Offshore cégek helyett magántőkealapok mögé bújik a NER-elit, egyre több szektort hálóznak be a titkos pénzgyűjtők

Az elmúlt években egyre többször lehetett hallani a gombamód szaporodó hazai magántőkealapokról, amelyek számos iparágba bevásárolták magukat cégek megvételével, ám az alapok mögött álló befektetők kiléte titokban maradt. Cikkünkben utánajárunk, miként fordulhatott elő, hogy a magántőkealapok mára gyakorlatilag felváltották az offshore cégeket. Emellett azt is megmutatjuk, hogy milyen jelentős hazai alapok vannak, és ezek milyen politikaközeli szereplőkhöz köthetők.

Eredetileg nem a pénz eltüntetése volt a cél

Magyarországon régóta léteznek befektetési alapok, az első egészen pontosan 1992-ben jött létre. Mégis, a magántőkealapokra csak az MKB privatizációja irányított nagyobb figyelmet 2016 nyarán. Azóta pedig tovább nőtt a számuk, nem véletlen, hogy az „új offshore” néven emlegetik őket, pedig eredeti céljuk egyáltalán nem a vagyon eltüntetése volt.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A magántőkealap egy legalább 6 évre létrehozható zárt végű, alternatív befektetési alap, amelynek célja vállalatok, vállalatrészek megszerzésének finanszírozása. Egyszerűbben fogalmazva: a magántőkealap cégeket alapít vagy vásárol, majd tőkét biztosít a részükre, így finanszírozza a működésüket, ezért cserébe pedig gyakran részesedést kér a vállalatból. Mint ahogy a nevük is sugallja, a tőkealapok magán, azaz nem nyilvános, nem tőzsdei cégekbe fektetnek be. Általában a kezdeti szakaszon már túljutott társaságok fejlesztéseit finanszírozzák, ellentétben a kockázati tőkealapokkal, amelyek elsősorban vállalatok beindításába, a kezdeti szakaszban történő fejlesztésbe fektetnek.

A kötelező legkisebb indulótőke egy magántőkealap esetében 250 millió forint. A befektetési jegyeket zártkörűen, kizárólag szakmai befektetők részére hozzák forgalomba, azok a futamidő alatt nem válthatók vissza. Szakmai befektető nemcsak befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy más hasonló szervezet lehet, hanem magánszemély is, abban az esetben, ha legalább 100 ezer eurót (nagyjából 36 millió forint) befektet.

„A tőkealapok alapvetően néhány komoly és teljesen szakmai ok miatt jöttek létre és váltak nagyon komoly befektetői körré az elmúlt 30 évben. Ezek egyike sem a pénz eltüntetése, a tulajdonosok bujkálása” – tudtuk meg egy, a témában jártas szakembertől.

Az egyik ilyen szakmai ok a mérethatékonyság: sok kicsi, egyedi befektető egyedül nyilvánvalóan nem tud olyan méretű cégekért versenyezni, mint ha együttesen szállnak versenybe azokért. A nagy alapokban felhalmozódott akvizíciós hitel-szakértelem könnyebbé teszi, hogy az egyes cégeket részben hitelből vásárolják fel, amely összességében növeli a realizálható hozamot. Emellett az alapok képesek arra, hogy globális adótervezést hozzanak létre, és az árfolyamnyereséget ott adózzák le, ahol az adó kevesebb, vagyis az alap tőkebefektetői anyagilag is jobban járnak.

A tőkealapok eredetileg szakmai okok miatt jöttek létre, nem a vagyon eltüntetése céljából (A kép illusztráció, forrás: pexels.com)

A magyar szabályozás nem segíti a transzparenciát

A tőkealapok működését egy 2011-es európai uniós irányelv szabályozza, amely számos átláthatósági követelményt tartalmaz, többek között az alapok kezelőinek minden általa kezelt uniós, vagy az Unióban forgalmazott befektetési alap tekintetében éves jelentési kötelezettsége van. A pontos részletek azonban a tagállamokra vannak bízva.

