Nem a piac, csak a kormány üzletei erősítik az orosz-magyar gazdasági kapcsolatokat

Bár a kormány már 2012-ben meghirdette a „keleti nyitás” politikáját, a magyar céges szektor nem igazán volt vevő az orosz kapcsolatokra – ez meglátszik a romló kereskedelmi adatokon. Eközben viszont az állam hatalmas összegekben kötött üzleteket orosz partnerekkel.

Annak ellenére, hogy az Európai Parlamentben a Fidesz képviselői minden Oroszországgal szembeni szankciót megszavaztak, az Orbán-kormány több tagja nyilvánosan ugyanezen szankciók ellen érvel. Legtöbbször gazdasági érvek hangzanak el: eszerint Oroszország megkerülhetetlen kereskedelmi partnerünk, és alapjaiban fenyegeti a magyar gazdaságot az orosz gazdasági kapcsolatok elvágása.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Gyenge piaci, erős állami befolyás

A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) még 2016-ben írt arról egy elemzésben, hogy minél erősebb Oroszország gazdasági befolyása egy külföldi államban, annál nagyobb a politikai befolyása is. Magyarország ebből a szempontból sajátos helyzetben van: Oroszország a makroadatokat nézve nincs a legfontosabb gazdasági partnereink között, és az elmúlt 12 évben csökkent is Oroszország súlya a magyar külgazdaságban.

Orosz befolyás Magyarországon (4. rész): gazdasági kitettség | PC Blog

A magyarországi orosz befolyás több szempontból is speciális. Ennek egyes vetületeivel, például a szélsőjobboldali szervezetek érintettségével vagy az orosz dezinformációval számos tanulmányban részletesen foglalkoztunk. Sorozatunkban területenként tekintjük át Magyarország Oroszországnak való kitettségét. A negyedik részben a magyarországi orosz gazdasági befolyást tekintjük át.

A gazdasági adatok alapján azonban azt látjuk, hogy az elmúlt 12 évben a magyar magánszektor inkább igyekezett leépíteni a kapcsolatokat Oroszországgal. Az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok leginkább ott váltak szorossá, ahol közvetlenül az államnak is beleszólása volt: ilyen az energiapolitika, több presztízsberuházás, a paksi projekt és a Nemzetközi Beruházási Bank Magyarországra hozása.

2010 óta csak csökkent a magyar-orosz kereskedelem

Az Orbán-kormány már 2010 utáni első ciklusában meghirdette a „keleti nyitás” politikáját, amelynek egyik fő célpontja (Törökország, Kína és más ázsiai államok mellett) Oroszország volt. Azonban a valós gazdasági mutatók alapján ez kudarcnak nevezhető. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint 2010-hez képest 2020-ig 470 milliárd forintról 253 milliárd forintra csökkent a közvetlen orosz tőkebefektetések összege Magyarországon.

A közelmúltban több publicisztika is megjelent a kormánypárti sajtóban, amelyek utólag sikerként magyarázzák a „keleti nyitást”. Ezek már leginkább a Magyarországra hozott dél-koreai beruházásokat emelték ki. A Mandineren megjelent írás el is ismeri, hogy „az orosz reláció egyre kisebb részét képezi a dinamikusan növekvő magyar kereskedelmi volumennek”. A szerző ezért részben az uniós szankciókat teszi felelőssé, amelyek feloldásáig nem is lát esélyt az orosz-magyar kereskedelem növelésére.

Az OECD kétoldalú kereskedelemről szóló adatai is ezt támasztják alá: mind az export, mind az import jelentősen csökkent 2010 után. Az OECD adatai szerint, a „keleti nyitás” kezdetekor a Magyarországra irányuló orosz export még 8,75 milliárd dollárt tett ki, de ez 2020-ra alig negyedére, 2,15 milliárdra csökkent. Hasonlóan változott az Oroszországba irányuló magyar export volumene: 2010 óta 3,39 milliárd dollárról 1,95 milliárdra esett a magyar kivitel értéke.

A helyzetet mi sem illusztrálja jobban, mint hogy

2018 és 2020 között Ukrajna már fontosabb külföldi piacunk volt, mint Oroszország.

