Bemutatjuk Demeter Szilárd birodalmának sokmilliárdos ingatlanvagyonát

Demeter Szilárd kultúrtéesze alig egy év alatt sokmilliárdos ingatlanvagyonnal gazdagodott, szerzeményeik között van minden jelentősebb művésztelep, múzeumok, műemlékek, kastélyok és a Hajógyári-sziget közel harmada. A PIM-főigazgató által átvett ingatlanok kiadásából és a kulturális intézmények bevételeiből önmagában 100 milliós nagyságrendű bevételre számíthatnak a cégek, de ez eltörpül az állami támogatások mellett.

Demeter Szilárd még a NER történetében is rendkívüli villámkarriert futott be a kormányzati hátszélnek köszönhetően. Két évvel azután, hogy kinevezték a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) igazgatói posztjára, majd kormánybiztosnak, az idén megjelent parlamenti és kormánydöntések nyomán már közvetve és közvetlenül az ő irányítása alá kerül a hazai kultúrpolitika szinte minden fontosabb intézménye. A központosítás itt is hasonló modellt követ, mint az egyetemek és főiskolák esetében: a kultúrpolitika intézményeit egy nagyobb alapítványhoz csoportosítják át, így ezek gyakorlatilag kikerülnek a korábbi állami irányítás alól.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az átcsoportosított intézmények mellett a Demeter Szilárd vezetése alatt álló szervezetek (az idén bejelentett Magyar Kultúra Alapítvány és az alá szervezett nonprofit cégek) milliárdos értékű nemzeti vagyont is kapnak, köztük különösen értékes ingatlanokat. Az alábbi ábrán láthatók a legértékesebb, korábban állami tulajdonú ingatlanok, amelyekhez Demeter cégei hozzájutottak:

Kattintson a nagyításhoz

A cikkben részletesen is bemutatjuk a Demeter-féle birodalom kiépülését és a most megszerzett ingatlanvagyont.

Kultúrharcos múzeumigazgató

Amikor a korábban lapszerkesztőként és a Századvég Alapítvány munkatársaként ismert Demeter Szilárd 2018-ban átvette a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetését,

már egy országos intézményhálózat élére került, hiszen a PIM több településen is rendelkezik tagintézményekkel.

Hozzá tartozik a Kassák Múzeum, az Ady Endre Emlékmúzeum, a Jókai Mór Emlékszoba, a Kazinczy Ferenc Múzeum, a Magyar Nyelv Múzeuma, a Mesemúzeum és Műhely.

Az előző főigazgatót, Prőhle Gergelyt azután mentette fel az intézményt felügyelő Kásler Miklós miniszter, hogy a Magyar Nemzet cikksorozatában támadták a munkáját. A Kinek a kulturális diktatúrája? című cikkeket író Szakács Árpád azt kifogásolta, hogy szerinte Prőhle megjelenési lehetőséget ad „balliberális és kormányellenes” művészeknek. (Szakács Árpád egyébként később nem volt elégedett Demeter Szilárd munkájával sem, márciusban nyíltan bírálta az aktuális kultúrpolitikát is, ezúttal eredmény nélkül. Szakács egyébként legutóbb egy oltásellenes rendezvény felszólalójaként tűnt fel: a Mi Hazánk Mozgalom politikusai és ismert vírustagadó influenszerek mellett tiltakozott a kormány járványkezelése ellen).

Alig fél évvel Demeter Szilárd hivatalba lépése után világossá vált, hogy a kormánynak nagyretörő tervei vannak a PIM-mel: a hvg.hu hozta nyilvánosságra „a PIM hosszú távú fejlesztési és működési koncepciójáról” szóló kormányzati előterjesztést, amely azt írta, a múzeumot „nemzeti jelentőségű irodalmi erőközponttá” kell változtatni.

Az előterjesztés eképpen határozta meg az új PIM céljait: „Ha úgy tetszik: politizáljon. Álljon bele az európai és magyar értékek védelmébe. Generáljon társadalmi vitákat. Provokáljon ki produktív konfliktusokat”.

Szintén 2019-ben a PIM korábbi, 2,9 milliárd forintos költségvetését megduplázták, három évre összesen 17 milliárd forintos támogatást biztosítottak. Emellett a PIM átvette a korábban az Emberi Erőforrások Minisztériumához (EMMI) tartozó Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. felügyeletét is, amely ezután az irodalmi programok mellett újságíróképzést is indított.

