közpénzégetés

Nem mondja meg az MNB cége, hogy hol tartja a milliárdokért vásárolt műalkotásokat

Közadatigénylésben kértük ki az MNB-Ingatlan Kft.-től, hogy milyen alkotásokat vásárolt 2020 januárja óta. A cég által kiadott lista szerint jóval több képről és pénzről van szó, mint amennyiről tájékoztatás jelent meg eddig a közbeszerzési értesítőben. A kft. adatközlése szerint összesen 730 műalkotást vettek eddig közel 5 milliárd forintért. Azt azonban nem árulták el kérdésünkre, hogy hol tárolják a műalkotásokat, csupán annyit közölt az ügyvezető, hogy vigyáznak rájuk.

 

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!

Tavaly ősz elején írtunk először arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank addig a nyilvánosság előtt kvázi ismeretlen cége, az MNB-Ingatlan Kft. műalkotásokat vásárolt.

Nem is keveset: az EU-s közbeszerzési értesítőben megjelent tájékoztatás szerint az MNB leányvállalata Bak Imre (1939-) Munkácsy- és Kossuth-díjas festő 17 darab alkotását vette meg 165,3 millió forintért 2020 augusztusában. Ezt követően sorra jelentek meg a jegybanki cég műtárgybeszerzéseiről szóló hivatalos tájékoztatások.

Az MNB-Ingatlan Kft. tavaly szeptemberben megvette Lakner László 18 alkotását 148 millióért, októberben Rippl-Rónai József Lengyel Menyhért-portréját, Frey Krisztián 29 festményét és Korniss Dezső 4 alkotását összesen 739 millió forintért.

November elején Maurer Dóra 17 alkotását 233 millióért, november közepén Konok Tamás 42 alkotását 109,4 millió forintért, november végén Reigl Judit négy művét 178,5 millióért és Walter Crane Európa elrablása című festményét 240 millió forintért, decemberben pedig Bortnyik Sándor egy műalkotását szerezték meg 288 millió forintért.

 

Keserü Ilona öt festményét is megvette az MNB cége 135 millióért

Az MNB-Ingatlan Kft. tavaly kezdett festményeket vásárolni és nemrég tovább bővült a cég gyűjteménye: Keserü Ilona (1933-) Kossuth-díjas festőművész öt alkotását 135 millió forintért vásárolták meg február végén dr. Antal Péter műgyűjtőtől. Ezzel együtt már 2,9 milliárd forint közpénzt költött festményekre az MNB cége tavaly augusztus óta.

A beszerzések 2021-ben is folytatódtak: idén januárban Molnár Vera 14 alkotását vette meg az MNB-leány 107,8 millió forintért, márciusban Hantai Simon 3 és Reigl Judit 4 művét vásárolta meg a cég együttesen 558 millió forintért, áprilisban pedig Keserü Ilona öt festményét vették meg 135 millió forintért. Akkor a fentebb felsorolt közbeszerzési tájékoztatásokat alapul véve azt írtuk, hogy 2020. augusztus óta 2,9 milliárd forintot költött műalkotásokra a Nemzeti Bank cége.

Nem mondják meg, hol vannak a műtárgyak

Tavaly júliusban a mutargy.com-on megjelent egy cikk, amely szerint az MNB-Ingatlan Kft. célja egy kortárs művészeti gyűjtemény létrehozása, illetve a vásárlásokkal példát akarnak mutatni más potenciális mecénások számára.

Szeptemberben a Népszava megkérdezte a Nemzeti Bankot, hogy ezt a gyűjteményt a nagyközönség is láthatja-e majd, de a lap érdeklődésére azt közölte az MNB, hogy

„a megvásárolt művészeti alkotásokat az MNB-Ingatlan Kft. a Magyar Nemzeti Bank épületeinek reprezentatív tereiben, irodáiban helyezi el, és a gyűjteményt kutathatóvá, feldolgozhatóvá teszi majd a művészettörténészek, szakemberek számára”.

