A szegények csomagjában 820 forintig drágult az UHT tej, a NAV nyomoz

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) szerint a szegényeknek szánt élelmiszercsomagok árai nem csupán termékeket, hanem szolgáltatást is tartalmaznak, így csak a termékek árát nem lehet alapul venni egy összehasonlításhoz. Írják ezt úgy, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság kimondta: az SZGYF többszörösen jogsértő volt, amikor 2019-ben a legolcsóbb ajánlatot kizárta. Utána ugrottak meg az árak, a piaci és a KSH által mért sokszorosára. Feljelentésünk nyomán a NAV nyomoz az ügyben.

Nem csak a keretszerződés, hanem az egyedi lehívások is lényegesek – ezt jelezte korábbi, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) uniós pénzből finanszírozott élelmiszercsomagokról szóló cikkünk után egy közbeszerzési szakértő. Ezért az SZGYF-től közadatigénylésben kértük ki a 2018 óta futó program tényleges költéseit.

A megkapott keretszerződés alapján bemutattuk, hogy a pályázó cégek magas induló árat határoztak meg a termékeknél, ami a négy éves időtartam miatt nem szokatlan. A keretszerződés versenyújranyitást írt elő, vagyis minden egyes lehívott csomagra újabb árat adtak a cégek, ami nem lehetett magasabb a keretszerződés mellékletében részletezettnél, amit korábban kipereltünk.

Az SZGYF szerint nem lehet összehasonlítani a termékek árát

A keretösszeg és a tényleges szállítási díj nem egyezik, az lehet olcsóbb is, mint az előre jelzett. Ez történt 2019-ben is: a második csomag – amit a közbeszerzés alapján a Natur-Rost Kft. szállított volna – a tervezett felébe került volna. Azért a két „volna”, mert a Natur-Rost Kft.-t kizárták, a közbeszerzési értesítő szerint ugyanis az SZGYF túl olcsónak találta a cég ajánlatát.

A főigazgatóságtól az egyes közbeszerzésekre adott tényleges árajánlatokat is kikértük, és azokat, ahol lehetett, a KSH adott évre érvényes áraival hasonlítottuk össze. Íme az eredmény.

 

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság nem csak a táblázatot küldte meg az Átlátszónak, hanem egy levelet is. Ebben az áll, hogy „a csomagban található élelmiszerek ára önmagában nem értelmezhető adat, így a kiskereskedelmi árral nem összehasonlítható, tekintettel arra, hogy a Főigazgatóság nem az egyes élelmiszereket vásárolja meg, hanem a Főigazgatóság által meghatározott mennyiségű csomagot a Főigazgatóság által meghatározott helyszínre történő kiszállítással, így a csomag ára az élelmiszerek mellett szolgáltatásokat is tartalmaz, tehát a terméken túl magában foglalja az alábbiakat is:

1. A különböző gyártóktól gyűjtőcsomagolásban érkező élelmiszerek gyűjtőcsomagolásának hulladékkezelése
2. A kartondoboz ára, amelybe az élelmiszerek a kiosztáshoz belekerülnek
3. A kartondobozon a kötelező képi elemek feltüntetése (pl: EU-logó)
4. Az élelmiszerek csomagolási költsége (egyesével bele kell őket helyezni egy karton dobozba, majd a dobozt le kell zárni és áthelyezni egy következő raklapra), amely akár 30-40 ember munkabérét is magában foglalhatja
5. Raktári logisztikai költségek (betárolási, kitárolási és árumozgatási költségek)
6. A csomagok kiszállítása több mint 700 átadási helyszínre. A szállítások hozzávetőlegesen 50-70 db tehergépjármű együttes munkáját is jelenthetik
7. Gépjárművezetők bére
8. Az osztási helyszíntől függően a szállító gépjármű az osztás során végig a helyszínen marad (állásidő). Tekintettel arra, hogy az osztás során el kell kerülni a csoportosulást, egy osztás nagyobb csomagszámok esetén 2-4 órán keresztül is tarthat az ütemezetten hívott rászorulók miatt

Az adatigénylést jelen levelemhez mellékelt táblázattal teljesítjük, mellyel kapcsolatban kiemelten felhívom a figyelmét arra, hogy az abban megjelenített összegek a fent leírtakkal együtt értelmezendőek, vagyis nem a termék árát jelentik, hanem az áruk és szolgáltatások teljes ellenértékét”. – olvasható az SZGYF válaszában.

