A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) tavaly áprilisban közölte, hogy a kormányhivatalok ki kell, hogy adják az önkormányzatoknak a település fertőzöttségi adatokat, lehetőleg 15 napon belül. Novemberben a NAIH közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a kormányhivataloknak minél előbb meg kell válaszolniuk a polgármesterek koronavírus-fertőzöttséggel kapcsolatos adatigényléseit. Gyöngyös ennek ellenére csak a 44-ik napon kapott választ a Heves Megyei Kormányhivataltól, a NAIH-nak pedig nincs más eszköze, mint felhívni a hivatal figyelmét az időszerűség jelentőségére, és a nyilvánosság elé tárni a problémát.
A hazánkban 2020 tavaszán megjelenő koronavírus-járvány miatt a kormány különleges jogrendet vezetett be. A vészhelyzeti intézkedések részeként az adatigénylések megválaszolását az Infotörvényben megszabott „normál” 15 napos határidőről 45 napra növelték, amelyet a szokásos 15 helyett további 45 nappal meghosszabbíthatnak.
A hosszabbításhoz sokáig elég volt annyi indoklás, hogy az adatok kiadása „a közfeladatot ellátó szervnek a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné”, és az adatgazdák sűrűn éltek is a lehetőséggel. Tavaly áprilisban azonban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy nem lehet általánosan a járványra hivatkozva hosszabbítani, hanem magyarázatot kell adni arra, hogy a közérdekű adatigénylés határidőn belüli teljesítése milyen plusz terhet jelentene az adott szerv számára.
A járvány idején különös módon épp a járványról volt a legnehezebb hivatalos adatokat kapni, ugyanis a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) és az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vagy egyáltalán nem válaszolt az adatigénylésekre, vagy élve a hosszabbítás lehetőségével, kitolta 45+45 napra a válaszadási határidőt, majd a 3 hónap letelte után nem egyértelmű adatokat küldött. Gyakorlatilag titkolták a kórházi és oltási adatokat is.
Az újságírói munkát a korábbinál is jobban akadályozzák az állami szervek a járvány alatt | atlatszo.hu
Az ignorálás után a források megfélemlítése akadályozza leginkább a sajtó munkáját (7,46-as pontszám). A beszámolók szerint hazánkban az informátorok, források az esetek elsöprő többségében kizárólag név nélkül hajlandóak nyilatkozni, vagy még így sem, és már a kapcsolatfelvételhez is sokan anonim csatornákat választanak. A helyzetről a sajtómunkások a következőképpen számoltak be:
De nemcsak a sajtóval – és ezáltal közvetve a lakossággal – nem közöltek az állami szervek fontos járványügyi adatokat, hanem sok önkormányzattal sem. A 2020 szeptemberében indult második hullám idején több településvezető panaszkodott arra, hogy hiába kéri, nem kapja meg a kormányhivataltól, hogy hány fertőzött, gyógyult és karanténban lévő van a településén.
2020-ban egy gyöngyösi lakos, Borsi Miklós bejelentéssel fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), mert sérelmezte, hogy „2020. október 21. óta a Gyöngyös Városi Önkormányzat, illetve annak vezetése nem kap napi és naponta frissülő információt hivatalosan a covid-koronavírus adatokról semmilyen hivataltól, hatóságtól, operatív központtól”.
A Civilhetes beszámolója szerint a NAIH 2021 áprilisában megírta Borsinak, „hogy a kormányhivatalok és a járási hivatalok rendelkeznek a települések Covid-19 fertőzött lakóinak számára vonatkozó adattal, hiszen ez az adat az OSZIR-ből ( Országos Szakrendszeri Információs Rendszer – a szerk.) kinyerhető. Tehát ha Gyöngyös Város Önkormányzata a város Covid-19 fertőzött lakóinak számát igényli a Heves megyei Kormányhivataltól, akkor azt meg kell kapnia.”
Ezután Gyöngyös polgármestere erre a NAIH-állásfoglalásra hivatkozva kérte a település fertőzöttségi adatait, ám a Heves Megyei Kormányhivatal a vészhelyzetre hivatkozva 45 napra hosszabbította a válaszadási határidőt.
A gyakorlat tehát nem változott sokat, emiatt 2021 novemberében a NAIH közleményt adott ki, ugyanis szükségesnek tartotta „a települési fertőzöttségi adatokra vonatkozó, korábbi vizsgálataiban tett állásfoglalásaira ismét felhívni az adatkezelők és a nyilvánosság figyelmét”. A közleményben a hatóság kihangsúlyozta, hogy egy korábbi vizsgálatában már tájékoztatott arról egy kormányhivatalt, hogy a polgármesterek egy közösséget képviselnek, és a közösség felé tájékoztatási kötelezettség terheli őket az Infotv. 32. §-a alapján.
„Ezért a polgármesterek tájékoztatás kérése, adatigénylése prioritást kell, hogy élvezzen és azt az Infotv. által előírt 15 napon belül kell megválaszolni. A járványügyi helyzet gyors változása miatt a fertőzöttségi adatok hamar irrelevánssá válnak a közvélemény számára, ezért azok időszerűsége, aktualitása különösen fontos” – olvasható a NAIH-közleményben.