2020-ban már 2,2 milliárd dollárnyi magyar áru érkezett Ukrajnába. Vagyis a közkeletű narratívával szemben a magyar exportgazdaságra nem is elsősorban az Oroszországgal szembeni szankciók miatt mért csapást az ukrajnai háború, hanem inkább az ukrán gazdaság – vagyis az egyik, az orosznál fontosabb felvevőpiacunk – összeomlása miatt.

A tőkebefektetések terén Ukrajna szintén fontosabb gazdasági partnerünk, mint Oroszország: a háború előtt az orosz hátterű, Magyarországon működő cégek száma 700 volt, míg az ukránoké 4000.

Ahol az állam dönt

Van egy terület viszont, ahol Oroszország végig domináns maradt – ez pedig a magyar energiaimport. Olyannyira, hogy az orosz-magyar kereskedelem nagy részét valójában csak a gáz- és olajszállítás teszi ki. Az elmúlt években az orosz-magyar gazdasági kapcsolatokat nagyrészt olyan üzletek tették ki, amelyekre a kormánynak közvetlen ráhatása volt. A legfontosabb ezek közül az energiaimport, amely a hatósági árakkal és a központi magyar gáznagykereskedő, illetve -tároló társaság kivásárlásával egyre inkább az állam irányítása alá került.

Az OECD-adatok szerint az elmúlt években a Magyarországra irányuló orosz import (dollárban számítva) jóval több mint fele földgáz és kőolaj volt.

Ezt kezdetben még a Gyurcsány-kormány alatt megkötött gázszállítási szerződések alapján intézték az oroszok, de a szerződéseket az Orbán-féle kabinetek is meghosszabbították, legutóbb 2021-ben. Akkor, vagyis tavaly, 15 éves időszakra kötött gázszállítási szerződést a magyar állam tulajdonában levő MVM és az orosz Gazprom.

A külgazdasági adatokban még nem látszik egy másik orosz-magyar energetikai projekt, a paksi beruházás valós mértéke. Az új paksi atomerőmű-blokk építéséről 2014-ben írt alá szerződést személyesen Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. A szerződés tartalmazza az összesen 10 milliárd eurós orosz hitel felvételét, ami a beruházás 80 százalékát fedezi. Csak ennek az államközi hitelnek az értéke magasabb, mint a teljes egyéves orosz-magyar árufogalomé. A beruházás azonban döcög, és a mostani szankciók miatt teljesen be is fuccsolhat.

120 milliárd forintot elköltöttek, két irodaház és egy konyha már megépült a Paks2-projektben | atlatszo.hu

120 milliárd forintot elköltöttek, két irodaház és egy konyha már megépült a Paks2-projektben

Magyar milliárdok orosz piacszerzésre

Egy orosz cég lett a nyertese a közelmúlt egyik jelentős privatizációjának, a Dunakeszi Járműjavító eladásának is. 2020-ban a cég 90 százalékos tulajdonrészét és a hozzá tartozó ingatlant a magyar állam, illetve az azt képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV), valamint a MÁV Zrt. adta el összesen 8,7 milliárd forintért az orosz hátterű TMH Hungary Invest Zrt.-nek.  A TMH-t 2019-ben jegyezte be erre a célra a moszkvai székhelyű Transmasholding International AG vasúti szerelvénygyártó cégcsoport és a Magyar Vagon Zrt. Utóbbinak egyedüli tulajdonosa Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt londoni nagykövet, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje.

A Transmasholding két másik közpénzes üzlet miatt is feltűnt:

a cégcsoporthoz tartozik a Metrovagonmas is, amely a 2015-ben megkötött szerződés alapján összesen 69 milliárd forintért szállított felújított metrókocsikat a BKV-nak.

Az üzlet erősen túlárazottnak tűnik, hiszen ahogy a G7 beszámolt róla, más városokba ugyanilyen kocsikat alig negyedannyiért szállított le a vállalat. A BKV később pert indított a beruházás miatt, egyelőre kevés sikerrel, mivel az oroszok nem vették át a keresetlevelet, így az ügyben nem tud lépni a magyar bíróság. A beruházásra újabb csapást jelentett, hogy az ukrajnai háborút követő pénzügyi szankciók miatt az orosz fél nem tudja meghosszabbítani a 3-as metró felújított szerelvényeire vonatkozó bankgaranciákat, ami akár oda is vezethet, hogy megszűnik a garanciális meghibásodások javítására vonatkozó orosz jótállás.

