Cikkek

A kormányzati tájékoztató kampány milliárdjai – titkolják, hogy hova megy a közpénz

 

Rogánék nem akarják elárulni, hogy melyik sajtótermékhez mennyi jutott a 3,9 milliárd forintos kampánypénzből, ezért a NAIH-hoz fordultunk. De előtte még egy kafkai iratbetekintési szeánsz alkalmával sikerült betekintenünk az állítólag nem létező teljesítésigazolásokba, és kijegyzetelnünk a június havi költéseket – ezekről infografikákat mutatunk.

 

tudta_elofizetok

Előfizetőket keresünk – támogasd a független tényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal! 

 

A Miniszterelnöki Kabinetiroda tavasszal kötött szerződést az Affiliate Network-kel és a Network 360-al „a Miniszterelnöki Kabinetiroda aktuális kormányzati intézkedésekről szóló lakossági tájékoztató kampányaival kapcsolatos feladatok ellátására”. A szerződés értéke 3.083.553. 000 forint. Három milliárd. A 2 cég Csetényi Csaba tulajdonában van, Csetényi pedig Rogán Antal szomszédja a Pasa Parkban. A Miniszterelnöki Kabinetirodát Rogán Antal vezeti.

Sajnos ez a 3 milliárd forint elfogyott augusztus elején (májusban indult a „tájékoztató” „kampány”), így ki kellett írnia a minisztériumnak egy újabb közbeszerzést, hogy a tényleges kampányidőszakban legyen miből „tájékoztatni” az embereket. Ezt az újabb 800 milliós tendert is a Network 360 Reklámügynökség és az Affiliate Network Kft. nyerte el, így összesen május óta 3,9 milliárd forint megy el a kampányokra.

Kapcsolódó cikkeink

Csetényi Csaba 700 millió forint osztalékot vett ki a cégeiből

Csetényi Csaba cégei reklámozzák majd a Liget-projektet

Csetényi Csaba cége reklámozhatja a 2007-2013 közötti EU-s fejlesztéseket

Az EMMI családbarát kampányait is Csetényi Csaba cégére bízták

1,4 milliárdért fog kampányolni a kormány az EU-ban, megint Rogán szomszédja kapta a megbízást

Rogán szomszédjának cégei 5 milliárd forintos megbízást kaptak a Miniszterelnökségtől

Rogán szomszédjának cége reklámozhatja a budapesti gyógyfürdőket is

Bréking! Rogán szomszédja elvesztett egy közbeszerzést!

Rogánék nem igazán akarják elárulni, hogy pontosan kikhez mennyi került ebből a 3,9 milliárd forint közpénzből. Fodor Gábort azzal rázták le augusztus 29-én hogy

„A kormány a kampány pontos költségeiről a tájékoztató akció végeztével, a teljesítésigazolások aláírása után tud tájékoztatást adni, a vonatkozó törvényi előírások szerint.”

Előtte, augusztus 19-én pedig azt válaszolták Kész Zoltán független képviselőnek, aki az iránt érdeklődött, hogy mennyiért vásárolt hirdetéseket a kormány júliusban az Andy Vajna tulajdonában lévő TV2-n, a Habony Árpád-féle Lokálban, illetve a 888.hu-n, a faktor.hu-n, a Karc FM rádiócsatornán és a Magyar Időkben, hogy

„Szeretném arról tájékoztatni, hogy az Ön által említett hirdetésekre vonatkozó összesített adatbázissal – ahogy korábbi válaszunkban is jeleztük – a minisztérium nem rendelkezik. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság számos állásfoglalásában megerősítette, hogy a közérdekből nyilvános adat iránti igények teljesítése körében a közfeladatot ellátó szervek nem kötelesek – kizárólag az adatigénylés teljesítése érdekében – új, a rendelkezésre állókhoz képest minőségileg más adatot előállítani.”

