közpénz jellegét

Felcsút könnyedén kapott 1,5 milliárdot a csónakázótóra, de a részletek nehezen derültek ki

A Kisfaludy-program keretében az állam 2020-ban nagyjából 200 milliárd forint közpénzt osztott szét turisztikai fejlesztésekre a Covid által sújtott szektor megsegítésére. A támogatásoknak – szokás szerint – főként kormányközeli szereplők örülhettek. A pályázati feltételek és döntési mechanizmusok azonban átláthatatlanok voltak, ezért a Transparency International Magyarország pert indított néhány közismert támogatás részleteiért. A szervezet a legfelsőbb bírói szerv előtt is megnyerte a pereket, ám a támogatásokat osztó állami cég ennek ellenére is csak hiányos adatokat adott ki. Azokat is rendkívül szívatósan: több külön e-mailben, sok ezer, oldalanként beszkennelt pdf-ben, egyesével jelszóval védve és külön linkeken elérhetően, de azokról csak egyetlen alkalommal és csupán pár napig letölthetően, nagyrészt kifeketézve. A Transparency emiatt feljelentést tett, és a rendőrség nyomoz közérdekű adattal való visszaélés miatt. Mi pedig mutatjuk, ami kiolvasható a papírokból – elsőként a híres felcsúti tó támogatásával kapcsolatban.

Sokatmondó adat, hogy a 2020-ban megítélt bő 200 milliárd forintos támogatások közel tizedét a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels szállodalánc létesítményei nyerték el, az önkormányzati szereplőknek biztosított források több mint 80 százalékát pedig fideszes vezetésű települések kapták. Például Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc szülőfaluja, ami a stadion és kisvasút mellé egy csónakázó tavat álmodott meg gyaloghíddal, étteremmel és korcsolyapályával.

„A Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program minden idők legnagyobb hazai turisztikai fejlesztéseket összefogó kormányzati ernyőprogramja, amelynek célja, hogy 2030-ig Magyarországot Közép-Európa turisztikai központjává tegye. Ezt olyan desztinációs szemléletű, innovatív és komplex turisztikai fejlesztési projektek támogatásával éri el, amelyek gazdaságilag fenntarthatóak, és az egyes termékek összekapcsolódásán keresztül erősítik a térségi kínálatot, oldják a turizmus szezonális egyenlőtlenségeit” – ez olvasható öndefinícióként a kormányzati honlapon.

Ugyanitt a program zászlóshajójaként hivatkoznak a Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukcióra, melynek a leírás szerint „célja, hogy elősegítse, hogy a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek meg tudjanak felelni a modern, XXI. századi turizmus kihívásainak és a vendégek igényeinek”.

A papíron szépen hangzó tervek és ígéretek a valóságban kevésbé magasztosak lettek: a Kisfaludy-program pénzeinek nagy része kormányközeli szereplőknél landolt. Néhány egyedi esetről az Átlátszó is beszámolt, a 2018 és 2021 közötti támogatásokat elemezve pedig a Válasz Online közölte a sokkoló adatot, miszerint az igénylők fél százaléka kapta a támogatások kétharmadát. A 24.hu cikksorozatban foglalkozott a Kisfaludy-programmal, amiből leginkább a Fidesz holdudvarára öntötték a közpénzt, ráadásul teljesen átláthatatlanul.

Pereskedni kellett az adatokért

Erre a problémára a Transparency International Magyarország (TI) is felhívta a figyelmet „Szoba kiváltsággal” című, 2021-ben megjelent tanulmányában, amelyben a koronavírus-járvány alatti turisztikai támogatások átláthatóságát és korrupciós kitettségét elemezte. A civil szervezet a 66 oldalas anyagban azt írja a Kisfaludy-programról, hogy annak „pályázati és elosztási mechanizmusai évek óta átláthatatlanok”, a járványhelyzet során pedig „különösen látványossá váltak e visszaélések”. A kormány ugyanis 2020-ban rekordösszegű közpénzzel támogatta a koronavírus miatti lezárások által nehéz helyzetbe került turisztikai szektort, ám a támogatásokat „meghirdetett (és átlátható feltételrendszerű) pályázat nélkül” osztották ki.

