2023-tól egyszerűbb hozzáférni a közérdekű adatokhoz, de nem mindhez és nem is mindenkinek

Az idei évtől az Infotörvény „uniós” módosításainak és a veszélyhelyzeti adatigénylési szabályok kivezetésének köszönhetően érdemben és – hosszú idő után először – egyértelműen az előnyére változott a közérdekű adatokhoz való hozzáférést biztosító magyar jogi szabályozás. Ebben a bejegyzésben összefoglaljuk a jogszabályváltozásokat, emellett azonosítjuk azokat a problémákat, amelyekkel továbbra is együtt kell élniük az adatigénylőknek.

Szilveszter napján több ponton módosult az Infotörvény, emellett hatályát vesztette végre a veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) kormányrendelet is.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az információszabadságot érintő módosítások az adatigénylések teljesítésével kapcsolatos költségtérítések mértékét korlátozó, október közepe óta élő változtatásokkal együtt deklaráltan a magyar kormánynak az Európai Bizottsággal való megegyezését szolgálják, ahogyan ez már a legfontosabb változásokat tartalmazó 2022. évi XL. törvény címében is szerepel.

Hogy a külső kényszer szülte jogkiterjesztések ténylegesen mennyit változtatnak az átláthatósággal betegesen szoros kapcsolatot azért nem ápoló állami működésen, azt csak jóval később érdemes értékelni. Ugyanakkor mindenkinek, aki közérdekű információkhoz szeretne hozzáférni hivatása gyakorlása, személyes ügyeinek intézése vagy közéleti érdeklődésének kielégítése érdekében, hasznos segítséget nyújthatnak az alábbi jogszabályváltozások.

Adatigénylések: visszaállt a 15+15 nap, szűk körre szorult vissza a költségtérítés

A közérdekű adatigénylésekkel kapcsolatos eljárás változásai érintik a legszélesebb kört, hiszen ezek minden adatkezelőre és minden adatigénylésre kiterjednek. 2022. december 31. óta – a veszélyhelyzeti feladatok ellátására hivatkozva alkalmazhatóvá tett 45+45 napos határidő bő két év utáni megszüntetésével – újra csak egy alkalommal és csak további 15 nappal lehet meghosszabbítani az adatigénylés 15 napos törvényi határidejét.

Az Infotörvény – most éppen kormányrendelettel le nem rontott – szabálya alapján a hosszabbításra akkor van mód, ha az igénylés nagyszámú adatra vonatkozik, vagy az adatigénylés teljesítése az adatkezelő alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár. A normális működésre való visszatérés itt azért fontos, mert az eddigi veszélyhelyzeti szabályokat számos adatkezelő saját magával szemben igen nagyvonalúan értelmezte, és a pandémiával, majd az ukrajnai háborúval kapcsolatos feladatokkal való bármiféle összefüggés hiányában is használta.

Egy éve áll a turizmus, de az MTÜ-nek még sincs ideje válaszolni az adatigénylésünkre | atlatszo.hu

Az MTÜ-nek küldött igénylésünk esetén azonban a kormányrendeleti feltétel duplán nem teljesül: egyrészt az MTÜ-nek – a szektor lényegében teljes leállására is tekintettel – eleve nincsenek közvetlen feladatai a járvány elleni védekezésben, másrészt az igénylésünk egyértelműen olyan adatok kiadására vonatkozik, amelyekkel az MTÜ már rendelkezik, így annak megválaszolása bizonyosan nem von el erőforrásokat sem a turizmus járvány alatti megsegítésével, sem a járvány utáni újraindításával kapcsolatos feladatoktól.

A megismerési korlátozások felszámolása irányába lépett a jogalkotás a költségtérítések – az adatigénylések önkényes blokkolására szintén használható és sok esetben fel is használt – szabályai esetében is.

Az Infotörvényből és a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről szóló 301/2016. (IX. 30.) Korm. rendeletből már 2022. október 13-án hatályukat vesztették azok a szabályok, amelyek az adatigénylés teljesítésével kapcsolatos munkaerő-ráfordítás költségeinek megtérítéséhez kötötték az aránytalanul nagy munkaterhet eredményező igénylések megválaszolását. Így már csak az adathordozó (és ennek részeként az adatigénylés teljesítéséhez szükséges, tíz oldalt meghaladó másolatkészítés) közvetlen önköltsége, valamint a kézbesítés költsége vehető figyelembe a költségtérítés meghatározása során, és a kormányrendelet alapján ezek is csak 10 ezer és 190 ezer forint közötti összegben.

Ez egyebek közt azt jelenti, hogy elektronikus úton teljesített adatigénylések esetében egyáltalán nincs helye költségtérítés megállapításának.