A magyar szabályozás 2014-ben lépett életbe. Három évvel később, 2017 augusztusában Szabó Szabolcs (akkor még az Együtt képviselője, de 2022-ben, az előválasztási győzelmet követően a Momentum színeiben indul az országgyűlési választáson) törvénymódosítási javaslatot nyújtott be. Eszerint a befektetési alapkezelőknek névvel, a lakcím – jogi személy esetén a székhely – megjelölésével közzé kellene tennie a befektetési jegyek tulajdonosát abban az esetben, ha a tulajdonos a befektetési jegyek összesített névértékének legalább 10 százalékát birtokolja.

A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosításáról szóló javaslat indoklása (forrás: parlament.hu)

Az indoklás szerint a 2014-es törvény hatályos rendelkezései „átláthatatlan tulajdoni formákat engednek meg Magyarországon”, mindez pedig „árt a polgári gyarapodásnak, árt a tényleges üzleti teljesítmény elismerésének, nemzetbiztonsági, terrorelhárítási és korrupciós szempontból is súlyosan aggályos”. Vagyis Szabó az átláthatóság és a biztonsági garanciák bevezetése mellett érvelt, mert mint írta:

a magyar piacgazdaságnak is az lenne az érdeke, hogy ne jöhessenek létre „belső offshore struktúrák, amelyek mögé el lehet rejteni a tényleges tulajdonos nyilvános beazonosíthatósága nélkül a magánvagyonokat”.

Az átláthatóság hiánya több szempontból probléma

A magántőkealapokkal valóban a transzparencia hiánya a legnagyobb gond. Ugyanis ha az alap zárt – azaz nyilvánosan nem toborozhat befektetőket –, akkor a befektetői kör teljesen rejtve marad a nyilvánosság elől, mivel az alapok a befektetők nevét nem kötelesek közzétenni, nem létezik semmilyen nyilvántartás, ahol elérhetőek lennének az információk arról, kik állnak az egyes alapok mögött. Ennek oka, hogy a befektető nem minősül tényleges tulajdonosnak, az alap működésébe – elméletileg – nincs beleszólása, irányítást, ellenőrzést nem gyakorol felette. Ezen jogokkal csak a tőkealap kezelője rendelkezik, aki a befektető és az alap között tartja a kapcsolatot, eljár az alap nevében, és képviseli azt a befektetők vagy akár harmadik fél irányába.

A magántőkealap működési struktúrája (forrás: Átlátszó/saját szerkesztés)

Általános gyakorlat szerint azokban az esetekben, amikor nem állapítható meg „hagyományos” módszerekkel a tényleges tulajdonos, a szervezet vezető tisztségviselője tekinthető annak. Ez a magántőkealapok esetében az alapkezelő vezetőjét takarja, vagyis az alapokról általában csak az alapkezelő és az abban vezető tisztséget betöltő személy(ek) adatait lehet megtudni. Ennek ellenére előfordulhat, hogy a bankok a befektetők vagy a tulajdonosi szerkezet bemutatására kérik a tőkealapot, de ezek az információk nem nyilvánosak, hanem értékpapírtitoknak minősülnek.

„Alapvetően semmi gond nincs azzal, ha a befektetők személye ismeretlen, persze – mint ahogyan másutt sem – nem lehet kizárni, hogy a tőkéjük olykor nem tiszta forrásból ered. A baj az, ha a logika megfordul, és az üzleti döntéseket nem a magántőkealap kezelője, hanem a befektetői hozzák meg, márpedig Magyarországon erre utaló jelek vannak. Ilyenkor a nem önálló alapkezelőt strómanként tolják előre” – magyarázta Oszkó Péter egykori pénzügyminiszter 2017-ben a HVG-nek.

Az átláthatóság hiánya nem csak azért probléma, mert így követhetetlenné válik, hogy melyik alap mögött milyen szereplők állnak. Ha ugyanis a (titkolt) befektetők hozzák meg a tényleges döntéseket, az számos további következménnyel járhat.

