A Rogán-féle propagandagyár beszállítói gazdagodhattak a budapesti influencerbulin
Balásy Gyula két cégével kötött keretszerződést a Visit Hungary Zrt., ennek keretében szervezhettek májusban luxusutat a külföldi influencereknek.
Hiába az állam a MÁV FKG kizárólagos tulajdonosa, hiába közfeladatot ellátó szervezet, és hiába gazdálkodik közpénzzel, a cégnek nem kötelező közbeszerzési eljárást lefolytatnia. Így aztán a beszerzései nagy részét nem a nagy nyilvánosság előtt folytatja le. Talán éppen miatt nem is szúrt szemet eddig különösebben senkinek, hogyan folyik a MÁV leányvállalatán keresztül a közpénz a kormányközeli vállalkozókhoz.
A MÁV FKG Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft. Magyarország legnagyobb vasútépítő, felújító és karbantartó társasága, amely 100%-ban az állami kézben lévő MÁV Zrt. tulajdona. A MÁV FKG Kft. a MÁV leányvállalataként mintegy 7000 kilométeres vágányhálózat karbantartási, felújítási munkáit végzi.
A MÁV FKG Kft. írta ki azt a beszerzést is, amellyel a 80-as vv. Mezőkeresztes-Mezőnyárád-Emőd bal vágány és a Nyékládháza-Miskolc rendező pályaudvar bal vágány átépítésére kerestek kivitelezőket. A felhívást 2024. július elsején tették közzé, jelentkezni először mindössze négy napig, július 5-ig lehetett, a munkálatok szeptemberben indulnak. A közzétételt egy olvasónk vette észre, aki egyúttal Hadházy Ákos parlamenti képviselőnek is megküldte a részleteket.
A kiírással kapcsolatban megkerestük a MÁV-ot, amelytől a következőket tudtuk meg.
Hogy mit tartalmaz a keretszerződés, azt nem tudjuk, ugyanis az erre vonatkozó közadatigénylésünket elutasították.
Ennek az az oka, hogy a MÁV FKG Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft. a cég álláspontja szerinti nem minősül olyan szervezetnek, amelynek kötelező lenne közbeszerzést kiírnia – annak ellenére, hogy közvetetten kizárólagos állami tulajdonban áll. Ennek konkrét okait a cég válaszában nem részletezte, csak arra utalt, hogy bizonyos esetekben önkéntes alapon veti alá magát a közpénzek felelős elköltését szabályozó közbeszerzési törvény előírásainak.
Vagyis a MÁV leányvállalata saját hatáskörben döntheti el, hogy egy adott beszerzést közbeszerzésként bonyolít le vagy pedig egyszerű ajánlatkéréssel, mint bármelyik magáncég.
A MÁV szerint ennek megfelelőségét a Közbeszerzési Hatóság által kiadott írásbeli állásfoglalás is megerősítette, de ezt a dokumentumot nem bocsátotta a rendelkezésünkre.
Kikértük az állásfoglalást a Közbeszerzési Hatóságtól, de a hatóság arra hivatkozva, hogy az védett adatokat is tartalmazhat, nem adta ki a dokumentumot, és javasolta, hogy forduljunk közvetlenül a MÁV FKG Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft.-hez.
Megkérdeztük azt is, hogy a Hatóság szerint miért nem számít klasszikus vagy közszolgáltató ajánlatkérőnek az állami tulajdonban álló és közpénzzel gazdálkodó MÁV FKG.
Erre azt írták: „az ajánlatkérőnek minősülés megállapítása az adott gazdálkodó szervezet kötelessége és felelőssége. A Közbeszerzési Hatóság még erre irányuló állásfoglalás kérés esetén sem foglal állást abban, hogy egy adott gazdálkodó szervezet a Kbt. alapján ajánlatkérőnek minősül-e, vagy sem. Ennek megfelelően a Közbeszerzési Hatóság az állásfoglalásában azokat a körülményeket, közbeszerzési jogi szempontokat, fennálló joggyakorlatot ismerteti, amelyek kérdező általi vizsgálata, végiggondolása segítséget nyújthat a saját ajánlatkérői minősége megfelelő eldöntéséhez.”