2021. április 20-án közadatigénylésben kértük ki az MNB-Ingatlan Kft.-től a 2020. január 1. és 2021. április 20. között vásárolt műalkotások listáját azok vételárával és tárolási helyével együtt.

Számos más állami céggel/szervvel ellentétben a cég nem hosszabbította a vírushelyzetre hivatkozva 45 napra a válaszadási határidőt, hanem 10 nap múlva, április 30-án reagált a megkeresésünkre.

Egy táblázatban mellékelték a megvásárolt műalkotások listáját, de azok tárolási helyét nem mondták meg. Azt sem közölték, hogy miért nem mondják meg.

Az alkotások tárolásával kapcsolatban csupán a következőket írta Bozó Péter ügyvezető: Továbbá tájékoztatom, hogy az MNB-Ingatlan Kft. a beszerzett műalkotásokat, a végső helyükre történő elhelyezésig olyan, tárolási helyen őrzi, amely maradéktalanul megfelel a műalkotások megfelelő dokumentálásához, állagának megóvásához, fizikai biztosításához kapcsolódó feltételeknek. A tulajdonos társadalmi felelősségvállalására is figyelemmel a festmények tárolása és végső elhelyezése során nagy hangsúlyt fordít a műalkotások művészeti értékének megőrzésére”.

Azt viszont nem közölte Bozó, hogy miért nem teljesítette az adatigénylésünk erre vonatkozó részét, vagyis milyen indokkal nem mondja meg, hol vannak a cég által közpénzből megvett képek. 

 

A közérdekű adatigénylésre legtöbbször, így ennek a cikknek az elkészítése során is, az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

730 tétel bruttó 4,8 milliárd forintért

Összesen 20 oldalas a lista, amiben az MNB-Ingatlan Kft. az általa 2020 januárja óta vásárolt műalkotásokat sorolja fel. A húszból egy oldal üres, tehát összesen 19 oldalon sorakoznak a tárgyak az alkotók neve szerinti abc-sorrendben.

Ez már önmagában is sok, de gyors és pontos munkára a dokumentum egyáltalán nem alkalmas, ugyanis állami cégektől/szervektől megszokott módon egy szkennelt pdf-ről van szó. Ezt nem kis munka volt kereshető és szerkeszthető formátumú táblázattá alakítani, amiből már könnyű kinyerni az adatokat.

 

MNB Ingatlan Kft.mutargylista20210430 by atlatszo on Scribd

A táblázatban összesen 730 tétel szerepel, azonban némelyik több részből áll (pl. Major Kamill Vízözön című sorozata 6 darabból), így összesen 794 darab alkotásról van szó. A továbbiakban a tételekkel számolunk, mert azokat vásárolta meg az MNB-Ingatlan Kft., nem az egyes darabokat külön.

A 730 tétel vételára bruttó 4,84 milliárd forint volt. Ez nettó 3,8 milliárd forint, vagyis közel 1 milliárddal több annál, amiről eddig a közbeszerzési értesítő alapján beszámoltunk.

Valami azonban nem stimmel az MNB-Ingatlan Kft. által kiadott táblázattal, mert bár bruttó vételárat tüntettek fel az összegeknél a fejlécben, egyes alkotásoknál a közbeszerzési értesítőben megjelent nettó árak szerepelnek bruttóként.

Ilyen például Walter Crane Európa elrablása című festménye, ami nettó 240 milliós áron szerepelt az értesítőben, a táblázatban azonban ez az összeg már bruttóként áll mellette. Ugyanez a helyzet Keserü Ilona idén megvett öt festményével, amelyekért a közbeszerzési dokumentum szerint nettó 135 millió forintot fizetett ki Antal Péter műgyűjtőnek az MNB-Ingatlan Kft., de a közadatigénylésünkre kiadott táblázatban már bruttóként tüntették fel ezt az összeget.

