Bepereljük a Magyar Postát, mert titkolja, hogy mennyi rezsiköltséget spórol meg a fiókbezárásokkal

„A döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné” – ezzel utasította el közadatigénylésünket a Magyar Posta Zrt., amikor arra kértük az állami céget: árulja el, mennyibe került a lakat alá került posták rezsiköltsége. A válasz miatt közérdekű adatpert indítunk. A cég 2021-es beszámolója szerint 3,8 milliárd forint volt a teljes közüzemi kiadása.

„A Fidesz bezáratt” – a kicsit megszaggatott felirat egy „a” betűvel végződne, de így is érthető. A kormánypárti színű matrica a szikáncsi postánál olvasható. A nyitvatartási táblára ragasztott irományt már teljesen levakarták. Valakit zavart a politikai üzenet.

Az alig 400 lakosú, Hódmezővásárhelyhez tartozó, de attól 12 kilométerre lévő kistelepülésen bezárt a posta. A közeli kisboltban erről mindenkinek van véleménye. „A falu lakóinak legnagyobb százaléka idős, akik nem tudnak elmenni, meg hova menni” – mondja a pénztárnál álló Papp Jánosné. A 85 éves asszony nem jár ki a faluból. Nem is nagyon tudna, ahogy sorstársai sem. „A háziorvos sem jön ki, régóta ez a baj. A posta helyett most mobilposta jön, csekket be lehet fizetni, de pénzt nem ad. A nyugdíjat kihozzák, de nem jó ez, hogy bezárták. Azt sem értettem, miért szüntették meg az újságárusítást, az is hiba volt” – mondja, majd egy másik asszony annyit tesz hozzá: „Ennyire fejlesztik a vidéket!”

A posta az óvoda épületében van, illetve volt. Ez egyike annak a 366 postahivatalnak, amit takarékossági okokból zártak be. Az állami vállalat október végén közölte – ahogy a hvg.hu idézi –, hogy „az intézkedés oka pedig, hogy a postára is vonatkozik a 25 százalékos kormányzati megtakarítás, ez pedig csak spórolási intézkedésekkel biztosítható. Az intézkedések csak olyan postákat érintenek, ahol tipikusan alacsony a forgalom, és nem történik kézbesítés. A döntés 740 munkavállalót érint, őket mind átirányítják más településekre”.

De ezt nem mindenki vállalta. Árpádhalmon is ez a helyzet. „Értesített levélküldemények, utalványok, Petőfi utca 30. előtt 12 és 12 óra 10 perc között vehetők át, házhoz kézbesítés változatlan”. A helyiek szerint a postás nem vállalta, hogy a 9 kilométerre lévő Nagymágocsra járjon dolgozni, így a nagymágocsi postás kapta nyakába a települést. Pedig az árpádhalmi postának újak az ajtajai, ablakai, nem lehet azt mondani, hogy elhanyagolt lenne. Most mégis zárva. „Nekem ez azért nem gond, mert a gyerekek befizetik Szentesen” – ezt Szarka Tiborné mondta. Másoknak viszont szerinte probléma a posta hiánya. De most nem tudnak mit tenni.

Bezárási hullám söpör végig az országon – térképen mutatjuk a részleteket | atlatszo.hu

A térképen látható nyilak mögött mindenhol nehéz szívvel meghozott döntések, kényszerpályák állnak. Az energiaválság pedig nem válogat: „jómódú környékek népszerű, beágyazott vendéglátóhelyei is bezártak, és a XII. kerületben ugyanúgy becsukják az intézményeiket, mint a román határnál fekvő Biharkeresztesen.

A Magyar Posta konkrét megtakarításról, a döntés hátteréről nem beszélt. Közadatigénylésben kértük az állami céget, hogy mutassa be: 2020-ban és 2021-ben hogyan alakult a most pihentetett intézmények rezsikiadása; de ezt nem akarják elárulni. Azt írták, hogy „az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adatkezelő feladatkörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. A 2022. november 12-től szünetelő posták 2020. januárja és 2022. októbere közötti időszakban felmerült rezsiköltség összegeinek megismerhetővé tétele veszélyeztetné a Magyar Posta Zrt. álláspontjának szabad kifejtését.” Ez az Átlátszó jogászai nem olyan érv, amit el kellene fogadnunk, ezért pert indítunk a Magyar Posta Zrt. ellen az adatokért.

Milliárdokkal nőhet a Magyar Posta rezsije

A Magyar Posta Zrt. éves beszámolójából azért kiderül, mennyi is ment el közüzemi díjakra. Korábbi szerződések alapján a cégnek évente 9,2 millió köbméter gázra és 35 millió kWh villamosenergiára van szüksége.

