A paksi atomerőmű bővítését célzó beruházásról szóló megállapodások nagy részének már feloldották az államtitok minősítését. Kivételt jelent az a fejezet, amely arról szól: kell-e, és ha igen, mennyit kell fizetnünk az oroszoknak, ha felbontjuk a szerződést. Vagyis, ha mégsem épül meg az atomerőmű.
Az új paksi atomerőművel kapcsolatos beruházásra mostanában rájár a rúd. Előbb független szakértők hívták fel a figyelmet arra, hogy veszélyes lehet a telephely alatt húzódó alatti aktív törésvonal, majd az osztrák kormány is megtámadta a beruházást. Egészen pontosan azt kérték az Európai Bíróságtól, hogy semmisítse meg azt a határozatot, amellyel az Európai Bizottság jóváhagyta a bővítést.
Mindeközben pedig továbbra is folyik a per, amit Jávor Benedek EP-képviselő indított annak érdekében, hogy az oroszok és a magyarok közötti megállapodás valamennyi elemét megismerjük.
Rögtön titkosították
A bővítéséről kötött megvalósítási megállapodásának egyes elemeit, például a fővállalkozói szerződést gyakorlatilag az aláírás pillanatában titkosnak nyilvánították. Jávor Benedek korábban erről azt mondta: így ellehetetlenítették, hogy valódi, nyílt, közéleti vita folyhasson az erőmű bővítéséről.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos tavaly arra jutott, hogy nem indokolt az általános titkosítás. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője emiatt egyeztetést kezdeményezett a kormánnyal, ami után azt közölte: a szerződések egy jelentős részének minősítését már feloldották. Ám Jávor Benedek ezt követően is hiába kérte az adatokat, nem adták oda neki, így pert indított.
A hozzánk most eljutott hivatalos dokumentumból kiderül: a szerződések legtöbb részéről tavaly valóban feloldották a titkosítást, öt fejezet azonban még mindig „korlátozott terjesztésűnek” minősül. Ezt azt jelenti, hogy csak olyasvalaki férhet hozzá, aki erre külön engedélyt kapott a tárca nélküli minisztertől, azaz Süli Jánostól.
Ezek a fejezetek a következők:
– Termination – szerződés megszűnése
– Detailed technical offer – pontos ajánlat, hogy mit is építenek
– Project schedule – kivitelezési ütemterv
– Payment schedule – fizetési ütemterv
– DAB Rules – vélhetően a Dispute Adjudication Board rules, vagyis a nemzetközi választottbírósági kikötés
Kell fizetnünk? Nem kell? Mennyit?
A legérdekesebb ezek közül a Termination rész titkosítása. Ebből a részből derülne ki ugyanis, hogy mi történik akkor, ha megszűnik a szerződés, tehát, ha például egy új kormány úgy dönt, hogy mégsem szeretne Pakson atomerőművet építeni. És mivel ezt a részt is „korlátozott terjesztésűnek” minősítették, így nem lehet tudni, hogy a szerződés megszűnése esetén
– kell-e fizetnünk az oroszoknak bármekkora összegű bánatpénzt?
– és ha igen, akkor pontosan mennyit?
Márpedig ez egy nagyon fontos információ, különösen, hogy egy majdnem 4 ezer milliárdos beruházás esetleges meg nem valósulásáról van szó.
A titkosításokról szóló dokumentumban az utolsó oszlop a lényeg, mivel az tükrözi a jelenlegi állapotot. A zöld részek azok a fejezetek, amelyekről feloldották a titkosítást, a kék részek pedig azok, amelyekhez csak az férhet hozzá, aki erre külön engedélyt kap Süli Jánostól.
A pertől függetlenül is titok marad az elállás költsége
Úgy tudjuk, a tárca nélküli miniszter egyelőre a szerződés nem titkos részeit sem adta ki arra hivatkozva, hogy azok sérthetik a Roszatom leányvállalatának üzleti titkait. Az orosz cég a közelmúltban a Jávor által indított perbe is beszállt – azzal a céllal, hogy segítse a magyar kormány pernyertességét.
Információink szerint a per március 8-án folytatódik, ekkor elsőfokú, nem jogerős döntés is várható. Ám bárhogyan is dönt az üzleti titok tárgyában a bíróság, arra nincs hatásköre, hogy a minősített adat nyilvánosságra hozatalát elrendelje. Azt tehát a pertől függetlenül sem fogjuk megtudni, hogy mennyit kell fizetnie a magyar félnek, ha leállítja a paksi bővítést.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
