Lázár minisztériuma tesz az adatvédelmi hatóságra, bíróságon akadályozza a kisvasút-hosszabbítás adatainak kiadását

Törvénysértő módon későn válaszol, majd a bíróságon azzal védekezik a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium, hogy valójában nekünk már a válaszuk előtt perelni kellett volna őket – nem Kafka, de még csak nem is Örkény-regény, hanem az Átlátszó adatpere zajlik így ma a bíróságon. A NIF 2015-ben közel 25 millió forintért rendelt tanulmányt a felcsúti kisvasút Bicskéig történő meghosszabbításáról. Ezt tartja vissza az ÉKM. Miközben a NAIH-vizsgálat megállapította, Lázár minisztériuma jogellenesen viselkedik.

„Az adatigénylésében kért dokumentumot az Infotv 27. § (6) bekezdésére tekintettel nem áll módunkban megküldeni az Ön részére” – ennyit válaszolt 2023. március 31-én az Építési és Közlekedési Minisztérium az Átlátszó közadatigénylésére. A kérést március 6-án küldtük el, a 15 napos határidőt jóval meghaladva érkezett az elutasítás. A Lázár János vezette minisztériumtól a „Bicske térségében keskeny nyomtávú vasútvonal létesítése, megvalósíthatósági tanulmány készítése” közbeszerzés kapcsán még 2015-ben elkészült dokumentumot kértük.

A 24,8 millió forintért megrendelt dokumentum arról szól, hogy:

• Bicske város térségében keskeny nyomtávú vasútvonalat kívánnak létesíteni, mely térségi ráhordó funkciót töltene be az 1. számú Budapest – Hegyeshalom – Rajka Országos Közforgalmú vasútvonalra Bicske és Herceghalom állomásokon, valamint közvetlenül kapcsolódna a kiépítés alatt lévő Felcsút Puskás Akadémia-Alcsútdoboz Arborétum közötti kisvasúthoz. A tervezett vasútvonal térségi lehatárolása: Bicske – Felcsút – Alcsútdoboz- Etyek – Herceghalom települések, a tervezett nyomvonal hossza ~ 45 km.
• A projekt célja egy olyan Megvalósíthatósági Tanulmány (továbbiakban: MT, Előtanulmány: ET) elkészítése, amely alapján a kiválasztott tervváltozatra az engedélyezési tervek elkészíthetőek, az engedélyezési eljárások lefolytathatóak. Az így elkészített dokumentációk képezik a tárgyi beruházás soron következő lépcsőben való kivitelezésének alapját.

Az Építési és Közlekedési Minisztériumot, miután megtagadta a felcsúti kisvasút meghosszabbítására elkészített tanulmány kiadását, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) bepanaszoltuk. Már csak azért is, mert a tanulmány kikérésének időpontjában már 270 leállított beruházásnál tartott Lázár János. Talán ezért is lett meglepő az ÉKM válasza az adatvédelmi hatóságnak.

A NAIH vizsgálatot indított a minisztériummal szemben, ahonnan úgy reagáltak, hogy

• a tanulmány „a Bicske térségében keskeny nyomtávú vasútvonal további előkészítéséről (engedélyezési tervek előkészítése, építési engedélyek megszerzése stb.), illetve távlatban esetlegesen kivitelezésről születő döntés megalapozását szolgálja”;
• a térségben jelenleg is zajlik a Bicske vasútállomás intermodális átszállókapcsolatainak fejlesztése és P+R parkoló kialakítása című projekt megvalósítása, és nem zárható ki, hogy a jövőben más beruházásokra vonatkozóan szülessen döntés, melyek meglapozását szolgálhatja a kért tanulmány”.
• „a teljes tanulmány egy egységben értelmezhető, egyben szolgálja a döntés megalapozását, így a tanulmány egy részének megismerése hibás, illetve félrevezető/téves értelmezést adhat”.

Vagyis a 270 leállított beruházás mellett az ÉKM szerint „nem zárható ki, hogy a jövőben más beruházásokra vonatkozóan szülessen döntés, melyek meglapozását szolgálhatja a kért tanulmány”

és tényleg meghosszabbítják Bicskéig a felcsúti kisvasutat.

Annak kapcsán pedig, hogy Lázárék szerint a tanulmány „megismerése hibás/téves értelmezést adhat”, emlékeztetőül: az Átlátszó sikeresen perelte ki a Szeged-Hódmezővásárhely között épült tram-train Megvalósíthatósági Tanulmányát, amit 10 évig akartak titkolni. És ezekből nem csak az derült ki, hogy felülbecsülték a várható utasszámot, de az is, hogy a többszörösére nőtt beruházási költségek miatt valójában az uniós támogatás létjogosultsága is kétséges.