Bejelentkezett a kastélyokért

Még ugyanebben az évben a PIM kezelésébe került a Magyar Írószövetség Bajza utcai székháza (Károlyi-palota) is – Demeter Szilárd szervezete ekkor még nem lett tulajdonosa az 1300 négyzetméteres állami ingatlannak, csak a tulajdonosi jogot gyakorolhatta a szerződés értelmében. Az átadáskor azt is bejelentették, hogy 1,2 milliárd forintból felújítják az épületet. Nem sokkal később a PIM közölte, hogy Petőfi Irodalmi Ügynökség (PIÜ) néven új nonprofit szervezetet hoznak létre, amelynek célja a kortárs magyar irodalom népszerűsítése lesz itthon és külföldön is. Az alapításról szóló tanácskozáson a PIM közleménye szerint Orbán Viktor személyesen vett részt.

A Magyar-Írószövetség Bajza utcai székháza (forrás: Czimbal Gyula/MTI)

Az Opten céginformációs rendszerének adatai szerint a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft.-t több mint 183 milliós kezdőtőkével alapították, és

2020-ban a kezelésében lévő vagyon (ingatlanok, pénzeszközök) értéke a 6 milliárd forintot is meghaladta.

A 2020-as évben újabb nagyszabású terv került nyilvánosságra, ami ezúttal – a dokumentumot nyilvánosságra hozó Index szerint – személyesen Demeter Szilárdhoz volt köthető (Demeter akkor annyit ismert el, hogy „látott ilyen előterjesztést). A terv egy Anyanyelvi Kulturális Társulás és Művészeti Tehetséggondozó nevű csúcsintézmény létrehozását javasolta, aminek elnöke a PIM főigazgatója lenne, és amelyben valamilyen formában részt venne az Országos Széchényi Könyvtár, a PIM, a Petőfi Irodalmi Ügynökség (PIÜ), a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. és a Cseh Tamás Archívum Alapítvány.

A Diákvárosba terveztek beruházást, de jött a Fudan

Az elképzelésben szerepelt az ún. Magyar Nyelv Házának létrehozása is, amely „az anyanyelvi kultúra központjaként mutatná meg a magyar nyelv világteremtő erejét”. Ez a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy egy teljesen új, zöldmezős ingatlanba költözne a teljes Országos Széchenyi Könyvtár és maga a PIM is, ami kiköltözne mostani, Károlyi utcai központjából (érdekesség, hogy ezt akkor a Diákváros-projekt részeként gondolták megvalósítani – most viszont úgy tűnik, ebben a formában a Magyar Nyelv Háza végül nem valósul meg, valószínűleg azért, mert azóta a Diákvárosnak tervezett terület nagy részét inkább a Fudan Egyetemnek adná a kormány).

Az előterjesztés emellett a PIM alá rendelte volna a már említett Cseh Tamás Archívumot és több szakmai ösztöndíj működtetését, amelyek a Cseh Tamás Archívumhoz hasonlóan a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-hez (MANK) tartoztak.

További mérdföldkő volt az előterjesztésben, hogy a PIM közvetlenül bejelentkezett számos ingatlanért:

Demeterék kiszemelték például a MANK tulajdonában álló Galyatetői alkotóházat, a Balatonfüredi fordítóházat, valamint az állami tulajdonú Óbudai Zichy-kastélyt,

ahol jelenleg is működik a Kassák Múzeum, a Vasarely Múzeum, a Térszínház és az Óbudai Múzeum.

Még annál is többet kapott, mint amennyit kért

A következő év tavaszán, azaz 2021-ben végül jelentős részben meg is valósult a fenti terv, sőt, Demeter Szilárd még sok szempontból jobban is járt az eredeti előterjesztésnél.

Áprilisban a parlament megszavazta több ezermilliárd értékű közvagyon alapítványokba való kiszervezését. A törvény elrendelte a Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozását is,

amely a korábban javasolt Anyanyelvi Kulturális Társulás utódjának tekinthető. Az alapítvány alá sorolták a Petőfi Irodalmi Ügynökséget, a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-t és a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-t is. A vagyonkezelő induló tőkéje 600 millió forint, de persze nem ennyiből fedezi minden projektjét, hanem az államtól még számos beruházásra (ingatlanfelújítások, építkezések stb.) további milliárdokra számíthatnak.

Októberben az alapítványt már hivatalosan is bejegyezték, és kuratóriumának elnöke Demeter Szilárd lett. A kuratórium további tagjai: Békés Márton, a Terror Háza kutatási igazgatója; Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője; Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára és Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója.