Ezekkel a változásokkal felértékelődik viszont az adatigénylés pontosításának kérésére vonatkozó adatkezelői jogosultság. Egyrészt azért, mert ez maradt az egyetlen eljárási lehetősége az adatkezelőnek az érdemi válaszadás késleltetésére. Éppen ezért fontos tudni, hogy ha a címzett az amúgy egyértelmű adatigénylés pontosíttatásával próbálkozik, akkor ettől még a jogorvoslat igénybevétele az adatigénylő előtt ugyanúgy megnyílik, mintha nem kapott volna választ az igénylésre.

Másrészt viszont azért is nagyobb szerepet kaphat a pontosítás kérése, mert – a gyakorlatban természetesen szintén előforduló – parttalan, az igénylő tényleges megismerési szándékain messze túlnyúló, és így az adatkezelők számára valóban mindenki számára felesleges munkával fenyegető adatigénylések esetében ez módot adhat arra, hogy a felek egymással együttműködve alakítsák ki a teljesítés mindenki számára észszerű módját.

Adatperek: lényeges gyorsulás

Az Infotörvény módosítása lényegében átveszi a sajtó-helyreigazítási perek eljárási szabályait a 2022. december 31. után benyújtott adatigénylések nemteljesítése miatt indult perekre. Ez azt jelenti, hogy az – elvileg – eddig is soron kívül tárgyalandó adatperekben az első- és másodfokú eljárásokban minden eljárási lépésre konkrét és rövid határidő vonatkozik, és az eljárás számottevő elhúzódása lényegében kizárt lesz.

Az elsőfokú bíróság ezen szabályok alapján szinte mindig ítéletet hozhat már az első (perfelvételi) tárgyalás napján, e tárgyalást pedig az elbírálásra alkalmas keresetlevél beérkezéstől számított 15 napon belüli időpontra kell kitűzni.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az adatperes elsőfokú ítéletek az eddig átlagosnak mondható 6-8 hónapos átfutás helyett 1-2 hónap alatt, fellebbezés esetén a jogerős ítéletek pedig az eddigi egy, néha másfél év helyett 4-6 hónapon belül megszülethetnek a per megindításától számítva.

Ez nemcsak azért fontos, mert így az ügyet jobb eséllyel lehet olyan időpontban lezárni, amikor még valóban releváns az érintett információ, hanem azért is, mert így lényegesen kevésbé éri meg az adatkezelőknek nyilvánvalóan alaptalan megtagadásokra pert vállalni.

Pert nyertünk és kiderült: betemették a kutat, ami megmutatná, mérgezi-e a talajvizet a gödi akkumulátorgyár | atlatszo.hu

Mivel toxikus hatású lítiumos vegyületekből és a szintén mérgező NMP-ből évente több tízezer tonnányit használnak fel a gödi gyárban, az egyesület – a normál vizsgálatok vízkomponensein kívül – ezeknek anyagoknak a bevizsgálását is kérte. A mintavételre három, egymástól távol lévő kutat jelöltek ki Alsógödön és az Oázis lakóparkban; ezek a kutak a gödi Samsung-gyártól kb.

Nincs azonban szó sajnos arról, hogy ezzel az adatperek az információszabadságot fél éven belül mindig megbízhatóan kikényszerítő csodafegyverré váltak volna.

Egyrészt az országos illetékességű szerveknek benyújtott adatigénylések miatti perekben továbbra is fennmaradt az ügyvédkényszer, így a jogi képviselet költsége ezekben az ügyekben még akkor is visszatartó erő lehet a jogérvényesítéssel szemben, ha e költség az egyszerűsödő eljárással csökkenhet. Annak, hogy ezekben a ténybeli és jogi megítélésüket is tekintve egyszerű ügyekben az adatigénylő jogi képviselő nélkül is eljárhasson, nem lenne elvi akadálya, amit a legjobban talán az mutat, hogy ezt egy önkormányzat vagy egy regionális közszolgáltató elleni perben ma is megteheti.

Másrészt továbbra is fennmarad minden közérdekű adat kiadására kötelező bírósági döntéssel szemben az alperes adatkezelő azon lehetősége, hogy a jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtson be a Kúriára, és abban kérje az ítélet végrehajtásának felfüggesztését. A Kúria – következetesen és logikus módon, hiszen az adat kiadása után már nem lehetne visszafordítani a történteket – ezekben az eljárásokban mindig felfüggeszti a támadott ítélet végrehajtását, a felülvizsgálati kérelem benyújtására pedig eleve 45 napja van a feleknek. Így az első- és másodfokú bíróságéhoz hasonló szoros határidőkhöz nem kötött kúriai eljárással az adatkezelő jogszerűen tudja többszörösére nyújtani azt az időt a nyilvánvalóan vesztes ügyeiben is, ameddig az adatot majd ki kell adnia.