Tehát: hiába az állam a MÁV FKG kizárólagos tulajdonosa, hiába közfeladatot ellátó szervezet, és hiába gazdálkodik közpénzzel, valamint hiába haladja meg egy beszerzés becsült értéke a közbeszerzési értékhatárokat, a cégnek – álláspontja szerint – nem kötelező közbeszerzési eljárást lefolytatnia, mint a többi állami cégnek.
Hogy mennyire gyakran él ezzel a lehetőséggel a MÁV FKG, jól mutatja, hogy míg az elmúlt 5 évben legfeljebb 2 tucat közbeszerzési eljárást folytatott le, addig a megkötött szerződéseinek listája oldalakat tesz ki minden évben.
Az Átlátszó közbeszerzési tanácsadója szerint valóban előfordulhatnak olyan esetek, amikor egy állami cég nem köteles közbeszerzéseket kiírni, de erre akkor van lehetősége, ha:
„Minden állami cég, így a MÁV leányvállalatai esetében is egyedileg vizsgálni szükséges, hogy a fenti feltételek teljesülnek-e. Önmagában az állami tulajdon nem jelent tehát automatikus közbeszerzési kötelezettséget. De nehezen elképzelhető, hogy ez a cég ne végezne közérdekű tevékenységet, vagy piaci körülmények között működne, és végsősoron nem állami/kormányzati szervezetek finanszíroznák a működését”– fogalmazott szakértőnk.
És miért gond az, ha egy állami cég nem köteles közbeszerzést kiírni?
„Mert bármennyire is korrupcióval átitatott a magyar közbeszerzési gyakorlat, az uniós jogszabályokkal összhangban lévő magyar közbeszerzési törvény legalább határokat szab az önkényes szempontok alapján történő közpénzköltésnek, és bizonyos fokú transzparenciát biztosít. Ha egy állami cég még ezeket a közbeszerzési szabályokat sem köteles betartani, akkor tényleg semmi akadálya nincs a politikai alapon történő döntéshozatalnak, és a nyilvánosság hiánya miatt a közvélemény végleg elveszti a kontrollt a közpénzköltések ellenőrzése felett” – tette hozzá.
Szerettük volna megnézni, hogy jelenleg milyen beszerzések folynak a MÁV Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft.-nél, de ez a menüpont – nagyjából azután, hogy megkerestük a céget – elérhetetlenné vált. *
A társaság 2019 és 2024 között megkötött szerződései azonban még elérhetők, így azt legalább láthatjuk, hogy eddig kikkel és milyen munkákra szerződtek le. A listát átnézve olyan cégneveket találtunk, amelyek már jól ismertek az Átlátszó olvasói számára.
Az egyik állandó nyertes a V-Híd Zrt. és annak leányvállalatai. Ahogy azt a G7 májusban megírta, „a magyar építőiparban még soha nem láttunk akkora nyereséget, mint amekkorát tavaly a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt. összehozott. A közel 51 milliárdos profitot egy az egyben ki is vette a cégből a felcsúti milliárdos.”
A cég, amely tíz éve még nem is létezett, tavaly 168,5 milliárd forintos forgalmat bonyolított. A vállalat szinte teljesen állami és uniós megrendelésekből él. Elnyerte az államtól többek között a Déli Körvasút megépítését nettó 338 milliárd forintért, és a nettó 127 milliárd forintos megbízást (a Strabaggal közösen) a Békéscsaba és Lőkösháza közötti vasúti szakaszra felújítására is.
Számításaink szerint pedig
a MÁV FKG-től az évek során a V-Híd és leányvállalatai több mint 10 milliárd forint értékű megbízást kaptak.
Mivel a táblázatokban szereplő adatok nem mindig egyértelműek, megkérdeztük a MÁV-ot, hogy helyes-e a megállapításunk. A MÁV-tól azt a választ kaptuk, hogy a MÁV FKG Kft. a jogszabályokban írt tartalommal tölti fel a szerződéseket, emiatt „az adatok valósak és teljes körűek, így azok alapulvételével a szerződéses kötelezettségvállalásokra vonatkozó megállapítások megtehetők”. Jelezték ugyanakkor, hogy a megkötött keretszerződések esetén a ténylegesen felhasznált összeg a keretösszegnél alacsonyabb is lehet.