A hiányzó transzparenciának versenyjogi vonatkozásai is lehetnek, többek között a piactorzító vállalatfelvásárlások által, de teret engedhet a bennfentes ügyletekre vonatkozó szabályozás megkerülésének is. Az alapok számára ezen kívül arra is lehetőség nyílik, hogy esetleg olyan ügyleteket finanszírozzanak, amelyekre egyéb esetben – egy banknak például – nem lenne lehetősége. Ráadásul, ha a tőkealapok részesedést szereznek egy cégben, ami később valamilyen állami vagy EU-s támogatást nyer el, akkor a támogatást kvázi tőkeáttétként használhatják fel.

Jön az új törvény, de lesznek kivételek

Az Országgyűlés pont a közelmúltban szavazta meg azt a törvényt, amelynek értelmében egy cég végső tulajdonosát a jövőben nem lehet tovább rejtegetni. A jogszabály, amely a pénzmosás elleni európai uniós irányelveket ülteti át a magyar gyakorlatba, egy tényleges tulajdonosi nyilvántartás létrehozásáról szól – igaz, fizetni kell majd azért, ha valaki le szeretné kérni az adatokat.

Az adatszolgáltatás kötelező lesz minden Magyarországon bejegyzett vagy nyilvántartásba vett gazdálkodó és civil szervezet, bizalmi vagyonkezelő, valamint azon – részben állami tulajdonú – szervezetek számára, amelyek legalább 25 százalékban nem állami tulajdoni hányaddal rendelkeznek. A HVG ugyanakkor arról ír, hogy a jogszabály számos kivételt tartalmaz, és egyáltalán nem egyértelmű, hogy a magántőkealapok esetében mi derül majd ki a nyilvántartásból. A tényleges tulajdonosra vonatkozó információk ugyanis az ügyfél nyilatkozatán alapulnak, az pedig már a banktól függ (akik az adatokat fogják szolgáltatni a rendszerhez), hogy mennyire ellenőrzi a bediktált adat helyességét, és hogy szükség esetén kéri-e a pontosítását.

A rendszer csak az országgyűlési választás után, 2022 júliusától áll fel. Hasonló nyilvántartás egyébként már több tagállamban is létezik, például Máltán. Így tudtuk kideríteni például azt, hogy a Lady MRD luxusjachtot birtokló máltai cégnek valójában Szíjj László a tulajdonosa.

Szíjj László a Lady MRD és az Artemy jachtokat birtokló máltai offshore cég valódi tulajdonosa | atlatszo.hu

Az elmúlt két évben sokszor írtunk arról, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által is használt, osztrák bejegyzésű, OE-LEM lajstromjelű luxus magánrepülőgép többször is pontosan oda repült a horvát tengerpartra, ahol éppen a Lady MRD nevű, máltai bejegyzésű luxusjacht tartózkodott. A 7 milliárd forint értékű luxusjachtról fotókat és drónfelvételeket is készítettünk. A NER-elit köreiben népszerű jacht valódi tulajdonosát azonban egy máltai offshore cég rejtette – eddig, mert most egy pénzmosás elleni uniós direktívának köszönhetően a máltai offshore cégek valódi tulajdonosainak kilétét is nyilvánosságra hozták. Az adatbázisból kiderül, hogy az Artemy és a Lady MRD nevű jachtokat üzemeltető L&L Charter Ltd. valódi tulajdonosa Szíjj László tiszakécskei nagyvállalkozó, a negyedik leggazdagabb magyar.

Főszerepben Mészáros Lőrinc és holdudvara

A Válasz Online részletesen is foglalkozott a hazai magántőkealapokkal: először 2021 májusában, majd november végén, amikor az MNB nyilvántartásából összegyűjtötték, hogy pontosan hány magántőkealapot kezelnek jelenleg a bejegyzett alapkezelők. „Magyarországon 2016 óta sorra jönnek létre az olyan magántőkelapok, ahol a regisztrált alapkezelőket strómanként tolják maguk előtt a bizniszeket ténylegesen vezénylő háttértulajdonosok” – írja a lap.

A leginkább kiterjedt hálózattal Mészáros Lőrinc büszkélkedhet, a felcsúti milliárdos ugyanis két alapkezelőt és általuk összesen 13 magántőkealapot birtokol.

