Nagyjából három évvel ezelőtt adta el a 100 főnél is kevesebb lakosú Kány önkormányzata azt az telket, amelyen korábban egy út vezetett, amit hosszú időn át használtak a falubeliek. Az új tulajdonos azonban elkerítette a területet, csak egy keskeny utat hagyva a közlekedésre. A helyiek főleg azt sérelmezik, hogy a telek mögötti földek megközelítése jóval nehezebbé vált, nem véletlen, hogy volt, aki jó ideje nem ment már ki a területére. A Kormányhivatal szerint ugyanakkor már a telek eladása során hozott képviselő-testületi döntés sem a jogszabályok szerint történt.
Kány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a szlovák határ közelében található falu. Pár évvel ezelőtt úgy került be a hírekbe, mint a település, ahol évek óta nem volt bűnözés. A legközelebbi magyar város, Encs 30 kilométerre, a megyeszékhely Miskolc pedig légvonalban 60 kilométerre található.
A szlovák határ melletti zsákfaluban hivatalos adatok szerint nagyjából 50-en vannak bejelentve, de helyi forrásaink szerint valójában alig több, mint két tucat ember él életvitelszerűen a településen. A határ közelsége és a kedvező ingatlanárak miatt jó pár szlovák család is odaköltözött az elmúlt években. A polgármester 2006 óta Vaszily Szilárd (független – a helyiek elmondása alapján a Fidesz által támogatott), aki édesapját, Vaszily Györgyöt váltotta. Ő 1994-től állt Kány élén.
Az egyutcás faluban az elmúlt években konfliktus forrásává vált egy, korábban az önkormányzat tulajdonában lévő, ám pár éve eladott ingatlan: a telken keresztül ugyanis egy út vezetett a temetőhöz, amelyet a helyiek rendszeresen használtak, a terület jelentős részét azonban kerítéssel elkerítette az új tulajdonos, így sokak szerint alkalmatlanná vált a közlekedésre.
A tulajdoni lap tanúsága szerint Kány önkormányzata 2017 márciusában adta el a 86-os helyrajzi számú, kicsivel több, mint 1 hektár nagyságú telket, ám közel 3 évig még fenntartotta rá a tulajdonjogot.
A tulajdonjog fenntartással történt eladás olyan esetekben célszerű, ha a vevő a vételárat nem a szerződés aláírásakor, hanem azt követően fizeti meg az eladó részére. Ilyenkor az eladó az ingatlan tulajdonjogáról nem a szerződés aláírásakor mond le, az új tulajdonos bejegyzésére csak a teljes vételár kiegyenlítése után kerül sor. Ez a kányi ingatlan esetében a tulajdoni lap szerint 2020. január közepén történt meg, a telekre épült ingatlan létesítését 2020. novemberben jegyezték be.
A terület tulajdoni lapja
Az Átlátszó birtokába került egy dokumentum, amely igazolja, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal egy közérdekű bejelentést követően tavaly decemberi vizsgálatában úgy találta: az ingatlan eladása során hozott képviselő-testületi döntés jogszabálysértő volt, ugyanis az értékesítést nyilvános pályázati kiírás alapján kellett volna lefolytatni, az eladást pedig forgalmi értékbecslésnek kellett volna megelőznie a vagyonrendelet előírásai alapján.
Erre azonban a Kormányhivatal tájékoztatása szerint nem került sor.
Részlet a Kormányhivatal leveléből (forrás: olvasói fotó)
E-mailben két alkalommal is kerestük a Kormányhivatalt, hogy érdeklődjünk, történt-e bármilyen előrelépés az elmúlt egy év során ügyben, válasz azonban egyelőre nem érkezett.
Felvettük a kapcsolatot a telekeladásban érintett kányi önkormányzattal is (ami hét másik településsel együtt a Krasznokvajdai Közös Önkormányzati Hivatal alá tartozik), közérdekű adatigénylésben kértük ki az adásvételi szerződést, valamint az értékbecslés dokumentációját, kiegészítve azzal kérdésünket, hogy amennyiben nem készült ilyen dokumentum, mi alapján került megállapításra az ingatlan ára.
