Három miniszternek még nem ismert a vagyonnyilatkozata – mutatjuk a céges érdekeltségeiket

Három kormánytag még nem tett közzé vagyonnyilatkozatot. Egyikük a kormányszóvivő férje, az új honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki azt ígérte, lemond orosz kötődésű, állami támogatással milliárdos profitot termelő céges érdekeltségeiről. Rajta kívül Csák János, akinek korábbi cégei szintén százmilliós állami forrásokat kaptak, valamint Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, akit a napokban többször lehülyézett a Ryanair vezérigazgatója a légitársaságokra kivetett különadó miatt.

Az elmúlt hetekben két forrásból is tájékozódhattunk a vezető politikusok vagyonáról. A június 1-ei határidőre a parlamenti képviselők közzétették a vagyonbevallásukat, amelyek a személyes vagyonelemeiket sorolják fel. A kormany.hu-n és a parlament honlapján pedig elérhető a negyedik Orbán-kormány legtöbb miniszterének vagyonbevallása is, hiányzik azonban három kormánytag bevallása. Ők Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi, Csák János innovációs és kulturális tárcavezető, valamint Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A három új miniszter nem a Fidesz-listáról vagy egyéni választókerületből érkezik a kormányba, emiatt a vagyonnyilatkozatukat csak később kell közzétenniük. Kinevezésük előtt mindhárman aktívak voltak az üzleti életben, ezért ebben a cikkben a hozzájuk köthető cégek beszámolóit nézzük meg, amelyek a vagyonnyilatkozatokkal közel egy időben kerültek nyilvánosságra .

„Közgazdaságtudomány hülyéknek”

A három miniszter közül egy, Nagy Márton korábban is az állami szférában mozgott, magánvállalkozásai nem ismertek. ­ Az utóbbi években hat központi pénzintézetben töltött be vezetői pozíciót, például 2015. szeptemberétől a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a Magyar Pénzverő Zrt. igazgatósági elnöke, az Országos Betétbiztosítási Alap és a Szanálási Alap igazgatótanácsi tagja, a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. (KELER) és a KELER Központi Szerződő Fél (KSZF) Zrt. igazgatósági tagja, 2015 és 2017 között pedig a Budapesti Értéktőzsde elnöke volt. 2020 júniusától gazdaságpolitikai kérdésekben miniszterelnöki megbízottként segítette Orbán Viktor munkáját.

Nagy Márton magánvagyona nem ismert, csak annyi biztos, hogy a Magyar Nemzeti Bankban 2017-ben ügyvezető igazgatóként nettó 2,751 millió forintot keresett havonta.

Egyes számítások szerint akkoriban hat, a jegybankhoz köthető cégnél volt igazgatósági, igazgatótanácsi tag, ami összesen havi bruttó 7–9 millió forint jövedelmet is jelenthetett.

Nagy Márton jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) felügyelőbizottságának elnöke az MNV honlapja és a cégadatbázis szerint.

2017-ben a 24.hu kiderítette azt is, hogy Nagy 43 millió forintos kedvezményes kamatozású munkáltatói kölcsönt kapott a jegybanktól annak alelnökeként. „Az MNB-s munkáltatói hitel kamata a mindenkori jegybanki alapkamat (most 0,9 százalék), így Nagy Márton is jóval olcsóbban juthatott a kölcsönhöz, mintha azt a lakosság nagy részéhez hasonlóan egy kereskedelmi banktól igényelte volna, piaci feltételek mellett” – írta a lap.

A kedvezményes munkáltatói hitel segítségével pedig vett egy 89 négyzetméteres (plusz 12 négyzetméter terasz) társasházi lakást Budapesten a XII. kerületben. Ez akkor a parlament honlapján megtalálható vagyonnyilatkozatából látszott, a linkre kattintva azonban most az „Eltávolítva” üzenet fogadja a látogatót. A 24.hu archív cikke azonban megőrizte a főbb adatokat: „A vagyonnyilatkozatán nyomon követhető, hogy gyors ütemben, havonta úgy 800-900 ezer forinttal csökken a tartozása Nagynak, ez alapján a hitel futamideje 4 év körül lehet”.

Néhány napja Nagy márton azzal került be a hírekbe, hogy keményen kiosztotta a Ryanair vezérigazgatója, és többször lehülyézte a koronavírus miatt hatalmas veszteségeket elszenvedett légitársaságokra kiszabott „extraprofit-adó” miatt. Michael O’Leary vezérigazgató azt mondta, hogy elküldik majd Nagynak a Közgazaságtudomány hülyéknek című könyvet tanulmányozásra.

Heti Válasz, londoni nagykövetség, Brain Bar

Csák János innovációs és kulturális tárcavezető eddig – egy londoni kitérő után, ahol nagykövetként dolgozott – elsősorban az üzleti életben volt aktív. A közelmúltban főként a Design Terminal és a Brain Bar tulajdonosaként, valamint a Bank of China kelet-közép-európai igazgatótanácsának tagjaként vált ismertté, az elmúlt kormányzati ciklus alatt viszont megvált üzleti érdekeltségeitől.