Továbbra sem adja ki a Rogán apósát érintő közérdekű adatokat az Agrárminisztérium | atlatszo.hu

A felülvizsgálati kérelem beadása és a végrehajtás felfüggesztése meglehetősen visszás az Agrárminisztérium részéről. Ugyanis eleve egy olyan szabályra hivatkozva tagadták meg a kért adatok kiadását, amelyre alapozva közérdekű adat kiadását nem lehet megtagadni. Ezt nem mi mondjuk, hanem a Kúria, amely a Pfv.IV.21.093/2020/5. számú felülvizsgálati ítéletében

Végül a mostani módosításokkal szintén nem kezelt probléma az is, hogy az adatperekben hozott bírósági ítéletek végrehajtása sem zökkenőmentes. Annak ellenére nem az, hogy aki jogerős ítélet ellenére nem ad ki közérdekű adatot, az a visszaélés közérdekű adattal bűncselekményt követi el: az ezekben az ügyekben indított nyomozások ugyanis időigényesek és nem túl hatékonyak, ahogyan a végrehajtási eljárások is hajlamosak elhúzódni.

Kötelező közzététel: központi kormányzati üvegzseb-honlap, NAIH-bírság annak, aki nem tölt fel rá

A leggyorsabban és a legnagyobbat úgy lehetne előre lépni az állam átláthatóságának biztosításában, ha a kötelezően közzétett adatok köre bővülne, hozzáférhetőségük javulna és a közzététel elmulasztását valaki elkezdené szankcionálni. A „Brüsszelnek” készült jogszabálycsomag ebből a háromból csak kettőben tesz lépéseket, és azokban sem túl nagyokat.

A közzéteendő adatok köre nem bővül, ugyanakkor a saját honlapon már két évtizede kötelezően közzéteendő „üvegzsebes” szerződési adatokat, azaz az 5 millió forintot meghaladó szerződések azonosító adatait február 28-től már nemcsak közzé kell tenni és a közzétételi linket feltölteni – a hagyományosan teljesen használhatatlan – Közadatkeresőbe, hanem magukat az adatokat is fel kell tölteni a külön erre a célra létrehozott, az erről szóló rendelet szerint a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség által üzemeltetett Központi Információs Közadat-nyilvántartásba.

A frappáns nevű, az adatfeltöltési funkciókkal a https://kif.gov.hu/ oldalon már élesített, de adatokat csak február végétől ígérő új nyilvántartásba minden költségvetési szerv kéthavonta szolgáltat adatot, az így létrejövő adatbázis pedig elvileg kereshető lesz, sőt, „a gépi olvashatóságot, a csoportos letöltést, az adatok csoportosítását, kivonatolását és összehasonlíthatóságát is” lehetővé teszi majd.

A közzétett hatásvizsgálati lap szerint 120 millió forint egyszeri költséggel kiépülő és évi 70 millió forintból működő nyilvántartás a megvalósítás minőségétől és az adatfeltöltők szorgalmától függően akár komoly segítséget is jelenthet a közpénzköltés nyomon követesében.

Kimaradtak viszont a jóból a nem költségvetési szervi formában működő közfeladatot ellátó szervek, mindenekelőtt az állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok. Ironikus, hogy így a felületet működtető Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) szerződései sem lesznek fent az adatbázisban, ami azért különösen fájó, mert a honlapján sincsenek kint.

A NAVÜ ugyanis ugyanúgy zrt., mint a szintén Rogán Antal által irányított Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), amely például ebben a botrányosan szkennelt 346 oldalas, kemény munkával gépileg olvashatatlanná tett, ömlesztett pdf-ben gondolja teljesítettnek az összes közzétételi kötelezettségét. Ez a munka például nem megy kárba, az MTÜ szerződési adatai ezután sem lesznek kereshetők, és ezért őket továbbra sem marasztalja el majd senki.

Az elmarasztalás úgy jön ebben a témában egyáltalán szóba, hogy a központi közadat-közzététel komolyan vehetősége érdekében az Infotörvényt egy december végi újabb módosítással kiegészítették azzal, hogy a feltöltési kötelezettség teljesítését a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a szintén külön erre a célra létrehozott információszabadság hatósági eljárásban kérelemre és hivatalból is vizsgálja, sőt, szükség esetén 50 millió forintig terjedő bírságot szab ki a kötelezettséget elmulasztó adatkezelőkre.

Tehetetlen a NAIH a kormányhivatalok időhúzásával szemben | atlatszo.hu

2020-ban egy gyöngyösi lakos, Borsi Miklós bejelentéssel fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), mert sérelmezte, hogy „2020. október 21. óta a Gyöngyös Városi Önkormányzat, illetve annak vezetése nem kap napi és naponta frissülő információt hivatalosan a covid-koronavírus adatokról semmilyen hivataltól, hatóságtól, operatív központtól”.

Ez elsöprő változásokhoz aligha vezet, hiszen csak az összes közzéteendő adat töredékéről van szó. Mégis biztató, hogy megtört a jég: ezzel a NAIH megkapta az első olyan hatáskört információszabadság ügyben, amiben nem csak udvariasan kérheti az adatkezelőket arra, hogy tartsa be a törvényeket.

Sepsi Tibor

Címlapkép: Pixabay.com