Arról is érdeklődtünk, hogy a terület elkerítése után hogyan biztosították, hogy továbbra is megközelíthető legyen a temető és a környező mezőgazdasági területek. Az önkormányzat a 15 napos válaszadási határidő után egy héttel, egy emlékeztető e-mail és egy telefonhívás után végül elküldte a mindössze egy dokumentumot és egy kétsoros választ tartalmazó levelét.
A jegyző válaszában kifejtette: az ingatlan körbekerítésének indoka a magántulajdon védelme, a használaton kívüli temető megközelítése egy gyalogúton történik.
Emellett elküldte a kért képviselő-testületi határozatot is, amelyből kiderül, hogy az egyhektáros telket 2017-ben minősítették át közterületről kivett beépítetlen területté, ezt követően pedig 2 millió forintért adták el az új tulajdonosnak. A vételárat két részletben kellett megfizetni, a határozat szerint 2017. december 31-ig.
Forrás: Krasznokvajda Közös Önkormányzat, közérdekű adatigénylés
Ezen kívül azonban semmilyen további dokumentumot nem kaptunk, azaz valószínűnek látszik, hogy sem nyilvános pályázati kiírás, sem előzetes értékbecslés nem készült az értékesítést megelőzően. Újabb e-mailben érdeklődtünk arról, hogy mi az oka ennek, illetve azt is megkérdeztük, hogy egyáltalán miért döntött az önkormányzat az eladás mellett, és hogyan állapították meg a kétmilliós árat. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz kérdéseinkre.
Ahhoz, hogy képet kapjunk arról, hogyan alakulnak az árak a környéken, megkérdeztük a helyieket, akik szerint nagyjából reális összegnek tűnik a kétmillió. Az ingatlan.com-on pedig találtunk egy szintén eladásra kínált telket Kányban, ami ugyanúgy a Fő utcán található. Ezt 1,2 millióért kínálják jelenleg annak ellenére, hogy jóval kisebb alapterületű, mindössze 608 m2.
A kányi temető felé vezető gyalogút
Egy idén nyári képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéből arról is találtunk információt, hogy mi történt azóta, hogy a Kormányhivatal megállapította a jogszabálysértő telekeladást. Az ülésen a jegyző ismertette a Kormányhivatal javaslattételét a telekeladásra vonatkozóan, majd elmondta „a jó gazda kötelezettségét teljesítette az önkormányzat, nem áron alul adta el az ingatlant, viszont nem készült róla hivatalos értékbecslés”.
Erre a polgármester, Vaszily Szilárd megjegyezte: „az önkormányzat a fákat letakarította róla. Az a terület mocsár és sár volt eddig.” Szuhodolánszki Csabáné alpolgármester hozzátette: „most meg milyen szép, meg lehet nézni”.
Ezt követően megszavazták, hogy a jövőben figyelemmel lesznek a Kormányhivatal javaslataira a jogszerű működés érdekében.
A temető bejárata – itt már kiszélesedik a földút
Más probléma is van azonban a telekeladással: az általunk megkérdezett helyiek arról számoltak be, hogy nem sokkal azután, hogy az új tulajdonos megszerezte a területet, kerítéssel elkerítette azt, és egy hétvégi házat is felhúzott rá. A kerítés pedig jelentősen csökkentette az út méretét, amely korábban kvázi közterületként arra szolgált, hogy a kisebb temetőt és a mezőgazdasági területeket elérjék a helyiek. (A faluban két temető is található, ez a kisebb és régebbi, ahová már nem temetkeznek, de a sírokat sokan látogatják, gondozzák, ottjártunkkor is több tucat síron volt friss virág vagy koszorú.)
A helyszínen gyorsan kiderült:
a megmaradó út, amely a temetőhöz vezet, inkább egy keskeny ösvény, ami kizárólag gyalogos közlekedést tesz lehetővé.
„Nagyon érzékenyen érint ez bennünket. Nekünk fontos a múltunk tisztelete, őseink emlékének ápolása. Az fáj itt a legjobban, hogy úgy kerítették el az ingatlant, hogy gyakorlatilag megközelíthetetlené vált a temető” – mondta el Gönczi György, aki bár nem a faluban él, felmenői által kapcsolódik a településhez, az utóbbi években pedig ő maga is a Kányban gazdálkodik. Régóta hall panaszokat a kerítés miatt. Mint mondja, volt, aki el is esett az úton, érdemi változás azonban nem történt.