Nagy részük viszont a kormányhoz közeli szereplőkhöz került: „Miközben 2020-ban csaknem 16 ezer esetben ítéltek meg támogatásokat a Kisfaludy Program keretében, a legjelentősebb forrásokat egy szűk kör kapta, melyben felülreprezentáltak a kormányközeli vállalkozások és települések. A száz legnagyobb támogatás nyertese vihette el a teljes összeg több mint 70 százalékát, mintegy 158 milliárd forintot.” – olvasható a tanulmányban.

Tokaji régió: közpénzmilliárdokból épülnek-szépülnek a luxusszállodák | atlatszo.hu

Az eredetileg 2021.december 22-i átadás biztos elmarad, tavaly júniusban ugyanis kiderült, hogy az egykori bánya területén épülő szálloda alatt kemény szikla helyett omladékos kőzet van, így több időre van szükség. Ráadásul az intenzív esőzések miatt a talajerózió beindult, 10-30 cm-es kövek mosódtak le életveszélyes állapotot idézve elő egy részen.

A TI szerette volna megismerni néhány projekt pályázati anyagát, ami alapján támogatást kaptak a beruházások. Ennek érdekében a civil szervezet 2021 áprilisában közadatigénylést nyújtott be a programot bonyolító állami céghez, a Kisfaludy2030 Zrt.-hez, ám az megtagadta a válaszadást. A Transparency ezért pert indított a Hunguest Hotels Zrt., az Appeninn Hegyvidék Kft., a felcsúti önkormányzat, a Laposa Gasztro Kft., valamint a Laposa Friss Kft. támogatási anyagaiért.

A bíróság első- és másodfokon is a TI-nak adott igazat, és a kért adatok kiadására kötelezte a Kisfaludy2030 Zrt.-t. Az állami cég a Kúriánál fellebbezett a jogerős ítélet ellen, de hiába: a legfelsőbb bírói szerv is ugyanúgy döntött. Ezután a Magyar Turisztikai Ügynökség felügyelete alá tartozó állami cég megkezdte az adatszolgáltatást, ám rendkívül furmányosan, a „kíváncsiskodó” civilek dolgát lehetőleg minél jobban megnehezítve.

Nyomoz a rendőrség az adat(nem)kiadás miatt

A Kisfaludy2030 Zrt. azt egyáltalán nem volt hajlandó elárulni, hogy kik bírálták el a pályázatokat és döntöttek ezáltal a pénzek sorsáról. A többi dokumentumot pedig gyakorlatilag használhatatlanul adták ki.

„A Hunguest szállodák és a Club Aliga támogatására vonatkozó anyagokat összesen 16 e-mailben, mintegy 2500 darab, oldalanként külön-külön befényképezett PDF-ben küldte el. Méghozzá oly módon, hogy a Kisfaludy Zrt. a dokumentumokat egyenként feltöltötte a saját tárhelyére és külön jelszóval védett linkeken, 5 napon belül, egyetlen alkalommal tette letölthetővé a saját oldaláról.” – számolt be róla a TI idén február elején. De még ezzel sem volt vége a szivatásnak, az állami cég a klasszikus, feketével kitakarós eljárással is megnehezítette a papírok értelmezhetőségét.

„Ráadásul számos, az adófizetők által finanszírozott munkaórát fordítottak arra, hogy használhatatlanná tegyék a dokumentumáradatot. A rendelkezésre bocsátott iratok jelentős részét az adatszolgáltatást megelőzően olvashatatlanná tettek. Egyes dokumentumokat teljes egészében fekete színezéssel takartak el. Más esetekben meg a dokumentum sablonszerű alapadatain (pl. táblázatok fejlécein, intézmények megnevezésén és címén, tisztségviselők nevén és beosztásán, stb.) túl minden érdemi adatot rejtettek fekete szín mögé. Olyan dokumentum is bőven akadt, amit miniatűr méretűre kicsinyítve tettek olvashatatlanná.”

Hatalmas cinizmus: kifeketézett átláthatósági nyilatkozat (forrás: Kisfaludy2030 Zrt./TI)

A Transparency szerint „az adatkiadás ilyen módja nemcsak teljességgel észszerűtlen, de törvénysértő is, hiszen nem felel meg a bíróság által a jogerős ítéletben előírt követelményeknek”. A civil szervezet ezért levélben szólította fel a Kisfaludy2030 Zrt.-t a bírósági ítéletben foglaltak maradéktalan és minél hamarabbi teljesítésére.