Paloták, kastélyok

A törvény azokat az ingatlanokat is Demeter Szilárd egyik szervezetének juttatta, amelyekre előzőleg bejelentkeztek, és még ezeken felül is néhányat. Tavasszal a Petőfi Irodalmi Ügynökség tulajdonába került összesen 20, korábban állami tulajdonú ingatlan. A Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft. (PIÜ) 2021 júniusában megszűnt, Demeter Szilárd elmondása szerint azért, mert időközben olyan feladatokat kapott, amelyekre a korábbi elnevezés és forma már nem lett volna elegendő, jogutódja egy nonprofit zrt., a Petőfi Kulturális Ügynökség Zrt. (PKÜ) lett. Az eredeti Petőfi Ügynökség tevékenységi köreként még csak PR és kommunikációs szolgáltatásokat regisztráltak, a jogutód profiljában azonban már szerepel többek között újság- és könyvkiadás, múzeumi tevékenység, kulturális képzés és oktatást segítő tevékenység.

A kulturális ügynökség bejegyzett tevékenységi körei között meglepő elemeket is találunk, például járművezető-oktatást, munkaerőkölcsönzést, üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadást, valamint alapkezelést.

Az már kevésbé meglepő, hogy az új Petőfi Ügynökség, a PKÜ tevékenységei közé bekerült az ingatlankezelés, -bérbeadás és -üzemeltetés, hiszen a cég megörökölte elődje ingatlanvagyonát is. Ennek része a 2500 négyzetméteres, a Bem rakparton álló Andrássy-palota is, amelynek egyébként már december óta vagyonkezelője volt a Demeter-féle cég.

A Bem rakparti Andrássy-palota (forrás: Németh Dániel)

Az ingatlan értéke ma bőven egymilliárd forint felett lehet: a kultúrközpontként működtetett épületrészt az I. kerület önkormányzata korábban 895 millió forintért adta el az államnak,

ami a mostani polgármester, V.Naszályi Márta szerint jóval a piaci ár alatt volt, és jelentős vagyonvesztést jelentett a kerületnek.

Az Andrássy-palotában az átadásról szóló törvény alapján található iroda, üzlethelyiség, de több kiadható lakás is. Az is tudható, hogy az épület felújításra szorul, a korábbi kormánynyilatkozatok alapján erre a jövőben még mintegy 800 millió forintot fordíthatnak.

A budai palotába egyébként pár éve még Andrássy-emlékmúzeum létrehozását tervezték, és 2018-ban ezt a projektet nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak is nyilvánította egy kormányrendelet. A múzeum előkészítésére azóta milliókat költöttek, azonban úgy tűnik, ebből mégsem lesz semmi.

Andrássy Emlékmúzeum helyett Demeter Szilárd ügynöksége költözhet a Bem rakparti palotába | atlatszo.hu

Két hete részletesen bemutattunk egy nagyszabású, hatalomközelinek látszó balatonfelvidéki ingatlanberuházást, amiről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő és más ellenzéki politikusok…

Demeter Szilárd a HVG-nek azt mondta: ehelyett az épületet „igényes rock-dzsessz központtá formálják, és Cseh Tamás Archívum is helyet kap benne”.

A portfólió másik ékköve az Óbuda Fő terén álló 18. századi barokk műemlék, a 15 ezer négyzetméteres Zichy-kastély.

Az óbudai Zichy-kastély (fotó: VinceB/Wikipedia)

Egyelőre bizonytalan, hogy a kastélyt hogyan hasznosítaná Demeter cége, szeptemberben a Telexnek csak annyit mondott, szeretné, „ha az épületegyüttes az igényes és minőségi kultúra otthonává válna”. A helyzet azért is bonyolult, mert az épületben most is több kulturális intézmény működik, és ennél is nagyobb probléma, hogy a területének közel felében önkormányzati intézmények – ráadásul egy ellenzéki önkormányzatéi – működnek. Egyelőre nem tudni, hogy ezek bármilyen formában maradhatnak-e majd az épületegyüttesben.

A Zichy-kastélyt az Andrássy-palotához hasonlóan szintén rekonstruálhatják: 2018-ban már megjelent egy erre vonatkozó megvalósítási tanulmány az óbudai városfejlesztő cég honlapján, itt egy ilyen projekt bruttó összköltségét 8,875 milliárd forintra becsülték.

Vizoviczki egykori birodalmát is megkapja

A fentieknél is értékesebb lehet a Hajógyári-sziget közel harmadát kitevő 30 hektáros terület, összesen 8 ingatlan, amely szintén a PKÜ-höz kerül. A területhez tartoznak a római kori Hadrianus-villa romjai, és még számos műemlékstátuszú épület, valamint azok a területek, ahol korábban a börtönre ítélt Vizoviczki László szórakozóhelyei működtek.