„Amíg Európában akadálymentesítenek, addig Kányban lezárnak, akadályoznak”
– tette hozzá.
Első ránézésre valóban nem túl széles a temetőhöz vezető út (amit egyébként tábla is jelez), igaz, pár méter után valamennyire kiszélesedik. Esős, sáros időben azonban elképzelhető, hogy nehezen járható.
A szóban forgó út 2012-ben és most, 2021-ben (forrás: Google Maps)
A Google Maps utcaképein látható, hogy korábban több méter széles földút volt a most igencsak keskeny ösvény helyén, amit a keréknyomok alapján rendszeresen használhattak autók és egyéb gépjárművek is. Jelenleg a barna kaputól jobbra található szűk területen lehet közlekedni, kizárólag gyalogosan.
Több helyivel is sikerült beszélnünk, akik a következményektől tartva nem szerettek volna névvel nyilatkozni. Ők egy másik problémára is rávilágítottak a telekeladás kapcsán: szerintük a temetőhöz még csak-csak el lehet jutni, de a telek mögötti földekre már jóval nehezebb, főleg, ha valaki gépjárművel szeretne menni. Korábban a most elkerített területet használták erre, valamint fakitermeléshez is.
„Amióta az eszünket tudjuk, ezt használta mindenki.
Van másik út is, de még nem voltam, mert nagy kerülő. Nagyjából háromszor annyit kell traktorozni, mintha a korábbi úton mehetnénk” – mondta el az egyik általunk megkérdezett lakos. Szerinte ha akarták volna, meg lehetett volna oldani, hogy a magántulajdon védelme mellett a területek továbbra is megközelíthetőek legyenek, és az út is megmaradjon az embereknek.
Az általunk megkérdezett helyiek szerint egyébként nagyjából 20 embernek lehet a telek mögött földtulajdona, de csak 4-5-en gazdálkodnak aktívan. Azt is megtudtuk tőlük, hogy a 2017-ben eladott ingatlan új tulajdonosa nem él a faluban, „alkalmi lakó”, az utóbbi időben nagyjából 2-3 hetente, hétvégén szokták látni a ház környékén.
Ottjártunkkor szerencsénk volt: pont befutott az autójával, ám amikor az ingatlanvásárlásról kérdeztük volna, érdemi válasz helyett ránk zárta a kaput.
A telek, amin át vezetett az út a mezőgazdasági területek és a temető felé – a sárgán jelölt részen található a gyalogút (forrás: OKIR)
Ami még érdekessebbé teszi a helyzetet, hogy a 86-os helyrajzi számú telek határa értesüléseink szerint a gyakorlatban átnyúlik a mellette lévő portára (90-es helyrajzi szám), érintve például az ott található víz- és szennyvízaknát is. A szomszédos ingatlanba a telek eladása után nagyjából egy-két évvel költözött új lakó, aki nem érti, hogyan lehetett így egyáltalán eladni a területet, miért nem figyelt fel erre korábban senki.
Mint mondja, a megoldást az jelentheti, ha az érintett földrészt megvásárolja, erről már egyezség is született a másik tulajdonossal, ám egyelőre ennyiben maradt a dolog. „Én addig nem tudok előre haladni, ameddig ez nincs lerendezve” – mondta el az Átlátszónak az érintett lakó.
Szopkó Zita
Címlapkép, fotók: Szopkó Zita/Átlátszó
Frissítés 2021.11.23.
Cikkünk megjelenését követően reagált megkeresésünkre az önkormányzat. A hivatal válasza ide kattintva olvasható.
A hatályos törvények felülírása, a környezet- és műemlékvédelmi szempontok mellőzése, a helyi önrendelkezés kiiktatása jellemzi a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokat –...
Tovább folytatjuk az egyetemi oktatók helyzetét bemutató cikkek írását. Ezúttal arról szerettünk volna többet megtudni, hogy hány olyan oktató van...
Néhány napja egy kommentelő felhívta az agrárminiszter figyelmét a Facebook-oldalán az Átlátszó cikkére, ami arról szól, hogy a Mosoni-Duna vizét...
Debreciner.hu: Megcsinálták a szalagvágás paródiáját a fideszes képviselő főszereplésével Egyetlen nap délelőttjén ötször vágtak nemzeti trikolort Berekböszörményben, egy közel kétezer...