Az Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt. nyolc (Konzum PE, Status Energy, Metis, Metis 2, Eirene, Global Alfa, Opus New Way, Opus Bridge) alapot menedzsel.  Közülük a Metis és a Global Alpha Magántőkealap is rendelkezik részvénnyel a 2023-ra Magyar Bankholding néven megalakuló szuperbankban, ami a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank egyesülésével jön majd létre. A Status Energy az energetikai iparban válik egyre meghatározóbbá, övé ugyanis hazánk legnagyobb vezetékes földgázelosztója (Tigáz) és a tiszántúli áramszolgáltató (Titász) is. A Konzum PE Magántőkealap a Mészáros-birodalom zászlóshajójaként ismert Opus Global Nyrt. legnagyobb tulajdonosa, így hozzá köthető a Mészáros Építőipari Holding (benne a Mészáros és Mészáros, valamint az R-Kord Kft-vel), a Viresol keményítőgyár, a Hunguest Hotels szállodalánc és a Balatontourist kempingek is.

A Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-hez öt alap tartozik (Status MPE, Status Next, Ekho, Status Food, Status Property). A Status MPE Magántőkealap 2017-ben a Visus Invest Kft. 25%-ának megvásárlásával az IKO Media műsorgyártó cégben és a kormányközeli Atmedia televíziós reklámértékesítő házban is tulajdont szerzett. A Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap tavasszal jutott hozzá az ország egyik legnagyobb hulladékgazdálkodó cégcsoportjához, az Envirotis Holdinghoz, ami az almásfüzitői hulladéklerakót működtető cég mögött áll. Az Ekho és a Status Property nevéhez ingatlanvásárlások köthetők, előbbi két budai villát, utóbbi az MKB Bank emblematikus székházát vásárolta meg. A Status Food Magántőkealap pedig az ország legnagyobb pulykafeldolgozójában, a Gallicoop Zrt.-ben érdekelt.

A leggazdagabb magyar holdudvarában is találni szép számmal találni magántőkealapokat: Mészáros üzlettársa, Szíjj László Minerva Befektetési Alapkezelő Zrt.-je négy alapot kezel (Themis, Via, Cronus, Vesta). Ezek közül az első, a Themis Magántőkealap legutóbb az autópálya-koncesszió környékén tűnt fel a három továbbjutó jelentkező között, több más alappal, például a szintén Szíjjhoz köthető Vesta, Via, valamint a Mészáros féle Konzum PE magántőkealapokkal konzorciumban jelentkezett a munkára.

A Nukleus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. tavaly Balog Ádám, az Opus Nyrt. igazgatósági tagjának (aki emellett a Magyar Bankholding néven létrejövő szuperbank igazgatósági tagja is) érdekeltségébe került. Az alapkezelő négy magántőkealappal (Béta, Nuk3, Dine&Fun, Nuk5) rendelkezik. A Béta Magántőkealap neve szintén a Gallicoop eladása kapcsán került előtérbe, és miután Mészáros kiszállt az eszéki futballcsapatból, az alap vette át a helyét a csapat egyik tulajdonosaként.

A fideszes médiaholding alapítói jogait gyakorló Kertész József Tamás (aki Mészáros ügyvédjeként is ismert) a Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke, és két magántőkealap (Prime Deal, Prime Property) szerepel a nevén. A már említett Bankholdingba betagozódó Magyar Takarékszövetkezeti Bankhoz tartozik a DBH Investment Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., amely egy magántőkealapot (Takarék Mezőgazdasági Befektetési és Fejlesztési) kezel, ami szintén részt vett a Gallicoop megvásárlásában. A Takarék-érdekeltségekkel együttműködő Bene Gábor pedig a Singulium Befektetési Alapkezelő Zrt. áttételes tulajdonosa, amely egy magántőkealapért felel (Singulium).

Mészáros Lőrinchez és köreihez kapcsolódó magántőkealapok és alapkezelők

Tiborcz, Rogán és Habony körei is feltűnnek a színen

Rogán Antal és Habony Árpád körei is beszálltak a magántőkealap-bizniszbe: a miniszterelnök kabinetfőnökének első feleségéhez, pontosabban annak párjához, Gubicza Ágostonhoz kötődik a legnagyobb hazai magántőkealap-kezelő, a GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., ami három alapot menedzsel (GBP, Exim Exportösztönző, Klasszikus Iparágak). Gubicza az alapkezelőben 50%-os tulajdonos, 2017-ben a Direkt 36 írt hosszú cikket a karrierjéről és az Orbán-kormánnyal való kapcsolatáról.

