„Mint az indiánok a rezervátumban” – modern bekerítések az alcsúti uradalomban

Bár Magyarország leggazdagabb emberei (köztük Mészáros Lőrinc) fejlesztenek birtokokat az Alcsútdoboz melletti Göböljárás közelében, az ott lakó, szegénységben élő közösség ebből csak annyit kap, hogy a lakásaik környékét szinte teljesen elzárják kerítésekkel. Van, akinek a kertje, másoknak a lakása eshet áldozatul az egykori állami gazdaságban folyó bekerítésnek.

Göböljárás Alcsútdoboz és Etyek között nagyjából félúton található, de közigazgatás szempontjából Alcsúthoz tartozik. A terület korábban Habsburg József nádor birtoka volt, amiből a szocializmus alatt állami gazdaság lett. Ekkor létesítették – a korábbi nádori istállóként szolgáló épületekben – azokat a házsorokat, amelyeknek a mostani lakói (akik, tartva a retorzióktól, csak név és arc nélkül nyilatkoztak) arra panaszkodnak, hogy a környék új földesurainak fejlesztései ellehetetlenítik az életüket.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Oligarchák játszótere

A göböljárási házsorok elszigetelt mikroközösségnek adnak otthont: a lakások több kilométerre vannak Alcsút lakott utcáitól, a kis számú lakóépületet szinte teljesen gazdasági területek és létesítmények veszik körbe. A házakból jól látható például Mészáros Lőrinc jól ismert vállalatának, a Búzakalász 66 Kft.-nek az egyik telephelye és a szintén hozzá tartozó terményszárító.

Göböljárás és környéke az utóbbi évek alatt többször szerepelt a hírekben, elsősorban a kormányközeli vállalkozó földszerzései és építkezései miatt. A név sokaknak ismerős lehet például Ángyán János földprivatizációs jelentéseiből, illetve onnan, hogy a közelben épült meg Mészáros mangalicafarmja, valamint marhatelepe a hozzá kapcsolódó és a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia szakiskolája számára létrehozott mezőgazdasági tangazdasággal együtt.

Orbán-dácsa, rengeteg szántó, és sok marha kell a jó focihoz | atlatszo.hu

Sok marha és rengeteg szántó kell a jó focihoz – ez a kép rajzolódik ki oknyomozó portálunk kutatásából. A Hatvan pusztai majorságot körülölelő, a Búzakalász 66 Kft. által elnyert állami földbérletek szomszédságában, Alcsútdoboz-Göböljáráson lesz a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia ősszel induló szakiskolájának mezőgazdasági tangazdasága – erősítette meg értesülésünket a futballakadémia szóvivője.

Szintén itt élt és dolgozott Váradi András juhász, aki 2014-ben bekövetkezett halála előtt perre ment Mészárossal és üzlettársaival, miután azok megszerezték a korábban általa használt legelőterületeket.

Az itt lakók otthonait ma minden oldalról magánterületek, köztük az ország leggazdagabb embereinek birtokai veszik körül, így a lakásokat megközelíteni csak az úgynevezett szolgalmi jog alapján biztosított murvás földúton lehet.

Mészáros Lőrinc egyik első cége, a Búzakalász 66 Kft. telephelye Göböljáráson (forrás: Herr Martin)

Bár a térségben a Mészáros Lőrinc-féle cégbirodalom szerezte  a legnagyobb földbirtokokat, rajta kívül érdekeltségei vannak még a környéken a 2018-ban elhunyt Demján Sándor örököseinek, valamint az Etyeki Kúria borgazdaság vagyonkezelőjének. Kissé tovább haladva pedig eljuthatnánk Lévai Anikó egy birtokához és a hatvanpusztai Orbán-kúriához is.

Privatizált, majd elhanyagolt területek

A göböljárási házsorokban eredetileg szolgálati lakásokat alakítottak ki azért, hogy az állami gazdaság dolgozóit közvetlenül a munkahelyeik mellett lakhassanak. Ez a konstrukció addig jól is működött, amíg az állam fenntartotta a gazdaságot, és minden ott lakó az állami gazdaságban dolgozott. „Zajlott az élet, volt óvoda, iskola, kulturterem, üzemi konyha, bálokat rendeztek, filmvetítések voltak” – mesélte az egyik lakó a rendszerváltás előtti állapotokról. 

Ennek mára nem sok nyomát látni:

a rendszerváltáskor gyakorlatilag megszűnt az állami gazdaság és vele az ottani munkalehetőség, és megkezdődött Göböljárás hanyatlása.

Sokan elköltöztek, akik pedig itt maradtak, azok manapság autóval járnak be dolgozni a közeli településekre. Mostanra a korábbi állami gazdaság területén nagyjából 50-60 fő él. A volt állami gazdaság dolgozói közül már kevesen laknak itt, néhányan a korábbi dolgozók örökösei, és van olyan ház is, ahova most költöznének be fiatal szülők. Több lakás azonban már üresen és elhanyagoltan áll, miután a lakók meghaltak, az örökösök pedig nem foglalkoznak igazán a házakkal.

Elhagyott ház Göböljáráson (forrás: a szerző felvétele)

A szolgálati lakásokat az állami gazdaság privatizációjával egyidőben maguk a lakók vásárolták meg, a legtöbben éltek is a lehetőséggel. Csakhogy ez egy olyan áldatlan helyzetet jelentett, hogy míg maguk a lakóingatlanok a lakókéi lettek, közvetlen környezetük (példul a hozzájuk tartozó kertek) különböző vállalkozók kezébe került magánterületként. Ráadásul egy egész házsor ingatlanjainak tulajdonjoga máig tisztázatlan.

A lakók nem kapták meg azokat a földterületeket sem, amiket korábban ők hasznosítottak.

„A privatizáció előtt és még kicsivel utána, mindenkinek volt kis földterülete, amin termelhettek zöldségeket, vagy tarthattak állatokat. Ezek papíron az állami gazdasághoz tartoztak, de odaadták őket az embereknek használatra. Aztán, ahogy elkezdték eladni az állami ingatlan telkeit, ez a lehetőség megszűnt.” A területeket megvásárló agrárvállalkozók sokáig parlagon hagyták őket. Ottjártunkkor az egyik lakos megmutatta például azt a területet, ahol korábban disznókat nevelhettek az itt élők: most a kerítéssel leválasztott területen csak embermagasságú gaz látható.

A lakók életszínvonalán nem javítanak a milliárdosok projektjei

Azokat a területeket viszont, amiket nem kerítettek el, a lakók rendben tartották. „Ha kinézünk az ablakon, az ember nemcsak gazt szeretne látni. Mindig, aki itt lakott, az gondozta azt a részt, mert sajnos akinek a tulajdona, az nem foglalkozik vele” – mondta az egyik lakos egy, közvetlenül a ház előtt található részre mutatva, ahol egy kis kertet alakítottak ki. A terület egyébként papíron nem a lakóké, hanem a Móric majori Mezőgazdasági Zrt.-é, de éveken keresztül senkit sem zavart, hogy az ott élők használták őket.

A Móric major Zrt. jelenlegi vezérigazgatója Pákh Gergely, a csákvári agrárvállalkozó, Antalffy György Gábor féltestvére. Antalffy és családja még a ’90-es években szerezték meg a privatizált Csákvári Állami Gazdaság jogutódját (Csákvári Mezőgazdasági Integrációs Zrt.), amelyhez rendelve nem sokkal később létrehozták a Móric major cégét is. Ebben az eredetileg kft.-ként bejegyzett cégben (az Opten adatai szerint) tagságot kapott az Antalffy-család több tagja, valamint Zimmermann István és rokonai. Később zrt.-ként már egyedül Pákh Gergely vitte tovább mint képviseletre jogosult személy.

Itt a legújabb Ángyán-tanulmány: a felcsútiak vették a legtöbb földet Fejérben | atlatszo.hu

Újabb tanulmányt tett közzé Ángyán József a földügyekkel kapcsolatban. A Fejér megyei földárverések első ütemének elemzése kapcsán arra jutott a neves agrárszakember, hogy a helyi kisgazdálkodók helyett a földek java részét politikaközeli spekulánsok nyerték el.

Az Antalffy és Zimmermann-családok által képviselt érdekkör több szállal köthető Mészáros Lőrinc cégbirodalmához, akivel a 2010-es évek elején mindketten egyszerre nyertek hatalmas birtokokat a Fejér megyei földpályázatokon. Ángyán József volt államtitkár 2016-os Állami földprivatizáció – intézményesített földrablás című jelentésében azt írta: az érdekkör tagja volt olyan „legfelső szintű háttéralkunak, megállapodásnak”, amely a helyi gazdálkodó családok feje fölött már 2011 legelején dönthetett az állami földek újraosztásáról, előbb bérbe, majd eladásáról. Ennek részeként – írja Ángyán – segítettek Mészáros cégeinek abban, hogy minél korábban, akár még a pályázatokban ki sem írt területeket vonjon művelés alá, máskor pedig fejlesztési pályázatok elkészítésével dolgozott be a felcsúti milliárdosnak.

Birtokok a göböljárási házsorok körül

A göböljárási lakosok tényként kezelik, hogy a Móric major földjei a gyakorlatban Mészáros Lőrinc kezelésében állnak. Emlékeznek még arra is, hogy 2014-ben Mészáros cége, a Búzakalász 66 szintén a Móric majortól vett földet azért, hogy ott mangalicatelepet létesíthessen. Azok, akikkel találkoztunk, egyébként azt mondták: a környékbeli beruházások a házsorok lakóinak életkörülményein aligha javítanak: senki sem tudott olyan emberről, aki most a volt állami gazdaság területén élne, és az itt elindult termelőegységekben kapott volna munkát.

A lakók egyike ugyanakkor dicsérte az egyik első befektetőt, Demján Sándort, aki elmondása szerint mindig, amikor épített valamit, a lakosoknak is segített.

„Amikor ő idejött, ő segített az embereken. Adott vagy bérelt nekünk területet, amit haszálhattunk, sőt, építőanyagot is, hogy az udvarokra építhessünk például tüzelőtárolót” – mesélte. Demján halála óta már szó sincs ilyen segítségnyújtásról: „hiába lett most felkapott hely, az út tele van gödörrel, nincs gazdája, aki megcsinálná. A közvilágításból jó, ha egy-két lámpa világít. A kommunális és egyéb adók bemennek, de az eredményét nem látjuk” – mondta az egyik helyi lakos.

Épülnek a kerítések

Manapság a fejlesztésekből leginkább annyit érzékelnek a helyiek, hogy egyre többször kerítik körbe kerítésekkel a lakóhelyeiket. Az egyik lakó arra panaszkodik, hogy mostanra már a környéken egyáltalán nem lehet kirándulni (ez különösen rossz annak, aki most hétvégi házként használja az itteni lakását, vagy ilyen célra szeretné eladni), miután elkerítették a korábban állami tulajdonú, később vadgazdálkodási területté minősített közeli erdőterületet és a Demján-család érdekeltségébe tartozó tavat. Ennél is nagyobb gond, hogy a hírek szerint

lekerítenének olyan területeket is, amiket jelenleg is hasznosítanak az emberek.

A házsorokat teljesen körbeveszi a 0116/13 helyrajzi számú terület, ami sokáig de facto közföldként szolgált, azonban a telek tulajdonosa, a lakók elmondása szerint, a közelmúltban bejelentette igényét a területekre, és több helyen kerítésekkel kezdte leválasztani a területét.

Kerítés, lomokkal (forrás: Herr Martin)

A mostani tervek szerint – a szolgalmi utakon kívül – a teljes házsor köré kerítés épülne. Ez egyrészt azt jelentené, hogy a lakók elveszítik a még megmaradt kertjeiket (ahol volt, aki például faházat is épített), másrészt, hogy közlekedésre csak egy szűk korridor maradna. A házak bejáratától pár méterre folyamatosan kerítés húzódna, szöget zárva be egy már korábban megépült kerítéssel, ami pedig egy másik magánterületet, a Demján-örökösök vendégházának otthont adó telket választja le.

„Körbe vagyunk és leszük kerítve. Úgy nézünk ki, mint a rezervátumban az indiánok.

Ez a tanya nem azt jelenti, hogy állatokat tartok és szabadon jövök-megyek, hanem pont az ellenkezőjét. A ház falától van két méter közlekedni, jóformán a tüzelőt nincs hova letenni” – mondta az egyik lakó. Hozzátette: a Kúria attól is elzárkózott, hogy a lakók megvehessék a korábban általuk használt kertrészeket. Ehelyett azt javasolták, vegyék meg az egész  0116/13-as telket. Az egész terület több száz négyzetméter, nagyobb, mint a házsorok együttvéve, ezért nem reális, hogy az itt élőknek akár együtt lenne erre elég pénze.

Ügyvéd kellene, de nem mernek szembemenni a politikával

Különösen rossz a helyzet a legszegényebb, Göböljárás külső részén, a Búzakalász 66 központjához közelebb eső házsoron. Itt már felépült a magánterületeket védő kerítés, ami csak egy szűk közlekedőfolyosót hagyott a házaknál. Ottjártunkkor mi is láttuk, hogy az új kerítés kerti fészereket, tárolókat, kutyaházat vágott el a lakásoktól. „Az egyik lakás emiatt komfort nélküli lett, a fürdőszobát nem tudja használni, miután az ide tartozó emésztőt meg kellett, hogy szűntessék, ugyanis az már az Etyeki Kúria területéhez tartozott” – magyarázta az egyik érintett.

A lakók azt mesélték: egyik nap azt vették észre, hogy valakik telephatárokat kijelölő cölöpöket vertek le, és táblákat helyeztek ki, amelyekkel figyelmeztették őket: a területet megvásárolták, és hamarosan kerítéssel választják le.

„Zaklatott élet van egy ideje, amióta megjelentek új vállalkozók”

– mondta az egyik érintett. Mint mesélte, a 116/13-as telket Etyeki Kúria Borgazdaság vásárolta meg a korábbi korábbi tulajdonostól.

A telek tulajdonosa a Földhivatal adatai szerint a Wine Win Group Vagyonkezelő Kft. Ez a cég tulajdonosa az Etyeki Kúria Borgazdaság Zrt.-nek, és a társaság tagjai is megegyeznek az etyeki borászat cégvezetőivel. A göböljárásiak úgy tudják, a telken a vállalat egy borpalackozó üzemet építene. Az Átlátszóhoz eljuttatott iratok szerint a Fejér megyei kormányhivatal már elindította az eljárást az építési engedély kiadására, és szeptember 28-án terepszemlét is tartottak.

Ez a tábla került ki a göböljárási lakosok által korábban használt területre (forrás: a szerző felvétele)

A Vagyonkezelő üzletfejlesztési- és cégvezetője, Szerepi Szabolcs ezzel szemben azt mondta: a lakókkal együttműködésben választják ketté a telkelet. „Az Alcsútdoboz 0116/13 hrsz-ú ingatlan megvásárlását  követően észleltük, hogy a szomszédos ingatlan használói jogalap nélkül használják a tulajdonunkban levő ingatlan egy részét. Ennek megszűntetése a lakókkal történő folyamatos, többszöri és előzetes egyeztetések alapján történt és történik jelenleg is” – mondta az Átlátszónak. Szerinte a beruházás a lakók mozgását nem korlátozza, „mivel mindkét lakóépületnek – jelenleg kevéssé használt – közvetlen közúti kapcsolata is van, amit a beruházás nem érint. Ennek megléte miatt útszolgalmi jog nem illeti meg a 012/1 ingatlan használóit.”

A helyszínen és a Földhivatal adatbázisában levő térképen ugyanakkor közvetlen közútkapcsolatot nem találtunk: a házsorokat egyrészt az Etyeki Kúria telke, másrészt a Móric major tulajdonában álló magánút határolja.

A csatornázással kapcsolatos problémáról Szerepi Szabolcs azt mondta, „a beruházással érintett területen korábban elhelyezett emésztőgödröt használó lakás tulajdonosával a helyzet feltárásakor egyeztettünk, és vele megegyeztünk, hogy az immár a 0121/21 hrsz-ra elhelyezendő szennyvíz gyűjtő tartály helyét kialakítjuk (földmunka), amennyiben ehhez a szomszéd telek ingatlan tulajdonosa is hozzájárul.”

28 éve nem kapnak tulajdoni lapot

A külső házsoron élők problémáit tovább tetézi, hogy az itteni ingatlannak a tulajdonjoga máig nem teljesen rendezett. Igaz, hogy a lakók a ’90-es években megvásárolták őket, az árat teljesen kifizették, minderről nekünk is bemutattak iratokat. Azonban tulajdonjogot 28 éve nem kapnak, mivel a földhivatalba azóta nem sikerült bejegyezni a tulajdonjogukat. A lakók úgy tudják, ennek kizárólag egy, az állami gazdaság által vétett adminisztrációs hiba az oka, ami miatt a hivatal nem fogadta be az adásvételi szerződést.

Mindez problémát jelent akkor, amikor például a beruházó Etyeki Kúriával szemben szeretnék az érdekeiket érvényesíteni, hiszen hivatalosan nem is tudják bizonyítani, hogy a házaikat jogszerűen használják. A földhivatali iratok szerint a házsor tulajdonosa jelenleg a „Mészáros Lőrinc-féle” Móric major.

A lakóépületeket a gazdasági területektől elválasztó kerítések Göböljáráson (forrás: Herr Martin)

Több lakó úgy tudja: a Móric major felajánlhatta a borgazdaságnak megvásárlásra a házsorokat, hogy legyen több helyük palackozóüzemet építeni. De a beruházó ettől elállt, amikor rájöttek, hogy a házak nem lakatlanok.

„Amikor kijöttek, szerintem nem is tudták, hogy itt laknak emberek. Azt hitték, mindjárt el is kezdhetik bontani az üres házakat”

– mondta egyikük.

Megkérdeztük az Etyeki Kúria holdingját, hogy a jövőben tervezik-e megvásárolni a házsort. A cégvezető erre úgy válaszolt: „társaságunk nem kíván üzleti terveiről információt adni. Ugyanakkor információink szerint a 0121/21 hrsz-ú ingatlanon található lakásokban lakók használati viszonyai kapcsán számos tisztázandó kérdés van.”

Ezek a tisztázandó kérdések pedig a borászat beruházásával csaknem egyidőben újra konfliktushoz vezetnek: az Etyeki projekt megkezdése előtt nem sokkal a Móric major is úgy döntött, érvényesíteni próbálja tulajdonjogát. Kérdésünkre a Móric major vezérigazgatója, Pákh Gergely megerősítette, hogy a cég álláspontja szerint a kérdéses ingatlan az ő tulajdonukban áll, ahogy az a földhivatali nyilvántartásban is szerepel.

Nincs tudomásunk arról, hogy az ingatlant vagy egy részét bárki tőlünk vagy a korábbi tulajdonostól megvásárolta volna”

– mondta Pákh Gergely. „A tulajdonunkban álló összesen 8 lakóegység többségében (…) jelenleg lakók élnek, akik cégünknek ezért soha semmilyen bérleti vagy használati díjat nem fizettek, a lakásokat ingyen használják. A lakóegységeken a tulajdonjogunkat mi nem tekintjük vitásnak, az a közhiteles ingatlan nyilvántartás szerint fennáll” – tette hozzá.

Kifizették a lakás árát, mégis lakbért fizethetnek

A cég e tulajdonjog alapján azt szeretné, hogy a Göböljáráson élők kezdjenek el lakbért fizetni nekik.

„Szeretnénk a lakók jövőjét megnyugtatóan rendezni, átérezzük a bizonytalan helyzetükből adódó frusztrációjukat. Örülnénk, ha a jelenlegi lakók a lakóegységeiket továbbra is lakóként használnák. A közelmúltban szóban már tájékoztattuk őket, hogy lehetőséget szeretnénk biztosítani nekik arra, hogy a lakásokban változatlanul, méltányos bérleti díj fizetése ellenében továbbra is lakjanak” – mondta Pákh Gergely.

A Móric major 450 Ft/m2 lakbért ajánlott fel, ez egy 50 m2-es lakás esetében például havonta 22,5 ezer forint bérleti díjat jelent.

„Azt gondoljuk, hogy rájuk nézve ez egy nagyon méltányos összeg.

Amennyiben ez ügyben a jövőre nézve sikerül megállapodnunk, úgy az elmúlt évek használatáért nem kérünk tőlük visszamenőleg használati díjat” – mondta a cég vezérigazgatója. Hozzátette: a bérleti díjat 2-3 évig „mindenképpen az ingatlan állapotának a javítására fogjuk fordítani”, valamint hogy az ingatlant jelenleg nem tervezik más funkcióban használni vagy új tulajdonosnak eladni.

Ellentétek. Fotó: Herr Martin

Az ott lakók viszont azt mondják: a bérleti szerződést nem írhatják alá, hiszen ezzel elismernék, hogy a házaknak nem ők a tulajdonosai, egy ilyen papír akár egy bírósági eljárásban is perdöntő lehet. A lakók azóta ismét próbálják érvényesíteni a tulajdonjogukat, hogy megőrizhessék az otthonaikat, valamint felmerültek még egyéb megoldások is a lakók és a major közötti vita megoldására.

Az egyik lehetett volna az, hogy a lakók hivatalosan is megvásárolják a lakásaikat a tulajdonostól, például jutányos, 1-2 milliós áron. A másik verzió szerint a Móric major vagy a beruházó borászat vehetné meg a lakáshasználóktól az ingatlanokat (piaci áron ez lakásonként bőven 10 millió forint alatt lenne), akik az így kapott pénzt is felhasználva tudnának új lakásba költözni. Az ottaniak elmondása szerint azonban eddig egyik megoldási javaslat sem győzte meg a vállalkozók képviselőit. A Móric major vezérigazgatója az Átlátszónak azt mondta: „lakóegységeken a tulajdonjogunkat mi nem tekintjük vitásnak, az a közhiteles ingatlan nyilvántartás szerint fennáll”.

Zubor Zalán

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Kerítés lomokkal (forrás: Herr Martin/Partizán)

Ez a cikk hat szerkesztőség közös projektje, a Helyközi Járat keretében, a Partizán támogatásával készült. Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted, támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a [email protected] címre.