Így bukott el az olcsó ajánlat, amit a Natur-Rost Kft. adott 2019-ben

Az, hogy a csomagok egy szolgáltatás részei, nem kérdés. A keretszerződés a szállítást és a csomagolást is tartalmazza, és a közbeszerzési adatok szerint az sem titok, mi mennyibe kerül. Épp a Natur-Rost Kft. kizárása kapcsán került fel egy előzetes vitarendezési kérelem, amiben a túl olcsónak minősített cég kimutatta, mi mennyibe kerülne. A Natur-Rost Kft. már az elején azt írta az SZGYF-nek, hogy „Az ajánlatkérőnek a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia.”

Majd úgy folytatja, hogy „elfogadva az ajánlatkérő által felfedezett számítási hibát megállapítható, hogy a szerződés, ha nem is kb. 63 millió Ft, de 62 millió Ft nyereséggel teljesíthető. Nyilvánvaló, hogy ezen különbség nem alkalmas arra, hogy ajánlatunk esetében az aránytalanul alacsony ár megállapítható legyen.” Az említett 2019-es közbeszerzés, ami a második csomag lett volna, 673 millió forint összértékű, vagyis a túl olcsónak minősített és emiatt kizárt Natur-Rost azon 62 milliót keresett volna, ami közel 10 százalékos haszon.

A beszerzést 1,4 milliárd forintra becsülték, vagyis

a Natur-Rost Kft. féláron megoldotta volna a keretszerződésben rögzített árakhoz képest, haszonnal.

Az SZGYF azt is kifogásolta, hogy „egy gépkocsi kapcsán 1,44 cím látogatásával kalkuláltunk. Arra hivatkozik, hogy ez fizikai lehetetlenség, így ez nem figyelembe vehető érték. Egy nap valóban nem lehet 1,44 címet lelátogatni, viszont 3 nap alatt 4 cím, vagy 10 nap alatt 14 cím lelátogatható, így számításunk teljesen helytálló és alkalmazható”. – vezette le a cég.

Ahogy azt is leírta a Natur-Rost Kft., hogy szerintük „teljesen érthetetlen, hogy az ajánlatkérő miképpen hozott ki ellenőrző számításai során 3.530 Ft-os szállítási költséget, ez az összegzésből nem állapítható meg. Ezen szám nyilvánvalóan légből kapott, semmi nem támasztja alá.” Majd kifejtették: „Az alábbi két táblázat jól láthatóan bemutatja a két rakománytípus szállítási költségeinek különbözőségét, melyben jól látható, hogy a 750 Ft/doboz szállítási költség ajánlatunkban helytálló és pontos.” (…) „A teljes kartonszám 75%-a 65.625 db. Ha kettő szállítás 750 Ft-ba kerül, akkor egy szállítás ennek a fele, azaz 375 ft.”

A cég azt is írta: „Fentiek alapján megállapítható, hogy az összegzésben szereplő ajánlatkérői számítás teljes mértékben helytelen, rossz feltételezéseken alapul, érthetetlen költségeket alkalmaz, a valós költségek és nyereség kiszámítására teljes mértékben alkalmatlan, így erre alapozva ajánlatunk érvénytelensége nem állapítható meg”.

Kiemelték – ahogy az SZGYF is –: „Az alvállalkozói szállítási költség tartalmazza a járműre pakolás költségét, míg a „gyártó telephelyén átvett csomagok” meghatározást nem értjük … A termékek gyártói termékeket gyártanak, és nem csomagokat. Csomagokat az alvállalkozó csomagol össze.” Úgy vélték 2019-ben, hogy az

„árajánlatban szereplő 195 Ft/doboz csomagolási költség tartalmazza a címkék költségét is, amit a megrendelő fizet,”

„kalkulációs lapon megjelenik a 195 Ft részeként a címkézés forintosított díja, ami csak nevesíti a címkézés pontos részleteit és díját, amelyet ugyancsak megrendelő fizet.” És nem tartották túl olcsónak magukat. „Az átlagos piaci ártól (Ajánlatkérő saját maga ellen indított jogorvoslati kérelemben megjelölt átlagos piaci ár: 6034 Ft ) a Natur-Rost Kft. ajánlati ára (5398 Ft) csak 10,55%-kal marad el. A joggyakorlat alapján 10 %-os eltérés az átlagos piaci árhoz képest komoly kétségekre adhat okot önmagában abban a tekintetben is, hogy indokolt volt-e ajánlatkérő részéről árindokolás-kéréssel fordulnia Kérelmező felé.” – írták.

