Nemrég írtunk arról, hogy az országgyűlési választás után két nappal a Magyar Nemzeti Bank (MNB) cége elindított egy eljárást Kucsora Márta 20 festményének megvásárlása érdekében. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentum szerint nettó 58 millió forintot fizethetnek a képekért, melyeknek eladója az MNB alapítványának egyik leányvállalata. A vásárlás tehát „házon belül” történik. Közben a műalkotásokat vásárló MNB-Ingatlan Kft. közölte a megkeresésünkre, hogy Keserü Katalin és Spengler Katalin tavaly távozott a beszerzésekről döntő szakmai bizottságból, melynek jelenleg Fabényi Julia (a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója) mellett Petrányi Zsolt művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményének főmuzeológusa, gyűjteményvezetője és Rieder Gábor művészettörténész a tagja.
2020 szeptemberében írtunk először arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) leánycége, az MNB-Ingatlan Kft. elkezdett festményeket vásárolni. Azóta nagy tételben, tízesével vették a képeket több tíz- vagy százmillió forint értékben egészen tavaly őszig.
Legutóbb 2021 októberében írtunk ilyen festményvásárlásról: akkor Mengyán András festőművész 16 alkotását vásárolta meg a jegybank cége nettó 126,4 millió forintért. Ezzel együtt pedig már összesen közel nettó 4 milliárd forintot költöttek műalkotásokra. Mengyán képeinek megvásárlása után azonban hosszabb szünet következett, és csak 2021 decemberében volt újabb beszerzés: akkor Szentpétery Ádám 20 alkotását vette meg az MNB-Ingatlan Kft. nettó 82 millió forintért.
Aztán újabb szünet következett, és csupán az országgyűlési választás után két nappal, 2022. április 5-én indítottak egy másik eljárást, amelynek célja Kucsora Márta 20 képének megvásárlása. Mivel a korábbi beszerzésekhez hasonlóan itt is konkrét alkotásokról van szó, most is hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás zajlik, amelynek során az MNB cége igyekszik megegyezni a tulajdonossal.
Minderről április 21-én számoltunk be, másnap pedig felkerült az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe (EKR) a beérkezett ajánlat bontásáról szóló jegyzőkönyv.
Eszerint az ajánlattevő, vagyis a Kucsora-képek eladója az Optimum Úri 72. Ingatlanbefektetési Kft., amelynek tulajdonosa az OPTIMA Befektetési Zrt.-n keresztül a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME), ami pedig a Magyar Nemzeti Bank birtokában van. Tehát gyakorlatilag egy házon belüli bizniszről van szó, hiszen a jegybank cége a jegybank alapítványának cégétől vesz festményeket. Végső soron csak helyet cserél egymással a közpénz és a 20 alkotás két MNB-entitás között.
A bontási jegyzőkönyv szerint az Optimum Úri 72. Ingatlanbefektetési Kft. nettó 58 millió forintot kér az MNB-Ingatlan Kft.-től Kucsora Márta 20 képéért.
Az viszont teljes rejtély, hogy az alkotások mikor és mennyiért kerültek az Optimum Úri 72. Ingatlanbefektetési Kft.-hez, mert a 2018 szeptemberében bejegyzett cégnek nincs honlapja, és a PADME weboldalán sem szerepel, vagyis a közérdekű adatai sehol sem elérhetők. A cégbíróságon leadott beszámolóiban és a hozzájuk tartozó kiegészítő mellékletekben semmi nem utal a Kucsora-képekre. Igaz, a 2021-es beszámolót még nem adták le, talán majd abban lesz a keresett információ.
Részlet a bontási jegyzőkönyvből (forrás: EKR)
Előző cikkünkben írtunk arról is, hogy információink szerint Spengler Katalin műgyűjtő már nem tagja a háromtagú, rajta kívül Dr. Fabényi Julia (a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója) és Dr. Keserü Katalin művészettörténész (az MMA rendes tagja és az ELTE Művészettörténeti Tanszékének professor emeritusa) alkotta szakmai bizottságnak, amely javaslatot tesz a különböző alkotások megvásárlására a jegybank cégének. Spengler telefonon megerősítette értesülésünket, és azt mondta, hogy tudomása szerint már nem is működik ez a javaslattevő testület, ezért az MNB-Ingatlan Kft.-hez fordultunk kérdéseinkkel.