Szintén jelentős állami hátszéllel indították be a Transmasholding és magyar leányvállalatának közös egyiptomi vasútikocsi-üzletét 2020-ban: a két cég 1300 vasúti kocsi leszállítását vállalta Egyiptomnak, amelyhez a magyar és orosz eximbankok 1,3 milliárd eurós hitelt biztosítottak.

Bizonytalan, lesz-e magyar Szputnyik-gyár

Az ukrajnai háborút követő szankciók miatt több, a közelmúltban kötött orosz-magyar üzlet jövője kétséges – ezek mögött szintén nagyrészt az államot találjuk. Bizonytalan, mi lesz például a tervezett Szputnyik-vakcinagyárral. Szijjártó Péter még tavaly októberben jelentette be az orosz egészségügyi miniszterrel közösen, hogy „megállapodtunk abban, hogy az oltóanyagokkal kapcsolatos együttműködést új, magasabb dimenzióba léptetjük”.

Ez azt jelentené, hogy Magyarország megkapja a licenszet és a technológiát Oroszországtól, amellyel Szputnyik V koronavírus-vakcinát gyárthat a már épülő debreceni vakcinagyárban. Egyelőre homály fedi, azóta hogy áll ez a transzfer:

a legutóbbi hír szerint decemberben összeült egy „oltóanyaggyár-munkacsoport”, ahol a kormányzati tájékoztató szerint elölt vírust tartalmazó és fehérje alapú oltóanyag gyártását javasolták – a Szputnyik V viszont nem ilyen, hanem úgynevezett vírusvektor-vakcina.

Állam az államban: az orosz „kémbank”

A kormány 2019-ben, az országgyűlésben is megszavaztatott egyezményben készítette elő az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) Magyarországra költözését. A bank elvileg magyarországi és más, a bankban résztvevő államok (az induláskor Bulgária, Csehország, Szlovákia, Románia volt benne részvényes) piaci cégeinek hitelezne közép- és hosszú távon, de az üzlet nem is emiatt érdekes, hanem a magyar állam által nyújtott példátlan (sokak szerint nemzetbiztonsági kockázattal járó) mentességek miatt.

A megszavazott NBB-törvény szerint a magyar államnak nemcsak a bank üzleti tevékenységét kell lehetővé tenni, de különféle telephelyeket is biztosítania kell a banknak, garantálva azok „biztonságát és nyugalmát”.

Ezeken az központokon belül gyakorlatilag megszűnt a magyar állam joghatósága.

Az NBB mentesül minden hazai számviteli, pénzügyi jogszabály alól, valamennyi tulajdona és bárminemű tevékenysége, művelete mentességet kap, nem kell adót fizetnie, és mentesül „mindenféle jogi eljárás, közigazgatási vagy bírósági eljárás alól, kivéve, ha a bank lemondott mentességéről”.

A bank – a hazánkban működő pénzügyi vállalatok közül példátlan módon – olyan privilégiumokat kapott, amelyek csak a diplomáciai képviseleteknek járnak: a bank dolgozói és vezetői, valamint az ő családtagjaik diplomáciai mentességben részesülnek, korlátozás nélkül utazhatnak Magyarországra, de nemcsak ők, hanem az általuk meghívott „szakértők és tanácsadók”. A bank telephelyeire (akárcsak a nagykövetségekre) a magyar rendőrség még nyomozás érdekében sem teheti be a lábát, csak akkor, ha ahhoz a bank hozzájárul.

Bankhadosztály? Az orosz Nemzetközi Beruházási Bank központjának Magyarországra költözéséről | PC Blog

A magyar Országgyűlés 2019. március 5-én megszavazta azt a törvényt, amely a Nemzetközi Beruházási Bank (Mezsdunarodnüj Inveszticionnüj Bank) központjának Budapestre költöztetéséről szól. Ha a törvény változatlan formában kerül kihirdetésre, az több olyan, elsősorban biztonsági problémát is felvet, amelyek kapcsán helye lett volna a társadalmi vitának és érdemi érdekegyeztetésnek is.