Azt sejthetitek, hogy valószínűleg nem mondanak igazat, és megvan nekik minden adat, én viszont biztosan tudom, hogy hazudnak, ugyanis a kezemben volt az összes papír, összegzés, teljesítésigazolás, két héttel azelőtt (augusztus 10-én), hogy írásban azt írták a két országgyűlési képviselőnek, hogy nincsenek meg még az adatok. Mindjárt el is mesélem, hogyan történt.

Azzal kezdődött a történet, hogy számtalan adatigénylés után azt már megtanultam, hogy a kampány lezárulta után van esély kikérni azt, hogy hol mennyiért hirdettek, mert úgy legalábbis nehéz azt hazudni, hogy „nem tudjuk, nincs még meg az adat”.

A kormány május 13-én indította el az „Üzenjük Brüsszelnek, hogy ők is megértsék!”, khm,”tájékoztató kampányt”, amit július 18-án cseréltek le a „Tudta?” c. üzenetre. Mind a két kampány a fent említett 3,9 milliárdos összegből került finanszírozásra, de ugye nem árulták el, hogy maga az „Üzenjük Brüsszelnek” „tájékoztató kampány” mennyibe került. Mivel a „Tudta?” egy új üzenet, egy új kampány, tehát a régi kampány véget ért, be lehetett adni az adatigénylést.

„Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre az „Üzenjük Brüsszelnek, hogy ők is megértsék” reklámkampány teljesítési igazolásait, amiből kiderül, hogy a reklámra szánt közpénz hová került, illetve a hirdetések hol, hányszor és mennyiért jelentek meg.”

Erre azt válaszolták, hogy

„A kért adatigénylésnek a megismerni kívánt dokumentumokba való betekintési jog biztosításával áll módunkban eleget tenni.”

Ez – valljuk be – elég ravasz húzás. Elutasítani nem merték, viszont mit érek azzal, ha megnézhetem a rengeteg számot – összeget? Elég nehéz feldolgozni, összesíteni, infografikát készíteni, ha nincs meg az adat elektronikusan. Még az is jobb lett volna, ha az exceleket kinyomtatják, beszkennelik, és 90 fokkal elforgatva küldik meg őket.

„Iratbetekintésen” még úgysem voltam, az új élmények pedig mindig jól jönnek. Az iratbetekintésre a BM épületében került sor, mert csak ott tudtak üres tárgyalót foglalni. A bejáratnál átvilágítás, elvették a telefonomat, a pendrive-omat, de még a mobil aksitöltőt is, mivel semmilyen kép- és hangrögzítőt, valamit adathordozót nem lehetett bevinni az épületbe.

Az iratbetekintés abból állt, hogy a tárgyalóban a Miniszterelnöki Kabinetiroda két munkatársával eltölthettem majdnem egy órát, miközben az elém kitett több nagy méretű és súlyos dossziékat forgathattam, amikben – döbbenet –  az összes teljesítésigazolás megtalálható volt, hónapokra lebontva. Voltak olyanok, amikhez még DVD-k is volt csatolva, amin az ügynökség elküldte a fotókat, videókat, hogy valóban kihelyezésre kerültek a plakátok, valóban lement a reklámspot a tévében.

Nem engedtek fotózni, nem engedtek fénymásolni. Megkérdeztem, hogy miért nem? A Miniszterelnöki Kabinetiroda szerint nekik van egy NAIH-állásfoglalásuk Péterfalvi Attilától, ami szerint a „betekintéssel” is teljesíteni lehet egy közérdekű adatigénylést. Innentől a következő örkényi párbeszéd játszódott le:

– Az infotörvény nem ismeri azt, hogy „betekintés”…

– Van egy NAIH állásfoglalásunk Péterfalvi Attilától, ami szerint a „betekintéssel” is teljesíteni lehet egy közérdekű adatigénylést.

– Értem… de akkor a Miniszterelnökség vagy a Magyar Nemzeti Bank miért tudta elküldeni elektronikusan a teljesítési igazolásokat a saját kampányukról?

– Ezek szenzitív, üzleti adatok.

– Mármint az, hogy az adott kormányhirdetés hányszor és mennyiért került ki az adott felületre? Mi ebben az üzleti titok?

