200 ezer magyar külföldön: így fogadta be a világ az 1956-os magyar menekülteket
1956 után mintegy 200 ezer magyar menekült el. 37 állam fogadta be őket, az első százezer embert alig tíz hét alatt telepítették át más országokba.
Magyarország 3 helyet csúszott vissza idén az Európai Digitális Rangsorban – mutatjuk, ez mit jelent valójában!
Egyszerűen azt, hogy a mutató mögötti számítás változott. Az éveken keresztül 5 alkategória szerint értékelt mutatót az EU „digitális évtized” célkitűzései alapján a meghatározott 4 sarkalatos mutató köré csoportosították át. Az idei alkategóriákat alapul véve, Magyarország több mint 5 éve rendületlenül a 23. helyen áll a mostanra 27 tagállam rangsorában.
Az Európai Bizottság által 2014 óta minden évben közzétett Digital Economy and Society Index (DESI) tavalyi eredményeivel kapcsolatban meglehetősen ellentétes kommentárok láttak napvilágot. A kormányközeli hírportálok és egyéb szervezetek a mutatóval kapcsolatban előszeretettel számoltak be arról, hogy Magyarország nagyhatalom a szupergyors netben (Origo), vagy mint a Deutsch Tamás által gründolt Digitális Jóléti Program (DJP) szakmai vezetője és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) digitalizációért felelős helyettes államtitkára, Solymár Károly Balázs kijelentette: Magyarország toronymagasan vezet az 1 Gbps sebességű internet-előfizetések terén.
A szupergyors netet dicsőítő hangok azonban elfelejtettek arról szólni – mint ahogy azt a Portfolio vagy a Qubit kifogásolta –, hogy a többi mutató esetében már korántsem állunk olyan fényesen, sőt: az alkategóriákat összegezve Magyarország 3 helyet csúszott vissza a DESI ranglistán.
Ez az eredmény azonban elsősorban annak köszönhető, hogy a DESI mutató számítása változott meg – vagyis pontosabban fogalmazva:
Magyarország teljesítménye az idén alapul vett indikátorok tekintetében nem romlott, hanem nem volt ennél jobb az előző 5 évben sem.
Az ország az elmúlt 5 évben az idei módszert alapul véve stabilan a 23. helyen állt, az előző évi 21. helyezés tehát úgy látszik, csak az eltérő módszertanból eredt.
De hogyan is változott meg pontosan a számítás? A korábbi DESI indexek 5 alkategórián keresztül vizsgálták a digitalizáció fejlettségét az uniós tagországokban: a humán tőke, az internet-hozzáférés, a digitális technológiák integráltsága, a digitális közszolgáltatások és az internethasználat dimenzióiban. Az utóbbit azonban a „digitális évtized” uniós kezdeményezés célkitűzéseivel összhangban idén már nem vették figyelembe. Fontos még hozzátenni, hogy nem csak az alkategóriák, hanem (a Brexit következtében) a vizsgált országok száma is megváltozott, ami szintén változásokat eredményezett a rangsorban.
Az alkategóriák tekintetében az országok egy egytől százig terjedő skálán érnek el pontokat. Ezek alapján a pontszámok alapján állítják sorrendbe őket a különböző alkategóriák, majd az összesített pontszámok alapján kiszámolt végső DESI-index tekintetében is. (Mi is az idei négy alkategória pontszámainak összesítése révén jutottunk arra az eredményre, hogy Magyarország stabilan a 23. helyen van).

Magyarország a legjobb eredményeket az elmúlt 5 évben végig az internet-hozzáférés területén érte el. Ebben a tekintetben jelenleg a 12. helyen állunk (fontos azonban hozzátenni, hogy a 7. helyről csúsztunk vissza). Itt elsősorban az internetgyorsaság területén teljesítünk a legjobban. A magyar háztartások 56%-a legalább 100 Mbps sebességű vezetékes széles sávú előfizetéssel rendelkezik, szemben az uniós 34%-os átlaggal. Még nagyobb a különbség a legalább 1 Gbps (gigabit/másodperc) sebességű rendszerek igénybevétele terén: a magyar háztartások több mint 13%-a használ minimum 1 Gbps sebességű internet-előfizetést, míg ez átlagosan csak az uniós tagállamok polgárainak 1,3%-ára igaz.
A digitális közszolgáltatások, a humán-tőke és a digitális technológiák integráltsága esetében tartósan az EU-átlag alatt teljesítünk. Az utóbbi két alkategória ráadásul csökkenő tendendenciát mutat az EU többi tagállamához képest: a humán-tőke esetében (a magyar lakosság csak mintegy fele rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel) 2017-hez képest 3, a digitális technológiák integráltsága (a digitális technológiák vállalati tevékenységekbe való integráltsága) esetében pedig 4 helyezéssel kerültünk lejjebb.
Szémann Tamás—Rédl Boglárka
Támogasd a munkánkat bankkártyás fizetéssel az Átlátszónet Alapítványnak küldött rendszeres PayPal-adománnyal! Köszönjük.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
1956 után mintegy 200 ezer magyar menekült el. 37 állam fogadta be őket, az első százezer embert alig tíz hét alatt telepítették át más országokba.
Hiába adja ingyen az öntözővizet a kormány, az öntözéshez beruházás is szükséges, arra pedig nincs pénzügyi forrás.
Adatvizualizációval mutatjuk be, hogyan teljesít az Erasmust kiváltani hivatott, hazai finanszírozású Pannónia Program a modellváltó egyetemeken.
Lázár János barátjának dohányos cégénél kiseperték a kasszát, de az Orbán- és Mészáros-érdekeltségeknél nincs jele a vagyonkimentésnek.