A lista szerint a Nemzeti Bank leánycége a legtöbb pénzt Korniss Dezső alkotásaira költötte: a festő 17 művéért összesen 706 millió forintot fizettek. Direkt nem írtam, hogy nettóban vagy bruttóban, mert ez az MNB-Ingatlan Kft. adatszolgáltatása alapján sajnos nem egyértelmű.

Az egy műalkotásra kiadott legnagyobb összeg 286 millió forint volt, amelyet Bortnyik Sándor Kossuth-díjas festő Mértani formák a térben című alkotására költött a jegybank cége. A legtöbbet pedig Gross Arnold műveiből vettek: a Kossuth-díjas grafikus alkotásaiból összesen 100 tételt vásároltak.

Sok tétel nem szerepel a közbeszerzési értesítőben

Az eddigi cikkeinkben szereplő számok (nettó 2,9 milliárd) és a táblázatban olvasható összeg (bruttó 4,8 milliárd) közötti eltérés egyik oka az, hogy egy megjelent hirdetményt sajnos nem szúrtunk ki tavaly, csak augusztus óta követjük figyelemmel az MNB-Ingatlan Kft. festményvásárlásait. A lista egyik jelentős tétele, Fajó János 45 alkotásának beszerzése nettó 350 millió forintért pedig már 2020 márciusában megjelent a közbeszerzési értesítőben.

Viszont első ránézésre is több olyan művész szerepel a táblázatban, akinek neve nem ismerős a közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményekből. Az alkotók nevére egyesével rákeresve kiderül, hogy az MNB-Ingatlan Kft. által kiadott táblázatban lévő vásárlások közül sokról tényleg nem jelent meg hivatalos tájékoztatás.

A listán szerepel, de a közbeszerzési adatbázisban nem:

További érdekesség, hogy az MNB cége a közbeszerzési értesítő szerint Keserü Ilonának csupán 5 alkotását vásárolta meg idén februárban, a táblázatuk szerint azonban tavaly júliusban már vettek 7 Keserü-képet 120,5 millió forintért. 

Hasonló a helyzet Korniss Dezsővel is: a közbeszerzési értesítőben csak a művész 4 festményének megvásárlása jelent meg, az MNB-Ingatlan Kft. táblázata szerint azonban további 13-at is vettek 246 millió forintért.

Összesen tehát 347 tétel 903,4 millió forint értékű beszerzéséről nem számolt be az MNB-Ingatlan Kft. a közbeszerzési értesítőben, csak az adatigénylésünkből derültek ki ezek a vásárlások.

Szeretjük egyébként a művészeti témákat: 2016-ban másfél év pereskedés után számoltunk be arról, hogy a Szépművészeti Múzeum 10 értékes, összesen 292,5 millió forint értékű antik festményt adott kölcsön képenként havi 15 ezer forintért a TV2 újdonsült gazdasági igazgatója, Halkó Gabriella cégének, amely a műalkotásokat abban az V. kerületi lakásban tárolta, ahol gyakran feltűnt Habony Árpád és amelyet hivatalosan Habony volt anyósa bérelt az ötödik kerületi önkormányzattól.

 

A Szépművészeti Múzeum tíz értékes antik festményt kölcsönzött ki a Szerb utca 9-be

A bíróság jogerős döntése nyomán a Szépművészeti Múzeum végre kiadta az Átlátszónak a sokáig titkolt adatot, hogy hol is tárolta a múzeumból kölcsönzött nagy értékű műkincseket az Andy Vajna-féle TV2 újdonsült gazdasági igazgatója, Halkó Gabriella cége. az V. kerületi lakásban, ahol gyakran feltűnik Habony Árpád, és amelyet hivatalosan Habony volt anyósa bérel az ötödik kerületi önkormányzattól. Másfél évig pereskedtünk a Szépművészeti Múzeummal a címért.

Erdélyi Katalin

Adatkonvertálás és vizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: az MNB-Ingatlan Kft. által megvásárolt négy alkotás (Bak Imre: Ön-arc-kép I., Molnár Vera: Electra, Judit Reigl: Outburst, Lakner László: Cím nélkül – Kreisen)

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Megosztás