Csák korábban a legnagyobb tőzsdei cégeknél (Matáv, Mol-csoport, T-Mobile, Richter) töltött be vezető pozíciókat. A politikához először akkor került közel, amikor 2004-ben megvette a csődközeli állapotban lévő Heti Választ, amely később az akkor még a Fidesszel szövetséges Simicska Lajos érdekeltsége lett. Nem sokkal később, 2007 és 2010 között Sólyom László köztársasági elnök tanácsadója is volt, az első Orbán-kormány alatt pedig londoni nagykövetnek nevezték ki.

2014 után ismét elsősorban az üzleti életre koncentrált. 2016-ban Böszörményi-Nagy Gergellyel közösen befektetett az eredetileg állami alapítású, magáncégként újraalapított Design Terminal  innovációs ügynökségbe. Bár az ügynökség magáncéggé vált, az elmúlt években továbbra is évente több százmillió forintos állami támogatást kapott: a kft beszámolói szerint 2017-ben 624,687 millió, 2018-ban 407,423 millió, 2019-ben 434,437 millió, 2020-ban 458,859 millió, tavaly pedig 596,637 millió forint bevétele származott költségvetési támogatási forrásból.

Csák 2019 végéig társtulajdonosa volt a Brain Bar Kft.-nek, amely szintén kapott állami forrásokat, 2019-ben például  20 millió forintot fizetett a cégnek az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Brain Bar jövőfesztivál megrendezésére. Csák János szintén többségi tulajdonosa és ügyvezetője volt az Arete Tanácsadó Zrt.-nek. A vállalat értéke 2017-ben robbanásszerűen nőtt: egy értékpapír-kibocsátás után a részvényei összértéke 5 millióról 295,35 millió forintra nőtt. A növekedést Csák cége jelentős részben a Mészáros Lőrinc-féle MKB-bankcsoport egyik tagjának, az MKB Inkubátor Kft.-nek köszönhette, amely 275 milliót fektetett be az Aretébe.

Közel kétmilliárdos osztalékot vehetett fel tavaly az új honvédelmi miniszter

Szalay-Bobrovniczky Kristóf új honvédelmi miniszter cégei a kormánytagok bejelentése után egyből a figyelem középpontjába kerültek, hiszen az egyik hozzá köthető vállalattól korábban a Honvédelmi Minisztérium is vásárolt gépeket, egy másik vállalata pedig orosz állami vállalatokkal is üzleti kapcsolatban áll.

Szalay-Bobrovniczky még miniszteri kinevezése előtt azt mondta, nem mond le orosz kötődésű cégének vezetéséről. Kinevezése után azonban azt ígérte, hogy összeférhetetlenség miatt megválik céges érdekeltségeiről. Az nem derült ki a nyiltkozatából, hogy pontosan melyik cégekről, milyen pozícióikról és milyen határidővel mond le.

Az Opten céginformációs rendszer továbbra is Szalay-Bobrovniczky érdekeltségeiként tünteti fel a kifogásolt cégeket

– a Magyar Aerojet Befektetési Vagyonkezelő Zrt.-t, a Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelőt és a Magyar Vagon Invest Zrt.-t. Utóbbi cégről júliusban a Magyar Hang cégbírósági iratokra hivatkozva azt írta, valószínűleg elindult a tulajdonosváltás, mivel egy másik kormányközeli üzletember, Tombor András cége, a frissen bejegyzett Cato Investments Kft. 50 százalékos tulajdonrészt szerzett a vasúti kocsigyártással foglalkozó cégben. Ez arra utalhat, írta a Magyar Hang, hogy így hamarosan ő válthatja a honvédelmi minisztert a részvénytársaságban.

A vállalatok az Igazságügyi Minisztérium honlapján megjelent beszámolók szerint több milliárdos forgalmat bonyolítottak le tavaly, részben állami forrásoknak köszönhetően. A Magyar Hang júliusi becslése szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf különböző

céges részesedései után több mint 1,8 milliárd forint osztalékot vehetett fel a 2021-es üzleti évben, azaz mindeképpen milliárdosként kezdi meg miniszteri munkáját.

A Magyar Aerojet Zrt., amelynek Szalay-Bobrovniczky a vezérigazgatója, a 2021-es évet 4,8 milliárd forintos haszonnal zárta, ami szép eredmény ahhoz képest, hogy a céget tavaly jegyezték be 5 millió forint kezdőtőkével, és éves átlagos állományi létszáma 0 fő volt a beszámolója szerint.

Ennek ellenére értékesítésből származó árbevétel még nem szerepel a cég mérlegében, de  „pénzügyi műveletek bevételeiből” viszont szép summát könyvelt el. A társaság leányvállalatának, a HSC Aerojet Zrt.-nek a beszámolójából kiderül az is, hogy a cég több mint 55 milliárd forint hitelt kapott az állami Magyar Fejlesztési Banktól, ami 2036-ban jár csak le. A kölcsönzéshez a kormány vállalt kezességet, az MFB-től felvett hitel 80 százalékára vonatkozóan.

