Már 61 milliárdnál jár a Pénzügyminisztérium újjáépítése a Várban

A Mátyás-templom mellett található ingatlan rekonstrukcióját 2018-ban nyilvánította nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé a kormány. Azóta tevékenykedik a helyszínen a kapcsolódó munkákat végző WHB Kft. és Garage Kft. párosa, ami 2021-ben nettó 54 milliárd forintos ajánlattal elnyerte az épület eredeti állapotba történő visszaállítására kiírt tendert is. A projekt azóta viszont már többször drágult, jelenleg nettó 61 milliárd forint felett áll a számláló.

A Budai Várban, a Szentháromság tér 6. szám alatt álló épület 1904-ben készült az akkori pénzügyminisztérium részére, de a II. világháborúban súlyosan megsérült, és utána nem állították vissza eredeti állapotába. A Fidesz-kormány néhány éve nekiállt az ingatlan rekonstrukciójának, ami még nincs kész, viszont egyre drágább.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A kormány 2015-ben határozott arról, hogy a Nemzeti Hauszmann-terv keretében a Pénzügyminisztériumot (akkor Nemzetgazdasági Minisztérium) visszaköltözteti a budai Várba, az „eredeti” épületébe, a Mátyás-templom mellé. A Szentháromság tér 6. szám alatt ugyanis 1904-ben impozáns palotát építettek az akkori tárcának, a Magyar Királyi Pénzügyminisztériumnak Fellner Sándor tervei alapján.

Az ingatlan azonban a II. világháborúban súlyosan megsérült, és később nem építették vissza eredeti formájába, hanem egy sokkal visszafogottabb külsőt kapott a helyreállítás során. Évekig kollégium, majd levéltár működött benne, mígnem jött a fideszes ötlet, hogy rekonstruálják Fellner tervei alapján, és visszaköltözik bele a Pénzügyminisztérium.

54,3 milliárdról indult

Az épület rekonstrukciójára a projektet koordináló, állami tulajdonban lévő PM-Tér6 Kft. 2018-ban egy nettó 9,8 milliárd forintos keretmegállapodást kötött a West Hungária Bau Kft. (WHB) és Garage Kft. kettőssel, majd 2019-ben egy újabbat, nettó 7,2 milliárdért. Azóta a cégek bontási, homlokzati és rekonstrukciós munkálatokat folytattak, például helyreállítottak 4 műemléki, reprezentatív termet 2 milliárd forintért.

A két cég 2021-ben elnyerte a teljes épület eredeti állapotba való visszaállítására (pl. a tornyok újjáépítése) vonatkozó közbeszerzést is, méghozzá nettó 54,3 milliárd forintos ajánlattal. Akkor Halmai Zoltán, a PM-Tér6 Nonprofit Kft. vezérigazgatója azt nyilatkozta a Magyar Nemzetnek, hogy „a most lezárult közbeszerzések szerződései egyébként a hátralévő összes feladatot tartalmazzák, tehát a nyertes társaságok akkor teljesítik vállalásukat, ha az épület elkészült és használatbavételi engedéllyel is bír, s az üzemeltető átveszi”.

Mi pedig akkor nagy naivan ezt így kommentáltuk: „Vagyis újabb tender már nem lesz elvileg, és remélhetőleg ez sem fog drágulni”. Nos, nem meglepő módon nem jött be a reménykedés, az azóta eltelt 3 évben milliárdokkal nőtt az ár.

Sietnek az EU-elnökség miatt

Alig néhány hónappal a tendergyőztesek kihirdetése után, 2021 decemberében a költségekhez hozzácsaptak nettó 388 millió forintot, ezzel a végösszeg nettó 54,7 milliárd forintra nőtt. Az indoklásban többek között plusz irodaterek kialakítása, új felvonó telepítése, két pince közötti közlekedő létrehozása, valamint fotók, videók és drónfelvételek készítése szerepelt.

2022 őszén nettó 1,7 milliárd forinttal drágult a kivitelezés, melynek teljes ára ezzel nettó 56,5 milliárdra nőtt. Ezt azzal indokolták, hogy a Fortuna épületnél „előre nem látható műszaki és egyéb körülmények” merültek fel, amelyek miatt módosítani kellett a szerződés műszaki tartalmát.

Alig egy évvel ezután, 2023 nyarán további nettó 4,4 milliárd forinttal nőttek a költségek, a projekt végösszege ezzel nettó 60,9 milliárd lett. A hatalmas áremelkedés okaként két dolgot jelöltek meg:

• a WHB Kft. és Garage Kft. párosára bízták az épület bebútorzását és az audiovizuális technika felszerelését is,
• a pénzügyminisztérium egyik háttérszervezete, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) is az ingatlanba költözik.