Mindez különös aggodalomra ad okot, hiszen a múltban a Kreml nem egyszer használt pénzintézeteket külföldi kémkedésre. Az NBB diplomáciai mentességet élvező elnökét, Nyikolaj Koszovot ráadásul erős családi kapcsolat fűzi a szovjet-orosz hírszerzéshez: apja 12 évig volt Budapesten a KGB főnöke, anyja pedig New York-ban, az ENSZ-misszió fedésében kémkedett, tartótisztje az a Vlagyimir Barkovszkij volt, akit később az amerikai atomtitkok ellopása miatt tüntettek ki.

A „kémbanknak” is nevezett intézet 2021-ben már elkezdte a hitelezést: 90 millió euró összegben finanszíroztak hazai beruházásokat, ami a teljes magyarországi bankrendszer mérlegfőösszegének ezrelékét sem éri el.

Nehéz megmagyarázni, hogy egy ilyen kis gazdasági jelentőségű banknak miért van szüksége a nagykövetségeket megillető előjogokra.

A háború kitörése után Bulgária, Csehország, Szlovákia és Románia is jelezte, hogy kiszállnak a „kémbankból”. Orbán Viktor ezzel szemben az áprilisi választások utáni első sajtótájékoztatóján is arról beszélt, hogy marad Magyarországon a „fontos és értékes bank”, a nemzetbiztonsági kockázatokat pedig „a hatóságok elhárítják” (arra, hogy ez hogyan lehetséges, amikor a banknál nem is nyomozhatnak a magyar hatóságok, nem tért ki).

Ez ellentmond annak a márciusban megszavazott EP-döntésnek, amely konkrétan felszólította a tagállamokat az NBB azonnali kitiltására – a határozatot akkor a Fidesz EP-képviselői is támogatták.

A visegrádi országok közül csak Magyarország fogadta be az orosz hátterű befektetési bankot | atlatszo.hu

A visegrádi országok közül csak Magyarország fogadta be az orosz hátterű befektetési bankot

Magyar közbeszerzéseket is érintenek a szankciók

Orosz beruházások még ez év elején, alig egy hónappal a háború kitörése előtt is kaptak állami pénzt a kormánytól. Szijjártó Péter januárban jelentette be, hogy 7 milliárd forintot biztosítanak az Arnest Group alsózsolcai aeroszoltöltő és fémpalack-gyártó üzemének építésére, amely a tervek szerint 2024 végére épült volna meg. Szijjártó a bejelentéskor még az uniós szankciós politikát bírálta mondván, a magyar-orosz együttműködést „számos nemzetközi szereplő szeretné megakadályozni”, azonban a kormány a kölcsönös tiszteleten alapuló partnerségben érdekelt.

Az Oroszország elleni szankciók szigorodásával egyre kisebb az esély a közelmúltban elindult orosz beruházások megvalósulására. Április 5-én Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke újabb intézkedéseket jelentett be. Ezek között szerepel

az orosz vállalatok közbeszerzésben való részvételének tilalma, és minden uniós vagy nemzeti pénzügyi támogatás kizárása az orosz állami szervek számára – ez vonatkozna a paksi beruházásra is.

Minden további szankció a magyar-orosz kereskedelem fokozódó zsugorodásához vezet: a csomag részét képezi a teljes tilalom a félvezetők, gépek és szállítóeszközök kivitelére, valamint az Oroszországból származó szénimportra is kiterjed. Az érintett késztermékek Magyarországnak is fontos exportcikkei Oroszország felé. Szénből szintén sokat importálunk Oroszországból, 2020-ban 59 millió dollárt tett ki a behozatal – tekintve azonban, hogy Oroszország a magyar céges szféra számára nem igazán jelentős külpiac, a magyar gazdaságot várhatóan nem rengetik meg ezek az intézkedések.

A szankciós csomagot április 8-án az Európai Unió Tanácsa hivatalosan is megszavazta, azaz a magyar kormány képviselői sem vétózták azt meg.

Zubor Zalán

Címlapkép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) fogadja hivatalában Szergej Lavrov orosz külügyminisztert 2021. augusztus 24-én (forrás: MTI/Soós Lajos)