A HVG szerint a hitelt Szalay-Bobrovniczkyék a katonai kiképző és könnyű harcászati gépeket gyártó cseh Aero Vodochody repülőgyár megvásárlásához vették fel.

A gyár többségi tulajdonosa már korábban is Tombor András volt, aki főként a Fidesz-közeli elitképző, a Mathias Corvinus Collegium egyik alapítójaként ismert. Tombort (hasonlóan Szalay-Bobrovniczkyhez) a sajtóban Habony Árpád köreihez sorolják, a kampánytanácsadó hitelezőjének nevezik.

Nem sokkal azután, hogy az Aero Vodochody gyár Fidesz-közeli vállalkozók érdekeltségévé vált, a Magyar Honvédség (akkor Szalay-Bobrovniczky még nem miniszter, hanem a repülőgyár egyik tulajdonosa volt) bejelentette, hogy 12 katonai kiképző és felderítő repülőgépet rendelnek meg a gyártól.

Orosz kapcsolat

Szalay-Bobrovniczky másik vitatott érdekeltsége a Magyar Vagon-Transmashholding cégcsoport, főleg a cég orosz kötődése miatt. A cégcsoport a Dunakeszi Járműjavító köré szerveződik, amelyet 2020-ban privatizált az állam (egész pontosan a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a MÁV) a hozzá tartozó ingatlanokkal együtt. A járműjavítót a TMH Hungary Invest Zrt. vette meg, amelyet 2019-ben kifejezetten erre a célra jegyzett be a moszkvai székhelyű Transmasholding International AG (TMH) vasúti szerelvénygyártó cégcsoport és a Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt. Utóbbinak egyedüli tulajdonosa volt 2021-ben Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Nem a piac, csak a kormány üzletei erősítik az orosz-magyar gazdasági kapcsolatokat

Bár a kormány már 2012-ben meghirdette a „keleti nyitás” politikáját, a magyar céges szektor nem igazán volt vevő az orosz kapcsolatokra – ez meglátszik a romló kereskedelmi adatokon. Eközben viszont az állam hatalmas összegekben kötött üzleteket orosz partnerekkel.

Az összefonódás tehát egyértelmű az orosz céges szférával.

Ennél is problémásabb, hogy a nemzetközi TMH négy végső tulajdonosa közül kettő, Iszkander Mahmudov és Andrej Bokarev felkerült az USA szankciós listájára.

2021-et a Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt. masszív mínusszal zárta, adózott eredménye -76,2 millió forint volt. A másik Magyar Vagon cég, a vagyonkezelővel azonos címre bejegyzett Magyar Vagon Invest Zrt. (ugyancsak 100%-ban Szalay-Bobrovniczky tulajdona) szintén negatív mérleget adott le, adózott eredménye -34,7 millió forint volt.

A cégcsoport harmadik tagja az orosz hátterű Transmashholding, azonban a vállalat tavalyi beszámolóját még nem tették közzé az Igazságügyi Minisztérium honlapján. Annyi biztos, hogy egy évvel korábban hatalmas, 58 milliárdos árbevételre tett szert a cég, 2020-as adózott eredménye pedig 7,8 milliárd forint volt. A siker a magyar és orosz állami hátszélnek köszönhető, ebben az évben indították be ugyanis a Transmashholding és magyar leányvállalatának közös egyiptomi vasútikocsi-üzletét. A két cég 1300 vasúti kocsi leszállítását vállalta Egyiptomnak, amelyhez a magyar és orosz eximbankok 1,3 milliárd eurós hitelt (közel 500 milliárd forint) biztosítottak.

Minden idők leggazdagabb magyar kormánya lehet a mostani

Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Nagy Márton és Csák János vagyonnyilatkozatait egyelőre nem ismerjük, de még az ő vagyonuktól függetlenül is milliárdos nagyságrendű lehet a kormánytagok vagyona. Csak az eddig ismert, magánvagyonokat bemutató bevallásokból kiderül például, hogy Rogán Antal nevén 616 millió forintos megtakarítás található, Pintér Sándor 17 ingatlannal és közel 200 millió forintnyi devizamegtakarítással rendelkezik, Lázár Jánosnak pedig 15 db pótlapra volt szüksége a földjei felsorolásához. Ha ehhez hozzáadjuk a miniszterek céges részesedéseinek értékét is, könnyen lehet, hogy a mostani kormány a magyar történelem (a rendszerváltás óta biztosan) leggazdagabb kormánya.

Zubor Zalán

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök (b5), Varga Judit igazságügyi miniszter (b4), Csák János kulturális és innovációs miniszter (b3), Lázár János építési és beruházási miniszter (b2), Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter (b), Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (j6), Nagy István agrárminiszter (j5), Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter (j4), Pintér Sándor belügyminiszter (j3), Semjén Zsolt általános miniszterelnök-helyettes, a nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter (j2) és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j), miután az új kormány miniszterei átvették kinevezési okmányukat Novák Katalin köztársasági elnöktől a Sándor-palotában 2022. május 24-én (forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)