– Van egy NAIH állásfoglalásunk Péterfalvi Attilától, ami szerint a „betekintéssel” is teljesíteni lehet egy közérdekű adatigénylést.

– Igen, ezt mintha már említették volna… legalább ezt a 2 oldalt lefénymásolhatom?

– Van egy NAIH állásfoglalásunk Péterfalvi Attilától, ami szerint a „betekintéssel” is teljesíteni lehet egy közérdekű adatigénylést. Nem, nem fénymásolhatja le.

Viszont a jegyzetelést engedték, ki is jegyzeteltem 1 hónapnyi adatot – közben a síri csendben csak a klíma sercegett a tárgyalóban, a  Miniszterelnöki Kabinetiroda két munkatársa pedig úgy tett, mintha csendben beszélgetnének, de közben engem figyeltek. Persze nem tántorított el a „betekintés”, úgyhogy beadvánnyal fordultunk Péterfalvi Attilához:

„Az adatkezelő munkatársai nem járultak hozzá, hogy az iratokról fényképfelvételt vagy másolatot készítsek, így a kért iratok átadása sem az adatigénylésre adott válasz útján, sem pedig a betekintésen nem történt meg. A bizonylatokról így csak szabadkézi jegyzeteket készíthettem, ami viszont a megismert információk szabad terjesztését már csak azért sem teszi lehetségessé, mert egy esetleges vita esetén az adat közzétevőjeként nem rendelkeznék sem okirati, sem az adatkezelő hivatalos tájékoztatásán alapuló bizonyítékkal, amellyel állításomat alá tudnám támasztani.

Így természetesen a másolat- és képfelvétel-készítést lehetővé nem tevő betekintés nem csak az Infotv. szövege alapján, hanem tartalmilag sem jelenti még az igénylés részleges teljesítését sem. A kért adatok kiadásának elmulasztását törvénysértőnek tartom.

Bár sem a válaszlevél, sem a betekintésen kapott szóbeli tájékoztatás nem hívott fel az Infotv. szerinti megtagadási okot az igénylés kapcsán, de a teljesítési igazolások mint dokumentáció megismerése kapcsán álláspontom szerint legfeljebb az Infotv. 30. § (7) bekezdése szerinti nyilvánosságkorlátozás merülhetne fel. E rendelkezés alkalmazása ugyanakkor több okból sem adhat alapot a konkrét esetben a megtagadásra: a gazdálkodás átfogó ellenőrzésének szándéka az adatigénylés jellegére tekintettel nyilvánvalóan nem merül fel (egyetlen médiakampány érintett az igényléssel), emellett a rendelkezés eleve nem megtagadást, hanem a bizonylati szintű adatközlés helyett a bizonylaton szereplő alapadatokkal történő tájékoztatást alapoz csak meg.

Márpedig az adatkezelő az Infotv. 30. § (7) bekezdése szerinti tájékoztatást sem nyújtott az adatigénylés eredményeként, pedig a betekintés során arról viszont egyértelműen meggyőződhettem, hogy az adatkezelő az ehhez szükséges adatokkal rendelkezik.”

A következő infografikákon bemutatom amit ki tudtam jegyzetelni, egy adott hónap, 2016. június konkrét számait.

 

 

 

 

 

Júniusban kint volt még 355 óriásplakát és 154 citylight plakát 80 millió forint értékben, amely a JCDecaux francia céghez került.

Kész szerencse, hogy a Simicska-balhé óta a Fidesz saját médiahálózatot épít, és mindig van valamilyen „tájékoztató kampány”, aminek a nagy része éppen ezeken a felületeken landol, oda folyik a közpénz. Az is elképzelhető, hogy azért vannak ezek a tájékoztató kampányok, hogy legyen miből finanszírozni ezeket a cégeket.

Jelenleg várjuk Péterfalvi Attila és a NAIH válaszát a beadványra. Amennyiben nekünk adnak igazat, minden egyes elköltött forintról minden egyes igazolást kikérek és közzéteszem.

Ferencz „Zero” Gábor

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Megosztás