Demeternek már az átadás előtt voltak tervei a Hajógyári-szigettel: 2020-ban a könnyűzenéért felelős miniszteri biztosként részt vett egy stratégia kidolgozásában, amelynek része volt egy itteni könnyűzenei központ felépítése is.

A korábban Vizoviczki tulajdonában álló, most a Demeter Szilárd-féle PKÜ-höz kerülő ingatlanok (forrás: Foto: H. Szabó Sándor/ORFK)

Erre a célra a Petőfi Irodalmi Ügynökség számára már a vagyonátadás előtt 23 milliárd forintot különített el a kormány 5 évre.

Szintén teljes mértékben Demeter Szilárd birodalmáé, a Petőfi Ügynökség tulajdona lett az Írószövetség székháza, valamint a Szegedi Irodalmi Rezidensház is.

Alkotóházak: százmilliós bevétel, millárdos állami kiadás

A korábban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) tulajdonában álló Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) megszerzésével Demeter Szilárd alapítványa szintén egy igen értékes ingatlanportfólióra tett szert. A mai MANK elődjét, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványt megszüntető 2011-es kormányhatározat alapján akkor

közel 8 milliárd forintot ért az az ingatlanvagyon, ami a jelenlegi szervezethez került.

Ez elsősorban az ország számos részén található, alkotóművészeti célra rendelt ingatlanokból áll, azaz művésztelepekből, bérelhető műtermekből és alkotóházakból.

A MANK 2021-es üzleti terve tételesen fel is sorolja az ingatlanvagyont: a portfólióból érdemes kiemelni a zsennyei, hédervári és szigligeti alkotóházat (utóbbi a korábbi Puteani-Esterházy-kastély), a nemrég felújított Szentendrei Régi Művésztelepet és a Hódmezővásárhelyi Művésztelepet, valamint a MANK két szentendrei galériáját. A MANK ingatlanjainak nagy részét most is rendszeresen hasznosítják valamilyen kulturális célra, vagy bérbe adják, így ezeknél nagy átalakítás nem várható, azt ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az idei üzleti terv több ingatlan közelgő felújításával számol.

A korábbi Puteani-Esterházy-kastély, ma alkotóház Szigligeten (forrás: alkotomuveszet.hu)

Érdekesség, hogy a dokumentum a MANK tulajdonaként tünteti fel a Budapest X. kerületi, Szállás utca 4-6. alatti ingatlant is, ahol információink szerint nem működik semmilyen művészeti intézmény. A 4-es házszám alatt egy használtautó-kereskedés található, a 6-os házszámon pedig a Bábolna Bio kártevőirtó cég székhelye található – ez utóbbi végezte évtizedekig Budapesten a patkányirtást, 2018-ban viszont jogszerűtlenül veszítették el a megbízást.

Az alkotóházak működtetése és az ingatlankiadás nyomán a MANK tavaly több mint 100 millió forint bevételről számolt be, de állami támogatásként ennek közel tízszeresét kapta.

Ám a PKÜ nem csak kap, hanem vásárol is ingatlanokat: legutóbb a kisoroszi Ujváry Alkotóház került a birtokukba, amit 41,4 millió forintért vettek meg az önkormányzattól.

Demeter Szilárdékhoz került a kisoroszi Ujváry műterem-alkotóház is | atlatszo.hu

Nem csitulnak a kedélyek Kisorosziban, amely néhány hónappal ezelőtt a meghiúsult Szigetspicc-beruházás miatt került be az országos sajtóba. Most népszavazást akartak tartani egy ingatlannal kapcsolatban, ám erre nem került sor, cserébe pillanatok alatt Demeter Szilárdék lettek a kisoroszi Ujváry alkotóház új tulajdonosai. Ujváry Ignác egykori alkotóháza remek helyen áll Kisorosziban.

Az alapítványi kiszervezéssel az a hálózat, amelyet Demeter Szilárd megkap, valószínűleg még egy esetleges kormányváltás után is érintetlen maradna, megtartva tekintélyes ingatlanvagyonát is. Ugyanis nem sokkal azelőtt, hogy a korábbi állami vagyontárgyakat alapítványoknak adták át, az Országgyűlés módosította az alaptörvényt, hogy a közfeladatot ellátó alapítványok működéséhez ezután csak kétharmados többséggel lehessen hozzányúlni. Azaz a kormánybiztos és más, Fidesz-közeli szereplők leváltása a vagyonkezelők éléről, kétharmados parlamenti többség híján aligha lehetséges, az általuk kezelt vagyon pedig legfeljebb visszavásárlás útján kerülhetne újra állami tulajdonba.

Zubor Zalán

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: a PKÜ néhány ingatlana