2013-ban írtunk először arról, hogy az Elios Zrt. hogyan trükközött az uniós támogatásból megvalósuló közvilágítási projektekkel. A cégben tulajdonos volt Orbán Viktor miniszterelnök legidősebb lányának, Orbán Ráhelnek a férje, Tiborcz István is. Amikor az Európai Unió Csalás Elleni Ügynöksége, az OLAF is vizsgálódni kezdett az Elios-ügyben, Tiborcz kiszállt a cégből, a magyar rendőrség pedig a nyomozás során nem talált semmi problémát. A kormány nem hozta nyilvánosságra az Elios-ügyről szóló OLAF-jelentést, de az Eleven Gyál nevű civil szervezet a TASZ segítségével kiperelte a dokumentumot az Európai Bizottságtól.
2021 szeptemberében írtuk meg, hogy az Európai Unió Törvényszéke megsemmisítette az OLAF azon határozatát, amely megtagadja a részleges hozzáférést aaz Elios által Magyarországon, uniós pénzből megvalósított közvilágítási projektekre vonatkozó végleges vizsgálati jelentéséhez. Az indoklás szerint erre azért van mód, mert a magyar hatóságok már lezárták e jelentéssel kapcsolatban a nemzeti vizsgálatokat, a vizsgálatok védelmének célja nem igazolja többé a dokumentumhoz való hozzáférés megtagadását.
Az OLAF-jelentés nyilvánosságra hozatala érdekében az Eleven Gyál egyesület indított pert az Európai Bizottság ellen a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet közreműködésével.
Az OLAF 2017 decemberében zárta le e vizsgálatot, és a meghozandó intézkedésekre vonatkozó ajánlásokkal együtt megküldte a magyar hatóságoknak a szóban forgó jelentést. 2019. május 22-i határozatával az OLAF az aktivista kérelmét elutasította, mivel úgy ítélte meg, hogy az ügyre vonatkozik a vizsgálataikkal kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés tilalma.
Majdnem fél évvel a bírósági döntés után, 2022. február 4-én a TASZ bejelentette, hogy megkapták az Elios-jelentést, és közzé is tették a dokumentumot, hogy „a sajtó feldolgozhassa, és így a széleskörű nyilvánosság is értesülhessen arról, milyen következtetésekre jutott az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) Tiborcz István cégének korrupciógyanús ügyeivel kapcsolatban”.
A dokumentum 35 európai uniós forrásból (KEOP) megvalósult közvilágítási projektet vizsgált meg, melyek összértékét 43,7 millió euróban, bő 13 milliárd forintban jelölték meg. A vizsgálat során az EU-s ellenőrök számos szabálytalanságot találtak, és szervezett csalást azonosítottak.
Részlet az OLAF jelentéséből az Elios-ügyről
2013-ban írtunk először az Eliosról
Magyarországon elsőként az Átlátszó számolt be a miniszterelnöki vő cégének közvilágítási projektjeiről. Volt kollégánk, Becker András 2013-ban összegezte, hogy a 2009-ben alapított ES Holding (később E-OS Innovatív, majd Elios Zrt.) három év alatt a semmiből 3 milliárd forint feletti árbevételt és tulajdonosainak 200 millió forint osztalékot termelő vállalkozássá vált a közbeszerzéseknek köszönhetően.
Tündöklés és tündöklés – Tiborczék a közvilágítás-korszerűsítési piacon
Becker András 2014-ben Oroszi Babettel összeszámolta, hogy mennyit kaszált az Elios a különböző projektekkel, 2015-ben pedig megvizsgálta az Elios megbízásait az OLAF csalás-indikátorainak tükrében. 2018 januárjában aztán bombaként robbant a magyar sajtóban a hír, hogy az OLAF két év vizsgálat után súlyos szabálytalanságokat állapított meg az Elios közvilágítási projektjeinél.
Olajozott gépezet – az Elios Innovatív Zrt. közbeszerzéses munkái az OLAF csalás-indikátorok tükrében
Ekkor megírtuk, hogy offshore-cégek is feltűntek Tiborcz mellett az Eliosban, és összeszámoltuk, hogy a cég közbeszerzéses bevételeinek 84 százalékát az Európai Unió fizette. Nekiálltunk kideríteni, hogy mit állapított meg az OLAF, és közadatigénylésekkel végül 8 OLAF-levelet megszereztünk az érintett településektől. Az már ennyiből is egyértelműen kirajzolódott, hogy mindenhol hasonló módszerekkel dolgozott az Elios.
28-ból 8 OLAF-levelet adtak ki nekünk az Elios-ügyben érintett települések, 9 település nem is válaszolt
Feltérképeztük azt is, hogy milyen kiterjedt céghálózat segítette az Eliost, és hogyan tarolt a cég a Balkánon is. Aztán kollégáink felkerekedtek, és drónvideón mutatták be, hogy milyen lett a közvilágítás az Elios után 23 városban – sok esetben ugyanis a lakosok panaszkodtak az új lámpákra.
2018 novemberében aztán a magyar rendőrség villámgyorsan lezárta a nyomozást bűncselekmény hiányában az Elios-ügyben úgy, hogy senkit nem hallgattak ki. Mivel az OLAF az Európai Bizottságnak az összes Elios-projekt értékét, vagyis 43,7 millió euró, azaz bő 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta, és ez független a magyar nyomozás eredményétől, a magyar adófizetők állták a cechet. Becker András, aki először írt a magyar sajtóban az Eliosról, 2019-ben összegezte, hogyan tusolták el az ügyet a rendőrség és az ügyészség közreműködésével.
Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt.
Most, 2022-ben, 9 évvel (!) az Átlátszó első Elios-cikke után végre nyilvános lett az OLAF-jelentés. Becker András azóta elhagyta az Átlátszót, az újságírói pályát, sőt, az országot is, mert úgy érezte, hogy nem lett semmi hatása annak, amit hosszú éveken keresztül publikált az Átlátszón a témáról. Az összes cikkünket itt böngészheti a témában:
A Mellár Tamás által alapított Mindenki Pécsért Egyesület közadatigénylésben kérte ki az ellenzéki vezetésű önkormányzattól a 2015-ös közvilágítás-korszerűsítés dokumentumait, hogy…
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Becker András 2012-2019 között dolgozott az Átlátszónál, az ő nevéhez fűződnek a miniszterelnöki vő, Tiborcz István résztulajdonában állt Elios Zrt. közbeszerzési sikereiről szóló első tényfeltáró cikkek.
A Mellár Tamás által alapított Mindenki Pécsért Egyesület közadatigénylésben kérte ki az ellenzéki vezetésű önkormányzattól a 2015-ös közvilágítás-korszerűsítés dokumentumait, hogy...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!