Ennek eredményeképpen az állami cég megismételte az adatok kiadását: nagylelkűen már 15 napos letöltési idővel és a kitakarások, valamint miniatürizálás nélkül. A döntéshozók és bírálók személyét azonban továbbra sem árulták el. A TI feljelentést tett, a rendőrség pedig nyomozást indított közérdekű adattal visszaélés vétség elkövetésének gyanúja miatt.

Felcsút könnyedén kapott 1,5 milliárdot

A TI által kiperelt iratok közül egy jókora adag a leghíresebb támogatott beruházásra, a felcsúti vasútállomás mellé épült „hattyúhidas” tóra vonatkozik. A projekt hivatalos neve „A felcsúti árvízcsúcs-csökkentő záportározó környezetének turisztikai célú fejlesztése” volt, amelynek összköltségét a helyi önkormányzat 1,479 milliárd forintra becsülte. Ehhez igényeltek és kaptak 1,45 milliárdos támogatást, vagyis a beruházás 98%-a közpénzből valósult meg.

Az állami támogatást köszönő tábla Felcsúton 2021 októberében (fotó: Hadházy Ákos/Facebook)

A felcsúti záportározó létrejöttét 2001-ben az első Orbán-kormány vitatható módon segítette 2,7 milliárd forinttal. Azt a település jegyzője már 2015-ben bejelentette, hogy a helyszínen egy télen korcsolyapályaként használható csónakázótavat akar létesíteni az önkormányzat, ám a fejlesztés várható költségeiről ekkor még tudott konkrétumot mondani az Átlátszó kérdéseire.

Két évvel később, 2017-ben Felcsút 234,9 millió forint európai uniós támogatást nyert egy utcaszakasz vízrendezésére, és a vasútállomás melletti záportározó rekonstrukciójára. Ennek keretében pedig a záportározóban egy mesterséges szigetet építettek, „melyet híd köt majd össze a 811. sz. főút melletti parkolóval, illetve ott felépítendő étteremmel, sportpályával”.

Milliárdos tendereket nyerő cég építette a felcsúti szigetet uniós pénzből | atlatszo.hu

A felcsúti önkormányzat 234,9 millió forint európai uniós támogatást nyert egy utcaszakasz vízrendezésére, és a vasútállomás melletti záportározó rekonstrukciójára. Utóbbit csónakázótóként és korcsolyapályaként akarják használni, a közepén pedig egy mesterséges szigetet hoztak létre. A fejlesztést főként árvízvédelmi célokkal indokolják, de bíznak benne, hogy további turistákat vonz majd a kisvasútra is.

Vagyis a megvalósítás lassan, de biztosan haladt, majd a miniszterelnök falujára rámosolygott a jóisten és a szerencse: 2019-ben a Kisfaludy2030 Zrt. állami támogatásra érdemesnek találta a csónakázótavas projektet. A felcsúti önkormányzat először 14,75 millió forintot kapott, amelyet a koncepcióterv és az előzetes megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére költött.

Ezután, 2020 júliusában született meg az 1,45 milliárdos támogatásról szóló döntés a Kisfaludy2030 Zrt.-nél. Ezt pár hónappal később a 24.hu meg is írta a hivatalos nyilvántartás alapján, most pedig a TI-nak hála megismerhetők a részletek.

Értesítés az állami támogatásról (forrás: Kisfaludy2030 Zrt./TI)

A felcsúti projektre vonatkozó iratok között számos, a közpénzek átláthatóságának szempontjából kevésbé releváns műszaki dokumentum szerepel a tetőlefolyó csatlakozások rajzától az étterem tűzjelzőjének tervéig. A lényeg viszont természetesen a pályázati adatlapokon és a megvalósíthatósági tanulmányokban szerepel.

Azokban írta le ugyanis a felcsúti önkormányzat a tavas-hidas-éttermes fejlesztés részleteit és várt (pozitív) hatásait, valamint azt, hogy szerinte miért indokolt és szükséges megvalósítani a beruházást. Az érvek pedig meggyőzték a Kisfaludy2030 Zrt.-t, hiszen megítéltek közel 1,5 milliárd forint állami támogatást a páratlan turisztikai attrakcióra.