A bútorozási és technikai feladatokat azért kapták meg a kivitelezők, mert ezeket a munkákat eredetileg az állami tulajdonú Közbeszerzési és Ellátási Igazgatóságra (KEF) akarták bízni, de az nem tudta volna időben megcsinálni.

Ugyanis 2024. július 1-től Magyarország tölti be az EU Tanácsának elnökségét, és a régi-új pénzügyminisztériumi épületet a kormány kijelölte az elnökséggel kapcsolatos rendezvények helyszínének. Tehát július 1-re kész kell lennie teljesen, ezt azonban a KEF nem tudja megoldani. Végül arra jutottak, hogy sokkal egyszerűbb, ha mindent ugyanaz a kivitelező, jelen esetben a WHB-Garage párosa végez.

„Megállapítást nyert, hogy a különböző gazdasági szereplők általi feladatellátás elvégzéséből fakadó többlet határidős kockázatok jelentősen csökkenthetők, kizárhatók az egyes munkafolyamatok (kivitelezés befejező munkálatai, bútorozás, audiovizuális technika) egy szerződés keretében történő megvalósításával, miközben munkavédelmi, garanciális, organizációs és vagyonvédelmi előnyei is jelentősek” – írták.

Átlépte a 61 milliárdot

Legutóbb idén március végén módosították a kivitelezési szerződést arra hivatkozva, hogy „Az épület jövőbeli használói (Pénzügyminisztérium, Államadósság Kezelő Központ) részéről – az épület rendeltetésszerű, biztonságos használata és gazdaságos üzemeltetése okán – műszaki tartalom változásokat eredményező igények merültek fel.

A változtatások a (…) létszám- és szervezeti struktúra-átalakulást eredményező változásokat, az épületben elhelyezésre kerülő ÁKK működésbiztonságát jelentősen növelő kibővített műszaki elvárásokat, illetve ezeket kielégítő megoldásokat, szakági munkákat jelentik.” – olvasható a módosításról beszámoló tájékoztatóban.

Ez alkalommal nettó 349 millió forinttal drágult a projekt, aminek a végösszege ezzel az áremelkedéssel

meghaladja a nettó 61,2 milliárd forintot.

Emellett az is szerepel a dokumentumban, hogy az átadás-átvétel megkezdésének határideje 2024. május 6., vagyis addigra teljesen készen kell lennie az épületnek.

Ahogy az a tenderdokumentációban szerepel, a munkálatok során a „műemléki védettségű épületszárnyak felújítása készül el nettó 24 887 m²-en, a középkori eredetű, 2 692 m² nettó területű Fortuna épület felújításával és a 11 366 m2 nettó szintterületű új épületszárny beépítésével”.

A leírás szerint „összesen bruttó 44 744 m² szintterületen kell XXI. századi munkakörülményeket biztosítani a minisztérium dolgozók számára”, illetve „az épületben kialakításra kerül egy »NATO« helyiség”, ami a neve alapján valószínűleg egy lehallgatásbiztos szobát jelent.

Az építkezést irányító állami cég, a PM-Tér6 Kft. honlapján a legfrissebb hír márciusi: eszerint a hónap közepétől a végéig az épület közmű-munkálatait végezték. A társaság Youtube-csatornájára március végén felkerült drónvideón azonban jól látszik, hogy elkészültek a főhomlokzati tornyok.

A PM-Tér6 galériáiban pedig látható, hogy a belső munkálatokkal is jól haladtak az elmúlt hónapokban, így az EU-elnökség idejére kész lehet az épület – ha minden jól megy, további drágulás nélkül.

Az „A” épület márványoszlopainak restaurálása 2022 áprilisában (fotó: ter6.hu)

Az ingatlan rekonstrukciójára egyébként annak idején a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő ZÁÉV is jelentkezett, ami nettó 57 milliárd forintos ajánlatot adott. Ez azonban túl magasnak bizonyult: a ZÁÉV elvesztette a tendert, amin a WHB és a Garage párosa olcsóbb, nettó 54,3 milliárdos ajánlatát hirdették ki győztesnek.

A WHB a győri Paár Attila érdekeltsége, aki akkor lett közismert, amikor megvásárolta az Eliosban a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a tulajdonrészét – nem sokkal azelőtt, hogy az Elios közvilágításos projektjei miatt vizsgálódni kezdett az azokat finanszírozó Európai Unió.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: A Pénzügyminisztérium régi-új épülete a Várban 2024. január 4-én (fotó: Wikipedia/PanPeter12)