Két dolog lehetséges: a Natur-Rost Kft. hatalmasat akart bukni a bolton, és csődbe akarták vinni az 1994-ben alapított céget, vagy az általuk számított közel 10 százalékos haszonnal, a keretszerződés árainál 50 százalékkal olcsóbban is össze lehetett volna állítani a szegények szánt csomagot.

Jogsértően zárták ki a céget

Az előzetes vitarendezési kérelemben a Natur-Rost Kft. azt írta, az SZGYF több ponton is megsértette a közbeszerzés szabályait. A közbeszerzési döntőbizottság elé vitték az ügyet, ami kimondta:

„az ajánlatkérő jogsértően kért kiegészítő indokolást az ajánlati árával kapcsolatban.”, valamint, hogy „A Döntőbizottság ezen jogorvoslati eljárásban a kérelemnek részben helyt adott és D.151/41/2019. számon hozott határozatával az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette, mivel

a kérelmezői ajánlatot az ajánlatkérő jogsértően nyilvánította érvénytelennek.”

A Natur-Rost Kft.-vel végül szerződtek, csomagot a cég mégsem szállított, információink szerint a túl rövidre szabott határidők miatt.

Az SZGYF – aki azt állítja, nem lehet az árakat összehasonlítani – kétszeresen is jogsértő volt, amikor kizárta a legolcsóbb pályázót. Az árak ezután megugrottak. A Natur-Rost Kft. 2017-ben nyert közbeszerzést az SZGYF elődjénél: azt a 700 milliós projektet gond nélkül végig vitték, az „RSZTOP-1-15 kiemelt projekt keretében szegény gyermekes családok számára élelmiszer csomagok beszerzésére” kiírt versenyben a CBA Kft.-t és a Káta-Mill Bt.-t győzték le.

Az OLAF nem vizsgálta, a NAV nyomoz

A Momentum képviselője, Lőcsei Lajos nem csak a Belügyminisztériumnál – ahol mindent rendben találtak –, hanem az OLAF-nál is érdeklődött a szegényeknek európai uniós pénzből vett élelmiszercsomagok ügyéről. Az uniós pénzek elköltését vizsgáló EU-s hatóság azt írta a képviselőnek, hogy

„a támogatott projektek közül egyet (RSZTOP-1.1.1-16-2016-00002) vizsgált az OLAF OC/2018/0025/A3 ügy keretében. Vizsgálatát az OLAF 2019. november 8-án ajánlás nélkül zárta le. Az OLAF zárójelentés nem nyilvános.

Az Átlátszó cikkében szereplő RSZTOP-4.1.1. projektet az OLAF nem vizsgálta.

A linkként küldött cikk egyébként nem tér ki arra, hogy a csomagonkénti ár nem csak annak a tartalmára, hanem az összes hozzá kapcsolódó költségére vonatkozik”.

Az OLAF állítása viszont nem igaz: már a témával foglalkozó legelső, 2021 januárjában megjelent cikkünkben megírtuk, hogy a logisztika a közbeszerzés szerint csomagonként 375 forintból is megoldható. De továbbmegyünk, a mostani levezetés a csomagolás díját is pontosan tartalmazza, ahogy azt is, hogy az SZGYF hasraütésszerű költségeket mutatott ki a pályázóknak, vagyis bőven lenne mit vizsgálnia az OLAF-nak.

Addig is a magyar hatóságok nyomoznak az ügyben. Idén májusi cikkünk megjelenése után a nyilvánvaló túlárazás miatt a Transparency International (TI) Magyarország és az Átlátszó az Integritás Hatósághoz, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóságához fordult. Úgy véljük ugyanis, hogy a jelentős túlárazás sérti az európai uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás követelményét és ezáltal veszélyezteti az Európai Unió pénzügyi érdekeit, ezért a NAV illetékes igazgatóságán költségvetési csalás gyanújával feljelentést tettünk.

Az Integritás Hatóságtól egyelőre még semmilyen választ nem kaptunk a bejelentésünkre, de a NAV-nál beindultak a fogaskerekek. Július végén az adóhatóság azt közölte, hogy feljelentésünket a Bűnügyi Főigazgatóság a Központi Nyomozó Főosztályra továbbította, augusztus első napján pedig azt a tájékoztatást küldték, hogy a Központi Nyomozó Főosztály feljelentésünk alapján nyomozást rendelt el az ügyben.

Segesvári Csaba

A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült.

Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) keretében hátrányos helyzetű gyermekes családoknak összeállított tartós élelmiszercsomagok átadásán a kismarosi polgármesteri hivatalban 2018. július 19-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt