A népszavazás előtti héten az Átlátszó 15 milliárd forintra becsülte a kvótareferendumot megelőző EU- és bevándorlásellenes kampányköltést, a Miniszterelnöki Kabinetiroda viszont a népszavazás után 6,7 milliárd forintban jelölte meg a kormányzati kampány költségét. Az elmúlt napokban az augusztusban kötött szerződésekről is megjelentek a közbeszerzési tájékoztatók, így a tényszámok alapján egy újabb, még pontosabb összesítéssel jelentkezünk.
A ’hivatalos’ kormányzati számok és minden más számítás közti ellentmondás két körülményen alapul.
Az egyiket könnyű átlátni és korrigálni: a Kabinetiroda az érintett közbeszerzések értékének megállapításakor is alkalmazott nettó összegekkel számol, ugyanakkor a szerződéses szolgáltatások után meg kellett fizetni az áfát is. A Kabinetiroda azzal érvel, hogy az visszafolyik a költségvetésbe, ami igaz is, de ettől még itt is be kellett tervezni a költségvetésbe és ki kell fizetni, mint ahogy más közkiadások forrásának tervezése esetében is számolni kell az azok után befizetendő adókkal és más közterhekkel.
Nem mellesleg ez a piaci ár is, hiszen ha magánmegrendelő – például, ha pártkampányt nem az adófizetők finanszíroznának, akkor a Fidesz – fizette volna a kampányt, akkor neki is a bruttó összegeket kellett volna megfizetnie. Ennek megfelelően szerintünk az összevethetőség érdekében az áfával növelt összegekkel ésszerűbb számolni, de az alábbi összesítésben a könnyebb áttekinthetőség kedvéért a nettó és a bruttó összegeket is feltüntettük.
A nagy eltérések másik oka már szubjektívebb: a kormány jóval szűkebben érti a kvótakampányt, mint mi, vagy a kampányköltségeket eddig összesíteni próbáló újságírók többsége. A Kabinetiroda a saját számait a költések részletezése nélkül adta meg, de az index korábbi cikkére adott, a cikk végére szerkesztett reakcióból az derül ki, hogy a kabinetirodás számok a népszavazás kezdeményezése után megvalósult kommunikációs kampányok költségeit foglalják magukban.
A népszavazást a Kormány február 24-én (az NVI-s kopaszos balhé másnapján) kezdeményezte, így a Kabinetiroda összesítése elvileg az ettől az időponttól a népszavazás napjáig lefolytatott kampányokat tartalmazza.
Ehhez képest a bevándorlásellenes kormányzati kampány – összehangolt, egymásra épülő üzenetekkel – jóval korábban kezdődött és a népszavazás után közzétett „98%-os” hirdetésekkel jelenleg is tart, hiszen a kormányzati kommunikációt másfél éve ez az egyetlen téma tölti ki.
Az első, kifejezetten ebben a témában kezdett akció a tavaly májusban kezdett nemzeti konzultáció volt, majd jöttek nyár végén az emlékezetes „Ha Magyarországra jössz” kék plakátok, ősszel a konzultáció eredményeit hirdető „Az emberek döntöttek” kampány. Ezek eredményeire épülhetett aztán a népszavazás bejelentése után a három, a Kabinetiroda által is kampányköltésnek tekintett újabb forduló („Üzenjük Brüsszelnek”, „Tudta?”, „Ne kockáztassuk”).
Nyilván van jelentősége, hogy mi történt közvetlenül a népszavazáshoz kapcsolva, és mi azt megelőzően, és mit publikáltak október 2. után, de szerintünk – amellett, hogy az egyes kampányokat, ahol lehetett, igyekeztünk szétválasztani – a bevándorlásellenes kommunikáció másfél éves időszaka teljes költését, azaz felsorolt akciók összes költését érdemes tekinteni.
A sajtóban az adott kampányok kapcsán megjelent számok hol nettó, hogy bruttó összegek, hol szerződésekre, hol a szerződést megrendelő szervezeteknek adott forrásokra vonatkoznak, úgyhogy mi most előröl kezdtük a számolást a Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmények és tájékoztatók alapján.
A szerződés szerinti keretösszegek ugyan elvileg nem feltétlenül jelentik azt, hogy azokat ki is merítették, de ahol nyilvánosságra kerültek egzakt elszámolások, ott néhány millió forintnál több nem maradt a keretekből.
Az alábbi, a reklámköltéseket tartalmazó táblázat kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy két tavalyi szerződést közbeszerzési hivatkozás nélkül, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által adott írásos tájékoztatás alapján szerepeltettünk: ezek létéről és összegéről az NKOH egy, a Kabinetiroda ellen folyamatban lévő perben adott hivatalos tájékoztatást.
Kattintson a táblázatra a nagyobb felbontású verzióért!
Némi bizonytalanságot okoz a számításban, hogy nem teljesen világos, hogy az így számolt 16,1 milliárd forint maradéktalanul tartalmazza-e a népszavazással kapcsolatos tájékoztató levelek és a háztartásokba eljuttatott kiadványokra a Kabinetiroda összesítései szerint költött nettó 875 millió, bruttó 1,111 milliárd forintot.
Teljes egészében nyilván nem, hiszen a miniszterelnöki leveleket és a „kék füzeteket” nem a szerződött reklámcégek, hanem maga a kormány küldte ki, így legalább a borítékolási és postaköltség – azaz az MNO által közzétett fenti összesítés szerint nettó 682, bruttó 866 millió forintos kiadás – közvetlenül a Kabinetirodánál kellett, hogy megjelenjen.
Megint a kormányközeli média járt jól
A Miniszterelnöki Kabinteirodától általunk eddig megkapott adatok szerint a kvótakampánnyal egyértelműen kormányközeli médiacégek jártak jól. Csetényi Csaba cégei az állami reklámmilliárdok nagy részét ugyanis egy szűk körben osztották szét: a közterületi hirdetések a TV2-nek beszállító IKO-médiacsoport tulajdonában lévő Odex Outdoor Expert Kft. és a Garancsi István érdekeltségébe tartozó ESMA Zrt. felületein jelentek meg; a televíziós reklámokra kifizetett pénz jelentős része az Andy Vajna kezében lévő TV2-csoporthoz, és az MTVA által üzemeltetett állami csatornákhoz kerültek.
A rádióhirdetések nagy többsége a KOD MEDIA közvetítésével jutott el a hallgatókhoz, a cég tulajdonosa a HGY Invest Kft.-n keresztül Krskó Tibor, aki Csetényi Csaba régi üzlettársa. A nyomtatott sajtóban a nemrég Mészáros Lőrinc-közelbe került Mediaworks, a Széles Gábor kezében lévő Magyar Hírlap, valamint a Habony-féle médiabirodalom lapjai, a Magyar Idők és a Lokál kaszáltak a kvótakampánnyal. Az online hirdetések a Facebook mellett szinte kizárólag csak nyíltan kormánypárti portálokon jelentek meg, így a 888.hu, a Lokál, a Pesti Srácok, a Magyar Idők, a Ripost, és az Origo felületei kaptak pénzt a népszavazás apropóján elvert állami milliárdokból.
Csak becsülni tudjuk végül azokat a kiadásokat, amelyeket az állami szervek és az önkormányzatok a központi kereteken kívül költöttek a kampány során. Bár a Józsefváros 10 millió forintos saját népszavazási kampányához hasonló párhuzamos kommunikáció nem volt azért általános, de a kampány során tartott helyi rendezvények és azok helyi promóciója, a választóknak küldött különféle levelek költsége is összességében legalább százmilliós tétel lehetett.
Így aztán arra kell jutnunk, hogy korábbi becslésünk sajnos teljesen reális volt: a bevándorlás elleni kommunikációra fordított közpénz összege jelenlegi állás szerint meghaladja a 17 milliárd forintot, aminek döntő többségét, bő 13 milliárd forintot február óta, a szűken vett népszavazási kampányra költöttek el.
Sepsi Tibor – Erdélyi Katalin
Ha tetszett a cikk
Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
A vállalatok és a reklámköltéseiket kezelő médiaügynökségek az elmúlt években kívülről érkező, közvetlen politikai nyomással szembesültek, ami már egyfajta öncenzúrába,...
Az állami tulajdonú és monopolhelyzetben lévő Magyar Villamos Művek Zrt. gigantikus reklámbüdzséjéből az elmúlt két évben főként kormányközeli cégek és...
