Van értelme az oknyomozó újságírás támogatásának? Van következménye a tényfeltáró cikkeknek? Sokszor kérdezik ezeket tőlünk, és most örömmel jelentjük, hogy néha igenis van. A magyar közélet a miniszterelnök vejének nevétől hangos, mert az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) súlyos szabálytalanságokat talált Tiborcz István volt cégének uniós pénzből támogatott közbeszerzéses munkáival kapcsolatban. A most fényt kapott csalás sokaknak újdonságnak tűnhet, pedig a témáról évek óta cikkezik a kormányfüggetlen sajtó, az Átlátszónak már 2013-ban feltűnt az Elios Zrt. sikerszériája a közvilágítás-korszerűsítési piacon.
Minden újságíró abban reménykedik, hogy az általa komoly munkával feltárt, és a nyilvánosság elé vitt ügynek lesz valamilyen kézzel fogható következménye. Magyarországon ez egy kicsit döcögősen megy, az ilyesmit inkább kivételként, semmint általános gyakorlatként emlegetjük. Most viszont kivételes időket élünk. Ezúttal ugyanis úgy tűnik, hogy következménye lesz egy olyan ügynek, amiről mi már régen és sokat cikkeztünk.
A múlt héten a 24.hu megszerezte az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának jelentését, amelyben súlyos szabálytalanságokat ismertetnek az Elios Zrt. közpénzes, uniós támogatású ügyleteivel kapcsolatban. Azóta egymás után jelennek meg a cikkek, amelyek a céggel kapcsolatos történeteket tálalják.
A sztorik nagy részét most másodszor halljuk, azok egy jelentős részét már jóval korábban bemutatta a tényfeltáró sajtó. Az Átlátszó 2012-tól kezdve, tehát már hat éve folyamatosan tudósít Tiborcz István és az Elios Zrt. ügyeiről. Tényfeltáró cikkek sorozatával bizonyítottuk, hogy milyen körülmények között zajlott Orbán Viktor vejének hirtelen meggazdagodása.
1. Tiborcz színrelép – az állami földbérleti pályázat nyertesei között (2012)
2012 volt az az év, amikor Ferenczi Krisztina, azóta sajnos elhunyt újságíró kollégánk elsőként az Átlátszón mutatta be a nyilvánosságnak, hogy egy korábban ismeretelen nevű, a miniszterelnök családjával jó viszonyt ápoló Fejér megyei család milyen sikeresen szerepelt az állami földbérlet-pályázatokon. Tiborczékról volt szó, akikről Ferenczi Krisztina cikke előtt azt sem tudtuk, hogy léteznek.
2. Tiborcz megnősül – beházasodik a miniszterelnöki családba (2013)
2013-ban Becker András kollégánk folytatta a történetet Tiborcz Istvánról, aki ebben az évben lett közismert, miután feleségül vette Orbán Viktor legnagyobb leányát. Az Átlátszó már ekkor felfigyelt a miniszterelnöki vő résztulajdonában álló cég körül zajló folyamatokra: hogy bevételét egy év alatt megnyolcvanszorozta, nyereségét pedig megötvenszerezte az Elios Zrt.
3. Tiborcz naperőművet épít – de nem fizeti ki az alvállalkozóját (2013)
Becker András tárta fel azt a történetet is, hogy 200 millió forinttal maradt adósa az Elios Zrt. a Szegedi Tudományegyetem naperőműves projektjén a munkát ténylegesen elvégző alvállalkozó cégnek. Az alvállalkozó peres eljárásra kényszerült, hogy hozzájusson a járandóságához. A perben Tiborcz Istvánt is tanúként idézték.
4. Tiborcz referenciaprojektje – a Lázár János vezette Hódmezővásárhely (2013)
Ugyancsak Becker András nézett annak utána, hogy vajon milyen projektekből lett az Eliosban hirtelen ilyen sok pénz, és azt találta, hogy Lázár János volt az, akinek az Elios első látványos sikere köszönhető volt, hiszen még Hódmezővásárhely polgármestereként 2009-ben pályázatot írt ki a közvilágítás korszerűsítésére. Bemutattuk, hogy már ezzel a pályázattal is számtalan probléma volt, és hogy az ezutáni három kisebb közbeszerzés is messziről bűzlött.
5. Tiborcz rokonai, barátai és üzletfelei – sokan kellettek a sikerhez (2014)
Ezt követően Becker András és Oroszi Babett összerakta a nagy képet. Megnéztük az összes Elios által megnyert közbeszerzést, és utánajártunk, hogy pontosan mi történt ezeken a pályázatokon. Így derült ki az, amit most az OLAF is kifogásol, nevezetesen, hogy a pályázatokat Hamar Endre, Tiborcz jóbarátjának a cége készítette elő. Bemutattunk négy olyan várost, ahol ezt a módszert alkalmazva tarolt az Elios.
6. Tiborczék közbeszerzései – az Elios Zrt. és az OLAF csalás-indikátorai (2015)
Ebben a cikkben az OLAF által használt úgynevezett red flagek (csalásra utaló indokátorok) alapján mutattuk meg, hogy melyek lehetnek az Elios Zrt. igazán problémás nyertes közbeszerzései. Végül egy kilenc, uniós támogatású KEOP-pályázati nyerésből álló listát kaptunk.
7. Tiborcz új kihívásokat keres – átnyergel az ingatlanbizniszbe (2015 óta)
Miután Tiborcz István – vélhetően a rossz sajtója miatt – 2015-ben kiszállt az Elios Zrt.-ből, az üzleti élet más területein próbált szerencsét, mi pedig oda is követtük. Bemutattuk, hogyan szerezte meg Tiborcz köre pályáztatás és verseny nélkül a keszthelyi kikötőt, hogyan gründölt értékes ingatlanokat felvásárló cégcsoportot, hogyan üzletelt Adnan Polat török és Ghaith Pharaon jordániai milliárdosokkal, és mekkora villát vett a Kútvölgyben.
Elképzelhető, hogy cikkeink nyomán egy napon majd eme új bizniszek után is hivatalos szervek fognak nyomozni. Mi viszont csak akkor tudjuk feltárni ezeket a történeteket, ha ti, a közönségünk támogattok minket – lájkokkal, megosztásokkal, szja 1% felajánlásával, és ha lehetőségeitek engedik, havi előfizetéssel. Ha a szabad sajtónak adsz pénzt, a demokráciába fektetsz be!