A Carion Befektetési Alapkezelő Zrt. magántőkealapja (Columbus) az Eximbank partnereként működik. A Carion-csoport egyebek mellett a 2016-os nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvény kapcsán vált ismertté: a törvényjavaslatot benyújtó Rogán Antal rájuk szabta a lakáslottó néven elhíresült konstrukció szervezésének feltételeit. Legutóbb pedig a koronavírus-járvány alatt lehetett hallani róluk, a Carion Befektetési Alapkezelő Zrt.-hez tartozó cég felel ugyanis a 300 milliárdért beszerzett, majd raktárban porosodó lélegeztetőgépek egy részének tárolásáért.

Megtudtuk, mi lett a 16 ezer lélegeztetőgép sorsa: főként raktárban állnak, de jutott külföldre is | atlatszo.hu

Perre is mentünk volna, de végül – újabb közadatigénylésünkre – alig 3 nap alatt válaszolt az Állami Egészségügyi Ellátó Központ arra a kérdésre, mi lett az első hullámban vásárolt 16 ezer lélegeztetőgép sorsa. Kiderült, hogy 13 404 lélegeztetőgép két raktárban áll, amelyek bérleti díja havi 15 millió forint.

Földvári Gábor – aki a letelepedési kötvényprogramból lehet ismerős – a Capstone Befektetési Alapkezelő Zrt. tulajdonosa, amelyhez öt magántőkealap köthető (Etna, Como, Fidenza, Grado, Livorno). Ugyancsak a letelepedési kötvényüzlet haszonélvezője volt Boros Attila, aki jelenleg a Liberty Assets Zrt. nevű alapkezelőt birtokolja, és ezen keresztül egy magántőkealapot (Kecskemét Prémium Ipari Park) menedzsel.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Habony Árpád korábbi üzlettársa, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje a TripleHill Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-vel és az az alá tartozó magántőkealappal (TripleHill I.) van jelen a piacon.

A kormányfő vejével, Tiborcz Istvánnal üzleti kapcsolatban álló Szécsényi Bálint tulajdonában lévő Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt. öt magántőkealapot kezel (Közép-Európai I., Közép-Európai II., Közép-Európai IV., Közép-Európai V., Közép-Európai VI.). Közülük érdemes kiemelni a legelsőt, a Közép-Európai I. Magántőkealap ugyanis Garancsi István társaként az egykori Dürer Kert helyére épülő irodaház és lakóépület komplexum projektgazdája. A Közép-Európai V. Magántőkealap neve a balatonhenyei óriásbirtokot bemutató cikkünkben is előkerült, a birtok ugyanis a Fekete-hegy Vagyonkezelő Kft.-n keresztül a magántőkealap tulajdonában áll.

Oszkó Péter befektetése a Tiborcz Istvánhoz köthető alapkezelőnél a balatonhenyei óriásbirtok | atlatszo.hu

Ruff jelenleg a Tiborcz István barátjaként ismert Szécsényi Bálinthoz is köthető Equilor csoportban is érdekeltséggel bíró AQVITALIS Zrt. tulajdonosa, korábban Mészáros Lőrinc volt felesége, Mészáros Beatrix cégének, a Media Vivantis Zrt-nek volt a vezetője. Azt megelőzően a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által tulajdonolt Erzsébet Vagyonkezelő Kft.

Szécsényi Bálinthoz köthető az Equilor Alapkezelő Zrt. is, ami összesen négy alappal rendelkezik (Sky I., Sky II., Equilor II., Central European Opportunity). A két alapkezelő egyébként nemcsak Szécsényi személyén keresztül kötődik egymáshoz, a Közép-Európai II. Magántőkealap ugyanis két éve, 2019-ben kivásárolta többek között az Equilor Befektetési Zrt. egyetlen külföldi nagytulajdonosát, az ECM Capitalt, így kicsit több mint 40%-os részesedést szerzett az Equilor Csoportban, és közvetve az Equilor Alapkezelő tulajdonosává is vált.