Ezek alapján viszont látszólag több milliárd forint jutott a Zele-Bau Kft.-nek is. A cégről legutóbb akkor írtunk, amikor kiderült, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter havi 150 ezer forintért bérelt egy 169 milliós medencés balatoni luxusházat a Gyenes Resort Kft.-től. A társaság végső tulajdonosa Zele Sándor volt, akinek 2013-ban a miniszter Magyar Gazdaságért Díjat adományozott.
Zele Sándornak azonban nem a Gyenes Resort (ami azután meg is szűnt, hogy Vargáék megvették a házat), hanem a Zele-Bau Kft. volt a legjövedelmezőbb vállalkozása. A Zele-Bau számos közbeszerzést nyert az elmúlt tíz évben, főként csapadékvíz-elvezetési és felújítási munkákkal bízták meg őket. A MÁV FKG leginkább aszfaltozásra és munkagépek bérlésére kötött velük szerződést.
De felbukkan a listában a Tatárka Kft. is, amellyel fuvarozásra kötöttek keretszerződést. A kft. többségi tulajdonosa Tatárka József, aki Mád polgármestere volt 2010-től egészen idén júliusig. A Tokaj mellett található településen nemcsak az akkori megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott, Demeter Ervin volt titokminiszter borászkodott, de itt vett szőlőt 2013-ban Lázár János családja is. A faluba akkoriban dőlt az uniós pénz, és nemcsak az önkormányzat, de a helyi vállalkozások, így Tatárkáék is jól profitáltak belőle.
Bár jóval kisebb összegekkel, de a szerződő partnerek között megtalálható még a kormány kedvenc takarítócége, a B+N Referencia, a Rogán Antal vezette Nemzeti Kommunikációs Hivatal segítségével befutott p2m Consulting Kft., továbbá Mészáros Lőrinc testvérének cégei, a Pegazus Trade és a Herceghalom Interat is.
A listáról persze nem maradhatott le a Mészáros Lőrinc jobbkezeként emlegetett Jászai Gellért érdekeltsége, a 4iG, ahogy a Hernádi Zsolt által vezetett MOL sem.
Hogy „a 80-as vv. Mezőkeresztes-Mezőnyárád-Emőd bal vágány és a Nyékládháza-Miskolc rendező pályaudvar bal vágány átépítési munkáit” végül ki nyerte, egyelőre nem tudni. A kiírást elküldő olvasónk szerint azonban a feltételek úgy voltak megszabva, hogy azon nagy eséllyel csak a V-Híd építő Zrt. és a Swietelsky tudott (volna) indulni.
Katus Eszter
*Frissítés 2024.08.14. Cikkünk megjelenése után levelet kaptunk a MÁV sajtóosztályától, amelyben jelezték, hogy az általunk hivatkozott link nem releváns, és a beszerzések az alábbi linken találhatóak: Aktuális beszerzéseink | MÁV-VOLÁN-csoport beszerzési portálja (mavcsoport.hu)
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A MÁV FKG egyik vasútépítő nagygépe (fotó: Facebook)
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásBalásy Gyula két cégével kötött keretszerződést a Visit Hungary Zrt., ennek keretében szervezhettek májusban luxusutat a külföldi influencereknek.
Diagramon szemléltetjük, hogy az átlagfizetés mekkora hányada megy el lakbérre az Európai Unió fővárosaiban.
Az Átlátszó által peres úton megszerzett dokumentumok szerint túlterjeszkedni látszanak a szervezet törvényi felhatalmazásán azok a kérések, amelyekkel a Szuverenitásvédelmi Hivatal fordult több állami intézményhez és köztestülethez.
Egyperces videóban mutatjuk be azokat a módszereket, amelyekkel a tenderek kiírói irányítani tudják az eljárások végkimenetelét.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!