A Magyar Nemzeti Bank ingatlanos leányvállalata 2020-ban kezdett műalkotásokat vásárolni. Rövid idő alatt sok pénzért rengeteg képet vettek: 2021 április végéig nettó 3,8 milliárd forint közpénzt költöttek el 730 festményre. Adatigénylésünkre válaszolva közölték, hogy azóta, idén április végéig további 546 alkotást vásároltak nettó 1,2 milliárd forintért, így már összesen 5 milliárdnál jár a „kortárs művészeti gyűjtemény” ára.
2020 szeptemberében írtunk először arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) leánycége, az MNB-Ingatlan Kft. elkezdett festményeket vásárolni. Onnantól kezdve néhány hetente, de maximum havonta vett a cég újabb alkotásokat, alig egy év alatt összesen közel 4 milliárd forint értékben. A képek tárolási helyét hosszú ideig titkolták, majd nagy sokára egy online galériában mutatták meg őket, újabban pedig a nagyközönség is láthatja egy részüket egy-egy kiállításon.
2020 őszén, az MNB-Ingatlan Kft. festménybeszerzéseinek kezdetén a Nemzeti Bank azt válaszolta a Népszava érdeklődésére, hogy a megvásárolt alkotásokat az MNB épületeinek reprezentatív tereiben és irodáiban helyezik el. Bő két éve annyit sikerült kiderítenünk közadatigényléssel, hogy
2021 április végéig 730 alkotást vettek nettó 3,8 milliárd forintért.
Azonban a képek hollétéről hiába érdeklődtünk, az MNB-Ingatlan Kft. nem árulta el, hol tárolják őket, csak annyit közöltek, hogy vigyáznak rájuk. Bő fél évvel később, 2021. december végén viszont a Magyar Nemzeti Bank közleményben jelentette be, hogy aznaptól elérhető a honlapjukon az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonában lévő kortárs gyűjteményről készült online katalógus.
A virtuális gyűjtemény és az egész festményes üzletág ma már az MNB Arts & Culture fantázianevet viseli, melynek célja a honlapja szerint a kollekciót „a nagyközönség számára széles körben hozzáférhetővé és megismerhetővé, a szakma számára pedig kutathatóvá és feldolgozhatóvá tenni, mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren”. A weboldal alapján már legalább hat kiállításon megjelentették a megvásárolt festményeket, vagy legalábbis egy részüket – hazai és nemzetközi közönség előtt egyaránt.
Idén áprilisban ismét közadatigénylést nyújtottunk be az MNB-Ingatlan Kft.-nek, amelytől a 2021 áprilisa óta vásárolt műalkotások listáját és tárolási helyét kértük. A jegybank cége erre válaszul május elején küldött egy 19 oldalas listát, természetesen szkennelt pdf-ben.
Az összesítésből az látszik, hogy két év alatt, 2021. április vége óta
2023. április végéig további 546 képet vettek nettó 1,2 milliárd forintért.
Ebből az összegből 796,6 millió forintot 2021-ben, 341,2 milliót 2022-ben, 91,7 milliót pedig idén költöttek el.
A legtöbb közpénzbe Mengyán András 16 képe került, amelyekért 2021 októberében 133,5 millió forintot fizettek – bár a közbeszerzési értesítőben akkor 126,4 milliós ár jelent meg. A lista szerint a második legnagyobb kiadás Cseke Szilárd 23 alkotásának megvétele volt, ami 107,8 millió forintba került 2021 szeptemberében. A harmadik legdrágább tétel Hortobágyi Endre 18 festménye volt 96,2 millióért: 13 darabot 2021 augusztusában, majd még 5 alkotást 2021 novemberében vásároltak meg.
Cseke Szilárd egyik közpénzből megvásárolt festménye. 8 millió forintot adtak érte.
A Lengyelországban született, de 1992 óta Magyarországban élő Tomasz Piars alkotásaiból vettek a legtöbbet az elmúlt két évben: összesen 29 darabot 13,1 millió forintért. A második helyen darabszám szerint Kusovszky Bea áll, akinek 27 képét vette meg az MNB-Ingatlan Kft. összesen 20,5 millió forintért. A harmadik helyezett pedig Csáji Attila, akinek 25 művéért 80 millió forint közpénzt fizettek ki 2021 augusztusában.