Más kormányközeli szereplők a piacon

Jellinek Dániel (az Indotek vezérigazgatója, a Forbes 2021-es listája szerint a 11. leggazdagabb magyar, vagyonát 140 milliárdra becsülik) két alapkezelőt is magáénak tudhat. A Diófa Alapkezelő Zrt. jelenleg három magántőkealapért felel (Nivala, Gordiusz, Főnix). A Diófa Alapkezelőt alig egy éve vette meg Jellinek cége, a Tarragona Holding Zrt. a Takarékbanktól. Jellinek másik alapkezelője, az Indotek-Investments Alapkezelő Zrt. szintén három magántőkealapot gondoz (Lindewitt, Indotek-Ventures Alpha, Riverland).

A Csányi Sándor nevével fémjelzett OTP-csoporthoz tartozó PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-nél öt magántőkealap van (Regionális, Zöld, Regionális II., Partner, Digitális I.). Ezek közül a legelső, az OTP Bankkal együtt vásárolta meg 2015-ben a Szállás.hu-t.

Hernádi Zsolt Mol-vezér, Esztergom díszpolgára, akit Horvátországban két évre ítéltek vesztegetés miatt, szintén jelen van a piacon: a birtokában lévő Gran Private Equity Zrt. két magántőkealapért felel (Solva, Solva II). A Solva Magántőkealap az esztergomi szállodaipar fontos alapköve, két luxusszálloda, a Portobello Wellness & Yacht Hotel, illetve az állami pénzen épülő Mária Valéria Hotel is hozzá köthető.

A MOL székház után egy négycsillagos esztergomi szálloda építését is behúzta Garancsi cége | atlatszo.hu

A beruházó Solva Property Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft. a város központjában, a Mária Valéria hídra felvezető Táncsics utcában, a Prímás-szigeten építteti a szállodát nettó 6,7 milliárd forintért. A Market Zrt. feladata lesz a 13 200 m2 alapterületű, 8 szintes, négycsillagos hotel megtervezése és az ehhez tartozó kiviteli tervdokumentáció elkészítése, valamint a kivitelezés.

A Mol egy másik alapkezelőnél is feltűnik a háttérben: a Lead Ventures Alapkezelő Zrt. két magántőkealapot (Enter Tomorrow Europe, Voyager) kezel. Az egyenként 50 millió eurós tőkealapok jegyzéséhez a tőkét a Mol és az MFB Invest, valamint az Eximbank biztosította. Ráadásul az Alapkezelőt az a Galácz Ábel vezeti, aki sokáig a Mol ügyvezető igazgatójaként dolgozott.

A Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. többségi tulajdonosa a Dry Immo Ingatlankezelő Zrt., aminek vezérigazgatója Száraz István. Száraz cége mostanában rendre tarol az MNB kommunikációs tenderein, korábban pedig az Origot kiadó New Wave Media Group Zrt.-ben töltött be jelentős szerepet, egészen 2017-ig, amikor helyét a jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám vette át. Az Alapkezelő összesen hat magántőkealapot (Uncia, Felis, Arezzo, Bremdal, Aurum, Közép-Európai III.) és további hat másik befektetési alapot irányít.

Az Uncia Magántőkealap közvetve, a Blue Robin Investmentsen keresztül a Magyar Bankholdinggá olvadó három bank közül az MKB részesedéseinek egy részét birtokolja. A Takarékbank részesedéseinek egy része szintén egy Quartz által kezelt magántőkealaphoz, az Aurumhoz köthető. A Felis Magántőkealap részben magának az Alapkezelőnek is tulajdonosa. A Közép-Európai III. idén májusban került át a Quartzhoz a Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt.-től, és egy vagyonkezelő cégen keresztül az alapítványi tulajdonba került Budapesti Metropolitan Egyetem új tulajdonosa lett.  Az Arezzo Magántőkealapról pedig legutóbb egy balatonakarattyai telek megszerzése kapcsán írtunk az Átlátszón.