Kis híd, nagy tervek

Mészáros László felcsúti polgármester 2019. augusztus elején töltötte ki a pályázati adatlapot, amelyen ismertette a kis Fejér megyei falu nagyszabású elképzeléseit. Eszerint az árvíztározó „turisztikai, sport és rekreációs célú hasznosítása során a vízpartra kisebb étterem épül”, melynek épületében egy sportszerbolt és a tavi csónakázás kiszolgáló helyiségei is helyet kapnak.

Továbbá a partról hídon megközelíthető, és szemérmesen „hullámzást csökkentő műtárgy” névvel illetett szigeten játszótér vagy pihenőpark, a tó partján pedig a kialakításra kerülő sétálóutakon kívül „télen korcsolyapályává alakítható sportpálya, közpark, tematikus játszótér épülhet”.

Mészáros László 2019. március 24-én (fotó: a polgármester Facebook-oldala)

A pályázatban mintegy 1900 fősként szereplő falu első emberének elképzelései szerint a felcsúti kisvasút állomásépülete mellett létrejövő turisztikai fejlesztés „a természeti és közlekedési adottságok kihasználásával” jönne létre. „A Vál-völgyi Kisvasúton érkező családok az állomáson leszállva, alig pár száz méteres sétával elérhetik azt a komplexumot, ahol a család minden korosztálya találhat magának sportolási és rekreációs célú időtöltési lehetőséget” – írta Mészáros László.

Szerinte „a turizmus iránti növekvő igény” teszi indokolttá az önkormányzati szerepvállalást ezen a területen, és a várt plusz bevételek (pl. az étterem bérleti díja) mellett „a szolgáltatás közvetett pozitív hozadéka a társadalmi elégedettség növekedése útján is lemérhető” lenne. Ennél a résznél a munkahelyteremtést és a helyi intézmények (óvodák, iskolák, alapítványok) programjait támogató szolgáltatásokat sorolta fel, amelyeknek „nem minden esetben számszerűsíthető a pozitív eredménye, hozadéka”.

A felcsúti vasútállomás és kisvonat 2021. december elején, háttérben az épülő híd (fotó: Vál-völgyi Kisvasút/Facebook)

„Első körben az anyagi veszélyekkel kell számolni”

A Kisfaludy2030 Zrt.-től a projekthez első körben kapott 15 millió forintból 2019. szeptember végén készült Egyszerűsített Megvalósíthatósági Tanulmány (EMT) viszont foglalkozik a számszerűsíthető mutatókkal is. Ebben a 82 oldalas dokumentumban a projektet esetlegesen gátló/nehezítő körülmények közül az anyagi veszélyeket tették első helyre. Ide sorolták azt, ha netán a kért 1,5 milliárd forintnál kevesebb állami támogatást kapnak rá, vagy ha közbejön valami előre be nem tervezett munka.

A projekt becsült költségvetése az EMT-ben (forrás: Kisfaludy 2030 Zrt./TI)

Azt azonban több helyen is megemlítették az anyagban, hogy a projekt megvalósításába az önkormányzat fő partnerként a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt (FUNA) és az alapítvány által működtetett Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát vonja be. Ezek üzemeltetik ugyanis a felcsúti stadiont (Pancho Aréna), valamint az onnan induló kisvasutat, amelynek egyik megállója a tó szomszédságában található; továbbá a kisvonat végállomásánal fekvő, turisztikai szempontból szintén jelentős alcsútdobozi arborétumot, és a mellette fekvő Sport Hotelt.

„Mind infrastrukturális beruházásban szerzett tapasztalataik, mind az üzemeltetés során szerzett tapasztalataik alkalmassá és indokolttá teszik a jelen projektmegvalósítás bevonására.” – olvasható az EMT-ben kicsit zavaros magyarsággal az utánpótlásnevelő alapítványról, melynek elnöke Mészáros Lőrinc.

A FUNA tulajdonát képezi egyébként az a tó melletti terület, amelyen a télen korcsolyapályává alakítható multifunkciós sportpályát és a hozzá tartozó lelátót hozzák létre. Ezeket a telektulajdonos alapítvány fogja üzemeltetni a tervek szerint, az éttermet pedig egy külsős cégnek adná bérbe a nagylelkű önkormányzat: „biztosítva ezáltal a dinamikus fejlődést a bérlőnek”.