A korábbi titkolózással ellentétben a jegybank cége most a képek tárolási helyét is megadta az adatigénylésünkre küldött válaszában. A cég által küldött lista szerint a 2021. április vége és 2023. április vége között vásárolt 546 festményből május elején
Azt, hogy mely festők alkotásai hol voltak májusban az MNB-Ingatlan Kft. közlése alapján, az alábbi ábrán mutatjuk:
A 6 darab képnek helyt adó Úri utca 21. szám alatti ingatlan régen a budai városháza volt, melynek meglehetősen kalandos az újkori története. Az épületet 2014-ben 1,85 milliárd forintért vette meg a Magyar Tudományos Akadémiától a Nemzeti Bank az akkor még működő, Pallas Athéné Domus Animae (PADA) nevet viselő alapítványának. A PADA nettó 3,6 milliárd forintért felújítatta az ingatlant, és létrehozott benne egy Bölcs Vár nevű „doktori iskolát”.
Azt azonban 1 év után, 2021 őszén be kellett zárni, mert vendéglátó egységek is működtek benne, amiknek zaja zavarta a szomszédokat, mert hangszigetelésre nem költöttek a puccos renoválás során. Két hónappal később, 2021 novemberében az MNB bejelentette, hogy az egyik leányvállalata nettó 8,7 milliárd forintért megvásárolta az épületet.
Az Úri utca 21. szám alatti épület (fotó: Google Street View)
A jegybank akkori közlése szerint az egykori városháza a festményvásárlásokról elhíresült MNB-Ingatlan Kft. tulajdonába került, és annak 2019-es beszámolójában szerepel is egy 8,7 milliárd forint értékű ingatlannövekedés. A cég 2022-es beszámolója szerint még mindig övé az Úri utca 21. szám alatti épület, bár székhelye vagy telephelye a társaságnak sosem volt ezen a címen.
Az ingatlan 2018 ősze óta a Pallas Athéné Könyvkiadó Kft. székhelye, a kiadó tulajdonosa pedig a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) a birtokában lévő Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.-n keresztül. A PADME 2020 eleje óta az egyetlen jegybanki alapítvány: akkor a korábbiak egyesítésével hozta létre az MNB.
Az MNB-Ingatlan Kft. által kiadott listában az a legérdekesebb, hogy rengeteg olyan vásárlás szerepel benne, amelyekről eddig semmilyen hivatalos információt nem tettek közzé. A Közbeszerzési Értesítőben nem jelentek meg ezek a tételek, vagyis nyilvános eljárás nélkül, gyakorlatilag „fű alatt” szerezték be a legtöbb képet.
Rögtön a táblázat elején, 2021. május 6-i dátummal szerepeltetik például 5 alkotó (Károlyi Zsigmond, Pintér Dia, Rákóczy Gizella, Ujházi Péter, Veszely Ferenc) 80 festményének beszerzését összesen nettó 125,5 millió forint értékben, ám a képek megvásárlásának nyoma sincs a Közbeszerzési Adatbázisban.
Ujházi Péter „Mert ő igen jókedvű” című művéért 2,6 milliót fizetett az MNB-Ingatlan Kft.
Igazából azonban könnyebb azokat a tételeket felsorolni, amelyekről közbeszerzési hirdetményt tettek közzé, és ezáltal a nyilvánosság értesülhetett róluk. Ugyanis a 2021. április végétől 2021. december 31-ig 796,6 millió forintért megvásárolt 292 alkotás többségét ilyen dokumentum nélkül vették. Csupán két vásárlás jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben: Mengyán András 16 alkotásának megvétele 126,4 millió forintért, és Szentpéteri Ádám 20 képe 82 millió forintért. Vagyis összesen 208,4 millió forint, ami az adott időszak költésének mindössze 26 százaléka, tehát kb. a negyede. Ez azt jelenti, hogy a kifizetések háromnegyedéről (74%) és az alkotások 88 százalékáról nem értesülhetett a nyilvánosság.
Hasonló a helyzet a 2022-es vásárlásokkal is: tavaly összesen 199 képet vettek 341,2 millióért, de csak Kucsora Márta 20 alkotásának 58 millió forintos beszerzése jött ki a Közbeszerzési Értesítőben. Vagyis mindössze a teljes tavalyi költés 17 százalékáról, és a megvett művek tizedéről tettek közzé nyilvános hirdetményt. Ha fordítva nézzük az arányokat, akkor a 2022-es költések 83 százalékát és az alkotások 90 százalékát kvázi titokban tartották.