Azt is kiemelte a NAIH a novemberi anyagban, hogy „a települési fertőzöttségi adatok megismeréséhez fűződő közérdek jelentős, a számok ismerete szükséges mind a polgármestereknek, mind pedig a lakosságnak ahhoz, hogy a járvány elleni védekezésüket illetően megalapozott döntéseket tudjanak hozni”.
A fentebb említett gyöngyösi lakos, Borsi Miklós ismételten bepanaszolta a NAIH-nál a Heves Megyei Kormányhivatal tájékoztatási gyakorlatát. A kormányhivatal ugyanis nem tartotta be a hatóság által szorgalmazott 15 napos válaszadási határidőt a fertőzöttségi adatok kiadása során.
Borsi idén május végén tájékoztatást kért a NAIH-vizsgálatról, a kapott válaszlevelet pedig eljuttatta az Átlátszónak.
A NAIH tájékoztatása szerint a vizsgálat során felhívták a Heves Megyei Kormányhivatal figyelmét a 2021 novemberében kiadott közleményre, és kérték a kormányhivatalt, hogy a polgármesterek fertőzöttségi adatokra vonatkozó adatigénylései esetén az abban foglaltaknak megfelelően járjon el. Vagyis válaszoljon 15 napon belül.
Legutóbbi, 2022. márciusi reagálásában a Heves Megyei Kormányhivatal azonban azt közölte a hatósággal, hogy a COVID19-járvánnyal összefüggő feladatok ellátása jelentős többletterhet rótt rájuk, plusz a koronavírussal összefüggő, „humánerőforrást érintő” megbetegedések is nagymértékben nehezetítették a feladataik ellátását. A NAIH-tájékoztatás szerint viszont a kormányhivatal kiemelte, hogy
„a munkaszervezési nehézségek ellenére is törekedett arra, hogy az adatigénylést minél hamarabb teljesítse”.
Közölték, hogy a kért adatokat 2021. december 17-én, az adatigénylést követő 44-ik napon megküldték az adatigénylőnek. Ezután észlelték, hogy az egyik adat „a szakrendszeri lekérdezés téves paraméterezése miatt nem megfelelő”, így a korrigált adatokat 10 nappal később ismét elküldték Gyöngyös alpolgármesterének. A kormányhivatal hangsúlyozta, hogy „a munkaszervezés folyamán a jövőben kiemelt figyelmet fog fordítani arra, hogy az adatigényléseket a lehető legrövidebb időn belül elbírálja”.
Az idézetek a NAIH válaszából származnak, és ha a hatóság szó szerint idézte a Heves Megyei Kormányhivatal közlését, akkor nagyon elgondolkodtató az utolsó szó. Az adatigénylések elbírálása ugyanis nem egyenlő a megválaszolásukkal, nagyon könnyen lehet belőle megtagadás is.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság levelének folytatása meglehetősen szomorú az információszabadságra nézve. A hatóság ugyanis leírja, hogy tisztában van azzal, hogy a fertőzöttségi adatok hamar aktualitásukat vesztik. Kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy csak a járványügyi feladatokat ténylegesen ellátó szervek alkalmazzák a járványra hivatkozva a 45 napos adatigénylés-hosszabbítást. Emellett a nyilvánosság erejét tudták igénybe venni a települések fertőzöttségi adataival kapcsolatban, más eszközük ugyanis nincs.
„Mivel a Hatóság információszabadság-ügyekben nem szabhat ki bírságot, azon felül, hogy többször is felhívtuk a Kormányhivatal figyelmét az időszerűség jelentőségére és a nyilvánosság elé tártuk a problémát, sajnos más eszköz nincs a Hatóság kezében” – olvasható a Borsinak küldött NAIH-levélben.
Hozzáteszik, hogy egy kormányhivatal esetében nagyon nehéz kétségbe vonni a 45 napos hosszabbítás megalapozottságát, mert „a járványügyi feladatok nagy része hozzájuk van telepítve”. Felhívták azonban a Heves Megyei Kormányhivatal figyelmét arra, hogy a járványügyi helyzet „normalizálódása miatt” a 45 napos hosszabbítás egyre szűkebb körben és csak részletes indoklással alkalmazható.
Borsi Miklóstól pedig azt kérte a NAIH, hogy ha a kormányhivatal a jövőben a nyilatkozatával ellentétben nem törekszik az adatigénylések lehető leggyorsabb megválaszolására, jelezze ezt ismét a hatóságnak.
Erdélyi Katalin
Címlapkép: Pajtók Gábor, a Heves Megyei Kormányhivatal vezetője a cikkben említett gyöngyösi adatigénylések idején, 2021 januárjában. A 2022. április 3-i országgyűlési választáson parlamenti mandátumot szerzett, utóda Ignácz Balázs lett 2022. június 12-től (forrás: Heves Megyei Kormányhivatal/Facebook)
Nemzetközi újságírócsapat cikke a közérdekű információkhoz való hozzáférés nehézségeiről, a kelet-európai információszabadságról.
Szabadon böngészhetővé tettük a Honvédelmi Minisztériumtól kapott költségadatokat.
Veszélyben az európai cégek tényleges tulajdonosait listázó adatbázisok nyilvános hozzáférhetősége.
Csütörtökön több online médium (pl. itt és itt) is lehozta Oroszi Beatrix orvos, járványügyi szakértő egy konferencián elhangzott véleményét, miszerint társadalmilag káros...