Panorámás, vízparti telkek elővásárlási jogáról mondott le az önkormányzat Balatonakarattyán | atlatszo.hu

Panorámás, vízparti telkek elővásárlási jogáról mondott le év elején Balatonakarattya önkormányzata. A járvány miatti veszélyhelyzetben a polgármester – a jegybankelnök volt felesége, Matolcsy Gyöngyi – egyszemélyben, testületi jóváhagyás nélkül dönthetett az ügyben. A telkek jövőbeli megvásárlásáról való lemondás indoka a forráshiány volt, de az önkormányzati közleményből és újságírói adatkérésre sem derült ki, hogy mekkora összeg kellett volna a területek esetleges önkormányzati megvásárlásához.

Ide sorolható még az iKON Befektetési Alapkezelő Zrt., ami Jászai Gellért érdekeltségébe tartozik, aki az állami megbízásokkal felhizlalt 4iG Nyrt. vezérigazgatója. Az iKon összesen négy magántőkealapot menedzsel (Repro I., Manhattan, iG Tech, iG Com). Közülük a Manhattan Magántőkealap egyébként a 4iG Nyrt. egyik tulajdonosa is, jelenleg 4,6% a tulajdoni hányada a cégben. A 4iG nemrég azzal került be a hírekbe, hogy többségi tulajdont szerzett a korábban állami Antenna Hungáriában, valamint megvette a DIGI-t.

A hatalomhoz közeli körökhöz tartozó további magántőkealapok és alapkezelők

További magántőkealapok

A Hodler Alapkezelő Zrt., ami a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtokot működtető Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kurátorának, Kerezsi Miklósnak a birtokában van, egy magántőkealapot menedzsel (Európa Agrár- és Élelmiszeripari). Braun Márton volt fideszes képviselőhöz, aki egyben a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezetője is, szintén egy alapkezelő (Accessio Equity Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.) és egy magántőkealap (Start Future) köthető.  Az Impact Ventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – ami kevésbé kapcsolódik politikaközeli szereplőkhöz – két magántőkealapért felel (Impact Ventures I., Impact Ventures II.)

Érdemes megemlíteni továbbá a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné-alapítványaihoz tartozó Optima Befektetési Alapkezelő Zrt.-t is, ami két magántőkealapot irányít (Optimum Ventures, Optimum Ventures II.). A 100%-ban állami tulajdonú, az MFB (Magyar Fejlesztési Bank) Csoporthoz tartozó Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-nél egy magántőkealap van (MFB Vállalati Beruházási és Tranzakciós) csakúgy, mint a Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-nél (Gazdaságfejlesztési) is.

A pályázatokon is tarolnak az alapok

A Válasz Online gyűjtéséből az is kiderül, hogy a koronavírus-járvány alatt megszaporodtak a magántőkealapok. Mára közel 80 van belőlük, és ezek 70%-a valamilyen formában a kormányközeli elithez köthető.

Árulkodó az is, hogy fél év alatt hogyan változott a bejegyzett alapok száma: 2021 májusában ugyanis még csak 60 alapot számolt össze a lap, amelyből 43 NER-közeli szereplők érdekeltségében volt.

Hazai magántőkealapokat tényleges – kormánytól független – piaci szereplők szinte alig kezelnek, 2021 tavasza óta pedig még inkább megfigyelhető az a tendencia, hogy egyre több ágazatban ilyen módon finanszírozzák a NER nagybevásárlásait.

Az autópálya-koncesszió esélyes jelöljeként induló tőkealapok, és a Magyar Bankholding részvényesei is ezt bizonyítják, de a telekommunikáció, a hulladékgazdálkodás és az ingatlanpiac környékén is rendre feltűnnek a titkos tulajdonosi háttérrel rendelkező alapok. Tavaly nyáron még arról is szó esett, hogy az állam maga is létrehoz egy tőkealapot, amelynek kezelőjét a külgazdasági és külügyminiszternek „az Eximbank Zrt. szakmai támogatása mellett” kellett volna kiválasztania. A 100 milliárd forint állami pénzből létrejövő magántőkealappal termőföldet terveztek vásárolni Kelet-Közép Európában, de végül a projektet leállították Szlovákia nyomására.

