjének okait is vizsgálták. Az elemzések során azt találták, hogy míg egyes szektorokban, így például az építési munkák esetében viszonylag nagy a verseny a megbízásokért, addig az üzleti szolgáltatások (jog, marketing stb.) terén a 63 százalékot is meghaladja az egyajánlatos eljárások száma.
A verseny elmaradásának oka összetett: lehet vertikális, azaz az ajánlatkérő és ajánlattevők közötti összejátszás (vagy akár szakmai hozzá nem értés a kiíró részéről), és horizontális, vagyis az ajánlattevők közötti együttműködésból fakadó versenykorlátozás is.
Ezért többek között javaslatot tettek a következőkre:
Az Integritás Hatóság továbbá szorgalmazta a (meghívásos) Kbt. 115. § szerinti eljárás nyílttá alakítását, vagy ennek ellehetetlenülése esetén az eljárástípus megszüntetését; az ajánlatok anonimitását a bontás (vagy legalább az ajánlattételi határidő lejárta) időpontjáig az EKR-ben; de a Btk. 420. §-ának olyan irányú módosítását is javasolták, amely a közbeszerzési szakértők felelősségének érvényesítését is biztosítja. Emellett az összeférhetetlenségről, a fenntartott közbeszerzésekről, a jogorvoslati lehetőségekről, vagy épp az indokolatlanul alacsony árajánlatokról is írtak. (Az összes javaslat itt olvasható.)
Az IH által benyújtott javaslatok egy jelentős részével a kormány „részben egyetértett” (ezt 17 alkalommal írták), de úgy ítélte meg, hogy „további intézkedés nem szükséges”. 18 esetben pedig azt írták, hogy nem értenek egyet a javaslattal. Vagyis 35 esetben semmilyen intézkedés nem várható a kormányzat részéről. De vélhetően abban a 11 esetben sem történik majd érdemi lépés, amelyekkel egyetértettek, és feladatot határoztak meg magukkal vagy valamelyik állami szervezettel szemben.
A válaszok ugyanis többnyire ilyenek voltak: „Intézkedés: A közbeszerzésekért felelős miniszter továbbítja az Integritás Hatóság javaslatát a Gazdasági Versenyhivatal részére”, vagy hogy: „A közigazgatási és területfejlesztési miniszter a stratégia előkészítése során az Integritás Hatóság javaslatait megfontolja”.
Kézzel fogható, konrétumot is tartalmazó választ csak kettőt találtunk:
A kormány elutasító válaszaiban többnyire az szerepelt, hogy a meglévő jogszabályok már megfelelően rendezik az adott kérdést, a saját vizsgálataik nem támasztják alá az Integritás Hatóság által felvetett problémákat (pl. a kbt. 115-ös eljárások esetén), vagy hogy az adott javaslat technikailag nem kivitelezhető.
Hasonló falakba ütköztek a Korrupcióllenes Munkacsaport civil tagjai is, amikor az éves jelentés készítesekor azt tapasztalták, hogy az állami szervezetek delegáltjai által készített jelentéstervezet nem vet számot a magyarországi korrupció természetével és súlyosságával.
A javasolt jelentés például az elmúlt évek korrupciós botrányai közül egyetlen esetet sem nevezett meg,
és még a korrupció magyarországi jelenlétére utaló megállapításokat is kerülni igyekezett. A KEMCS civil tagjai ezt elfogadhatatlannak tartották, és saját jelentést tettek közzé.
A szöveg 37 olyan konkrét javaslatot tartalmaz, amelyekkel csökkenthető lenne a korrupciós kockázat, többek között a közbeszerzések vagy épp a képviselők vagyonosodása terén. Mivel azonban ez nem a hivatalos jelentés (olyan idén nem készült), a kormánynak nem kell rá reagálnia.
Katus Eszter
Nyitókép: Orbán Viktor (elöl j) és Navracsics Tibor (elöl b) beszélget az Országgyűlés plenáris ülésén 2014. október 20-án. MTI Fotó: Kovács Attila
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal-adománnyal! Köszönjük.
Támogatom PayPal-adománnyalHa az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
Beszámolónk a menekülteket segítő Kárpátok Alapítvány egri konferenciájáról.
A Fidesz folyamatosan a szuverenitást hangsúlyozza, de közben a szélsőjobboldali AfD felemelésével próbálja befolyásolni a német belpolitikát.
Miután az OPTESZ OPUS csak a Herceghalom Interat Zrt.-t kérte fel ajánlattételre, szinte borítékolható volt a győzelme. Az eljárás összértéke 411 millió forint.
A kormányhivatal szerint a koreai ESDWORK Kft. tevékenysége nem jár jelentős környezeti hatással, de a civilek kérvényezték a cég engedélyének felülvizsgálatát.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!