Az MNB-Ingatlan Kft. által 2021. április vége és 2023. április vége között megvásárolt műalkotások by atlatszo on Scribd
Idén még durvább lett a helyzet. Míg az MNB-Ingatlan Kft. által küldött táblázat szerint 2023. január 1. és április vége között 51 festményt vettek 91,7 millió forintért, ezek közül semmi nem szerepel a Közbeszerzési Értesítőben. Ott csupán egy idei festményvásárlás található: Bak Imre 4 alkotásának beszerzése nettó 250 millió forintért (az eladó eredetileg 289 milliót kért értük), ám ez már májusi, tehát az adatigénylésünkben kérdezett időszak utáni beszerzés.
Ha az MNB-cég által küldött összes adatot egyben nézzük, akkor az látszik, hogy az említett 2 év alatt, 2021. április vége és 2023. április vége között megvett
546 festményből csak 56 darab (10,2%), és a rájuk elköltött 1,2 milliárd forintból csupán 266,4 millió (22,2%) jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben.
Ennek fényében meglehetősen pikáns az MNB-Ingatlan Kft. ügyvezetőjének, Bozó Péternek az a közlése, amelyet 2022. április végén, a megvásárolt képeket kiválasztó testület tagjairól érdeklődő levelünkre adott válasza alá fűzött kiegészítésként.
Bozó ugyanis akkor azt írta, hogy „Az országgyűlési választások és Társaságunk műtárgybeszerzései között semmilyen összefüggés nincs. Társaságunk mind azt megelőzően, mint azt követően transzparens módon végzi és fogja végezni ezen tevékenységét.”
Ezt egy előző cikkünkre reagálta, abban ugyanis azt feltételeztük, hogy mivel a korábbi gyakorlattal ellentétben nem jelennek meg heti rendszerességgel újabb és újabb festményvásárlásokról szóló közbeszerzési papírok, valószínűleg „az áprilisban esedékes országgyűlési választás miatt jegelték kicsit a programot, mert túl sok figyelmet kapott, és nagyon negatív visszhangot váltott ki.”
Most kiderült, hogy tévedtünk, nem szüntették meg a képbeszerzést, csak nem jelentették meg a vásárlásokat a Közbeszerzési Értesítőben. Ez persze Bozó állításával ellentétben egyáltalán nem transzparens gyakorlat, sőt. Ha most nem kérdezünk rá a megvett alkotások listájára, talán sosem derül ki, hogy mikor mit és mennyiért vettek.
Csáji Attila ezen művét 1,68 millió forintért vette meg az MNB cége
Adatigényléseinknek köszönhetően viszont már tudjuk, hogy 2020. január eleje és 2021. április vége között 730 alkotást vettek nettó 3,8 milliárd forintért, 2021. április vége és 2023. április vége között pedig további 546 képet vásároltak nettó 1,2 milliárd forintért. Vagyis az MNB-Ingatlan Kft. ebben az időszakban 5 milliárd forint közpénzt költött el 1276 festményre.
Szöveg: Erdélyi Katalin – Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Két oldalon Keserü Ilona két képe, középen Barabás Zsófi alkotása az MNB Arts & Culture „Folyékony időszeletek” című kiállításán a Művészetek Háza Veszprém kiállítóterében, a Dubniczay-palotában 2023. május 10-én. (fotó: MNB Arts&Culture / Facebook)
150 ezerről 800 ezer forintra nőtt két év alatt a MÁV felügyelőbizottsági tagok juttatása Lázár miniszterségével. És nem csak ott ugrottak meg a kifizetések.
A jogszabály szerint a minisztereknek alapból "első osztálynak megfelelő árú" repülőjegy jár, de ettől el lehet térni. Szijjártó meg is teszi rendszeresen.
A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ új épülete egyszerre hajaz majd templomra, csűrre és palotára is az ígéret szerint.
A honvédségi gépek pont nem értek rá, amikor a külügyminiszternek dolga akadt New Yorkban és Brüsszelben, ezért béreltek neki egy luxusrepülőt.