A jegybank cége most azt közölte megkeresésünkre, hogy Keserü Katalin művészettörténész 2021. december 7. napjáig, Spengler Katalin műgyűjtő pedig 2021. november 4. napjáig vett részt a tanácsadói/szakértői munkában. Fabényi Juliára is rákérdeztünk, de őt nem említették ebben a válaszban, tehát ő még részt vesz a munkában.
Arra a kérdésünkre, hogy kik tettek javaslatot Szentpétery Ádám és Kucsora Márta képeinek megvásárlására, mindössze azt válaszolták, hogy „Társaságunk beszerzési szabályzata szerint valamennyi műtárgy-vásárlás a szakmai bizottság javaslata alapján történhet.”, tehát konkrét neveket nem mondtak.
Viszont szerencsére a következő kérdésünk az volt, hogy Kik a tagjai jelenleg a műalkotásokat kiválasztó szakmai bizottságnak?, és erre válaszul megtudtuk, hogy Dr. Fabényi Julia (a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója) mellett jelenleg Dr. Petrányi Zsolt művészettörténész (a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményének főmuzeológusa, gyűjteményvezetője) és Dr. Rieder Gábor művészettörténész a tanácsadó testület tagja.
A tagokat már kicserélték a megvásárolt alkotásokat bemutató online galéria honlapján is: előző cikkünk megjelenésekor Fabényi mellett még Keserü és Spengler neve volt olvasható, de már Petrányi és Rieder áll a helyükön.
A gyűjtemény honlapja 2022. április 21-én és 27-én, a kép kattintásra nagyobb méretben is látható
Megkérdeztük azt is, hogy milyen alkotásokat terveznek még vásárolni 2022-ben, de erre nem kaptunk konkrét választ. „A Társaság és a szakértők folyamatosan figyelik a műalkotások piacát, így a műalkotási piac tendenciáinak és lehetőségeinek figyelembevételével bővítjük gyűjteményünket” – írta Bozó Péter, az MNB-Ingatlan Kft. ügyvezetője.
Bozó előző cikkünk kapcsán azt is közölte, hogy
„az országgyűlési választások és Társaságunk műtárgybeszerzései között semmilyen összefüggés nincs. Társaságunk mind azt megelőzően, mint azt követően transzparens módon végzi és fogja végezni ezen tevékenységét.”
Több korábbi és a legutóbbi cikkünkben is megemlítettük, hogy 2020 őszén, az MNB-Ingatlan Kft. festményvásárlásai kezdetén a Nemzeti Bank azt válaszolta a Népszava érdeklődésére, hogy a megvásárolt alkotásokat az MNB épületeinek reprezentatív tereiben és irodáiban helyezik el. Legutolsó cikkünkben erre a jegybanki közlésre hivatalos tájékoztatásként hivatkoztunk. Bozó Péter ügyvezető ezzel kapcsolatban most az alábbiakat közölte levele végén:
„Az Alapítói cél az, hogy a műalkotások a nagyközönség számára is megtekinthetők legyenek, a hivatkozott »hivatalos tájékoztatás« link egy 2020. szeptemberi cikkre mutat, amely cikk megjelenése óta nem győződtek meg az aktuális helyzetről. Az elmúlt másfél évben az MNB Kortárs Gyűjtemény kibővülésével az is kifejezett cél lett, hogy ezeket a műalkotásokat megtekinthetővé tegyük a nagyközönség számára is.”
Erdélyi Katalin
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Kucsora Márta az egyik alkotásával (fotó: a festőnő Facebook-oldala)
Ehhez méterekkel fel kellene magasítani, vagyis nagyjából félmillió köbméter talajjal fel kéne tölteni az árteret. Az elképzelés szerint ezt a hatalmas földmennyiséget a Paks II építési területről hordanák oda, a park kialakítását pedig természetesen az államkasszából finanszíroznák.
2020 szeptembere és 2021 szeptembere között a hivatalosan Vál-völgyi kisvasút nevet viselő turisztikai látványosság 9,1 millió veszteséget produkált. 2016-os indulása...
Két projektre összesen 8,8 milliárd támogatást kapott a Széchenyi 2020 program uniós forrásaiból a Belügyminisztérium, az Átlátszó birtokába jutott információk szerint ugyanakkor az eljáró hatóság szabálytalanságokat talált mindkét projekt kapcsán.
Az összeg évről évre növekszik, nyolc éve még "csak" 90 milliót szánt a célra a közpénzből működő közmédia.