Becsült bevételek az EMT-ben (forrás: Kisfaludy2030 Zrt./TI)

Persze a falu is jól jár, vagy legalábbis nem rosszul: a tó, a sportpálya és az étterem bérbeadásából, valamint a bérlőktől forgalomarányosan kapott jutalékból összesen évi 11,1 millió forint bevétellel kalkuláltak az előzetes megvalósítási tanulmányban. Érdekes véletlen, hogy pont ugyanennyire saccolták a projekttel kapcsolatos működési kiadásokat (üzemeltetés, karbantartás, pótlás) is, vagyis azt hozták ki, hogy nullszaldós lesz a dolog – nem nyereséges, de nem is veszteséges. Utóbbi pedig elég volt ahhoz, hogy fenntarthatóvá nyilvánítsák, hiszen nem termel mínuszt az önkormányzatnak.

„A médiában negatív hír megjelenhet”

Az előzetes megvalósíthatósági tanulmány egyébként alaposnak és korrektnek mondható, mert adtak a látszatra, és a projektet esetlegesen nehezítő körülményekről is említést tesznek benne. Bár azt is elismerik, hogy ezekre meglehetősen kicsi az esély, legyen szó jogi, pénzügyi, vagy más típusú problémáról. Az EMT-ben 1-2 bekezdés foglalkozik például azzal, hogy mit szól majd a projekthez a helyi lakosság, és mennyire fontos a helyiek megelégedettségének elérése. Ennek érdekében tájékoztatják őket a beruházásról, annak munkahelyteremtő szerepéről, és a település pozitív megítélésének növekedéséről. Bár talán ez sem lesz elég, de mindegy.

„Mindezek ellenére létrejövő lakossági ellenállás, vagy a médiában szereplő negatív hír megjelenhet. Bekövetkezésének kockázata alacsony, a projekt megvalósulására csekély hatással bír.”

Az optimizmusuk indokolt, hiszen Felcsút egy ikonikus helyszín: innen származik Orbán Viktor miniszterelnök, és jóbarátja, az Orbán-kormány 2010-es hatalomrakerülése óta gázszerelőből milliárdossá vált Mészáros Lőrinc, a falu pedig igazi fideszes Disneyland lett az elmúlt években.

Mészáros Lőrinc cége bérli az éttermet

A miniszterelnök által alapított és Mészáros által igazgatott fociakadémia közpénzből (társasági adókedvezményből, vagyis az államkasszából átirányított összegekből) építhetett stadiont, kollégiumot, középiskolát, mindenféle sportpályákat és egyebeket, uniós támogatásból megépült a kisvasút a stadiontól az alcsúti arborétumig, most pedig a kettő között készül(t) a csónakázótó, a híd és az étterem. Nem mellékesen Mészáros Lőrincék cégének, a Fejér-B.Á.L. Zrt.-nek a kivitelezésében.

Az utolsó szögig és vécékefetartóig közpénzből készülő Tó Étterem üzemeltetése szintén a híres családban marad: a felcsúti képviselőtestület a 2023. január 17-i testületi ülésen megszavazta, hogy az ingatlant 5+5 év időtartamra bérbe adják a Mészáros Gasztro Kft.-nek havi nettó 1,5 millió forint bérleti díjért. A cég tulajdonosa a Talentis Group Zrt.-n keresztül Mészáros Lőrinc, más pedig nem is pályázott az étterem üzemeltetésére.

Mészáros Lőrinc cége fogja üzemeltetni az éttermet. (forrás: felcsut.hu)

Úgy tűnik tehát, hogy határ a csillagos ég: minden megvalósul, amit kitalálnak, ráadásul minden közpénzből. Vélhetően nem a tó lesz az utolsó felcsúti fejlesztés, hiszen a kormány hosszú évek óta emlegeti, és az előzetes megvalósíthatósági tanulmányban is szerepel, hogy tervben van a kisvasút meghosszabbítása. „A kisvasút bekötése Bicske állomásra a tervezés fázisában van, megvalósítása a közeljövőben várható”.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Háttérben a felcsúti tó és a híd, előtérben a mellé épített korcsolyapálya 2022. december elején (fotó: Hadházy Ákos/Facebook)

Megosztás