De vissza a kisvasúthoz. A NAIH viszont azt hangsúlyozta, „Egy demokratikus társadalomban tehát a közérdekű adatok nyilvánossága a főszabály; ehhez képest a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását kivételnek kell tekinteni.” [12/2004. (IV. 7.) AB határozat] Ebből következik az is, hogy a közérdekű adatok vonatkozásában a nyilvánosság korlátozása csak akkor fogadható el indokoltnak, ha azt más alapjog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme kényszerítően indokolja, illetve elkerülhetetlenül szükségessé teszi.”

A Péterfalvi Attila vezette hatóság hangsúlyozta: „A Minisztérium az adatigénylés megtagadásakor egyáltalán nem tért ki – a jogszabályhelyre való hivatkozáson túl –, hogy milyen későbbi döntéshez kapcsolódnak a tanulmányban szereplő adatok, sem a korábbi, sem a későbbi döntést, döntési folyamatot nem nevezte meg az adatigénylőnek, kizárólag a Hatóság második megkeresésére adott válaszban említette meg.” Azt is leírta „A közfeladatot ellátó szerv akkor jár el jogszerűen, ha részletes indokolást, felvilágosítást ad az állampolgárok részére, hogy a dokumentum mely részét és milyen okból kívánja elzárni a megismerés elől. A dokumentumok eseti mérlegelés nélküli teljes döntéselőkészítő irattá minősítése nem fogadható el.” A NAIH arra kötelezte az ÉKM-et, „hogy 8 napon belül az adatigényléssel érintett adatokat – a fentiekben kifejtett sarokpontoknak megfelelő módon.”

De nem kaptunk semmit.

Azzal védekeznek, hogy „de per van”, és amúgy is azt hamarabb kellett volna

Miközben a NAIH-ra vártunk, adatpert indítottunk az ÉKM ellen. A tárgyaláson az ÉKM azt hangsúlyozta, a keresetünk elkésett – fontos rész jön! – mert akkor kellett volna már perelnünk, amikor ők még nem is válaszoltak.

Tehát azt mondják, ha nincs válasz, tessék azonnal perelni.

Ezt a védekezést a Fővárosi Törvényszék megfelelőnek találta, így az Átlátszó első fokon elvesztette az adatpert. Ez a jogértelmezés az általunk is ismert gyakorlattal összhangban van, de problémásnak tartjuk. A törvény úgy szól, hogy a pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen elteltétől számított harminc napon belül kell megindítani. Vagyis a törvény szövege lehetővé teszi a válaszadási határidőtől harminc napon belüli perlést.

Ugyanakkor a válaszadási határidő 15 napos törvényi határidejének elmulasztását a minisztérium részéről a törvény semmivel nem szankcionálja, ahogy azt sem, ha olyan okból védekezik a közérdekű adatperben, amire a megtagadásban nem is hivatkozott. Ehhez képest ha az adatigénylésre adott válasszal az adatgazda késlekedik, akkor arra hivatkozva tud pert nyerni, hogy a pert azt követően 30 napon belül indítja az adatot igénylő újságíró, hogy a minisztérium megírta: megtagadja az adatigénylés teljesítését.

Majd miután a NAIH-nak jeleztük, hogy az ÉKM nem adja ki az adatokat, az ÉKM azt mondta: azért, mert per van. Itt tartunk most. Csak mellékszál,

ha a minisztérium – ahogy a MÁV esetében is – elbukja a pert, azt az adófizetők állják.

Pedig a magyar kormány – benne Lázár Jánossal – tavaly ősszel az uniós források eléréséért még törvényt is módosított közérdekű adatperek kapcsán. A benyújtott módosításról Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebookon azt írta, „a módosítás gyorsítja a közérdekű adatok megismerésére irányuló perek lefolytatását, illetve növeli azok hatékonyságát”. Azt is ígérték, „a tervek szerint a Központi Információs Közadat-nyilvántartásban kéthavi rendszerességgel, a közzétételt követő legalább öt évig elérhető módon kell majd közzétenni a közérdekű adatokat.”

Ehhez képest  Lázárék minisztériuma nem válaszolt jogszerűen az adatkérésre,  majd a perben olyan védekezést ad elő, ami lehet, hogy jogszerű, de inkább örkényi/Monty Python-os/kafkai – kinek-kinek ízlése szerint.

Segesvári Csaba