A magántőkealapok közvetett vagy közvetlen módon sok esetben állami és uniós támogatásoknak is haszonélvezői. A Hernádi Zsolt érdekeltségébe tartozó Grand Hotel Esztergom építési költségeinek jelentős részét például az MTÜ által a Kisfaludy-pályázatokon kiosztott közpénzmilliárdok fedezték. A támogatást a Solva Property Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft. kapta, ami a Solva Magántőkealap tulajdona.

Az esztergomi Aquasziget Ééményfürdő, mellette a Grand Hotel Esztergommal (forrás: Facebook/Aquasziget Esztergom)

Az Adventor Hotel Kft.-ről 2020-ban írta meg a G7, hogy több szálon kötődik Szíjj Lászlóhoz, megalakulása után pedig szinte rögtön megpályázott egy nyolcmilliárdos állami támogatást, amit meg is nyert. Kétmilliárdot egy jelenleg is működő bükfürdői hotelre, kettőt egy soproni hotel átépítésére, négyet pedig egy keszthelyi ötcsillagos szálloda építésére kapott. A cég tulajdonosa a Szíjj Lászlóhoz köthető Themis Magántőkealap.  Szintén jelentős (7,3 milliárdos) támogatáshoz jutott a Kisfaludy-programnak köszönhetően egy hévízi szálloda építéséért felelős cég, az Event Horizon Capital Zrt., ami közvetve a Jellinek nevével fémjelzett Diófa Alapkezelőhöz tartozó Nivala Magántőkealap tulajdona.

A járvány okozta gazdasági károk enyhítésére a kormány az Eximbankon keresztül kedvezményes COVID-hitellel támogatott vállalkozásokat. A támogatott cégek listáján – amelyet tavaly áprilisban mutattunk be részletesen – is találni olyanokat, amelyek hátterében feltűnnek magántőkealapok. Mészáros Lőrinc keményítőgyára, a Viresol például két részletben összesen 2,5 milliárd forintot, a három magántőkealap tulajdonában álló Gallicoop Zrt. pedig 2,4 milliárd kedvezményes kölcsönt kapott.

Mészáros Lőrinc keményítőgyára, Andrej Babis étolajos cége és a WHB is kapott kedvezményes COVID-hitelt az Eximbanktól | atlatszo.hu

Magyarország az ideiglenes keret alapján három, közel 900 millió eurós (kb. 350 milliárd forint) teljes költségvetésű támogatási intézkedésről értesítette a Bizottságot. A tízféle lehetőség közül a magyar kormány hármat választott ki, amelyek kis- és középvállalkozások, valamint nagyvállalatok számára is elérhetőek: közvetlen támogatások (vissza nem térítendő kamattámogatás formájában), hitelgaranciák, kedvezményes hitelkamatlábak.

Augusztusban pedig megírtuk, hogy az uniós agrártámogatásoknak kik voltak a fő haszonélvezői. Természetesen itt is találni magántőkealapokat: a Béta Magántőkealaphoz tartozó Ebesi Pulykahízlaló Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1,7 milliárd forintot, a PortfoLion Zöld Magántőke Alap tulajdonában álló két Nagisz Mg.-i Termelő és Szolgáltató Zrt. és a Nagisz-Tej Termelő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. pedig fejenként 1,9 milliárdot nyert.

Fideszes érdekkörök és szupergazdagok is profitálnak az uniós agrártámogatásokból | atlatszo.hu

Miközben a kormány arról faggatja a lakosságot, vajon „dühíti-e őket Brüsszel”, úgy tűnik, a saját berkeikben is vannak, akik ha nem is kedvelik az EU-t, profitálnak az onnan érkező forrásokból. Például az agrártámogatásokon keresztül, amelyek közül egyet, az „állattartó telepek fejlesztésére” kiírt pályázatot végig is néztünk, hogy megtudjuk, kiknek hozott hasznot.

 Szopkó Zita

A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében és a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Mészáros Lőrinc (Fidesz-KDNP) felcsúti polgármester a Búzakalász 66 Felcsút Kft. bányavölgyi mangalicatelepének avatásán a Fejér megyei Alcsútdobozon 2014. november 18-án.