A cég éves beszámolói alapján ez a mennyiség nem változott: a 2019-2020-2021 években 3,7-3,8 milliárd forintot költöttek a közüzemi díjakra, amiben már a telefon is benne van. Azt, hogy idén mennyiért tudott a cég energiát vásárolni, nem tudni. A közbeszerzési értesítőben és a vállalat honlapján sincs nyoma ilyen dokumentumnak.

Ha most szerződnének gázra és villanyra, az 10 milliárdos többletkiadást jelenthetne. A gáz köbmétere a cikkírás időpontjában 740 forint, míg az áram az MVM-től 197 forint. Ez a korábbi mennyiségekkel számolva – feltéve, hogy most szerződne rá a Posta – a gáz esetében 6,8 milliárd forintot jelentene, míg az áram további 6,9 milliárd forint lenne. Ez a 2021-es 3,8 milliárdhoz képest közel 10 milliárdos többletkiadás.

Az állami vállalat 2021-es Energiahatékonysági jelentésében az áll, hogy a „Magyar Posta a 2021. évben az alábbi, az energiahatékonyságot jelentősen befolyásoló beruházásokat valósította meg

• kazáncsere 11 telephelyen (a tervezett földgáz megtakarítás mértéke 12.707 m3 /év)
• klímacsere 20 telephelyen (a tervezett megtakarítás mértéke 21.321 kWh/év).”

A cég saját bevallása szerint az energiaköltségeiből – amiben a szállításhoz szükséges üzemanyag is benne van – 36,6 százalékot tett ki a földgáz és 16,1 százalékot a villamosenergia. Az épületek 32 551 MWh energiát használtak el 2021-ben.

Nagyvárosi posta vs. kisposta

A 2014-2015-ös földgázbeszerzésről szóló szerződés szerint a Magyar Posta a júliustól júliusig tartó időszakra kért 9,2 millió köbméter gázt. A szerződés mellékletében a konkrét postahivatalokat, azok éves fogyasztását is feltüntették – összesen 1752 fogyasztási helyet soroltak fel. A dokumentum nyomtatás után szkennelt irat, nem jó minőségű. Ezért szerkesztettük, majd digitális karakterfelismerőt (OCR-t) használtunk, hogy az adatokat kinyerhessük.

De így sem sikerült az összes bezárásra ítélt egységet megtalálni. Ennek egyik oka lehet, hogy az intézmény távfűtéses, vagy a gázszolgáltatásra nem a Magyar Posta szerződött, hanem a bérbeadó. 167 egységet azonosítottunk. Ezeknek a 2015-ben megadott éves gázfogyasztása 525 ezer köbméter földgáz volt, a teljes évre rendelt mennyiség 5 százaléka. Nagyobb városokban bezárt postákkal ennyi gázt spórol az állami vállalat.

Az is kiderül az adatokból, hogy míg egy nagyvárosi posta bezárása akár 20-30 ezer köbméter/év gázmegtakarítást jelent, addig a kispostáké minimálisat. Az általunk azonosított egységekből a Békéscsaba 2-es posta, a Miskolc 9 – Újdiósgyőr posta, a Kecskemét 2-es posta, a Nyíregyháza 2-es posta, a Miskolc 2-es posta és a Debrecen Lencz-telep kirendeltség összesen 166 543 köbméter gázt igényelt a 2015-ös közbeszerzésben. Ez a hat egység 125 vidéki kisposta gázfogyasztásának felel meg.

A Magyar Postát arról kérdeztük, miért és hogyan döntöttek a vidéki postahivatalok bezárása mellett. Azt is szerettük volna megtudni, hogy a 2022. évre milyen áron és milyen szerződés alapján vásárolnak földgázt és villamosenergiát, a tervezett 25 százalékos megtakarítást hogyan tervezik elérni, s hogy a bezárt intézmények fagyvédelmét és őrzését miként tervezik megoldani. De egyik kérdésünkre sem válaszoltak.

A szikáncsi kisposta újranyitása 8 millió forint plusz áfába kerülne Hódmezővásárhelynek

„A legfontosabb kijelentésük az volt, hogy ők ezt üzleti megfontolásból teszik, ők nem alkudoznak, hanem egy ajánlatot tesznek az önkormányzatoknak, így Hódmezővásárhelynek is. Ragaszkodnak ahhoz, hogy a törvényi előírásoknak, a kötelező szolgáltatásnak megfelel az is, ha Hódmezővásárhelyen csak a jelenlegi két posta működik, és ezért a hármat, amit bezártak üzleti megfontolásból a válságra hivatkozva és határozatlan időre” – ezt már Hódmezővásárhely polgármestere mondta az Átlátszónak.

Márki-Zay Péter azt állítja, hogy a Magyar Posta ajánlata szerint „a város, ha kifizeti az adott postahivatal összes költségének a felét, illetve a bérköltségeket is, akkor kinyitják.” Márki-Zay Péter szerint ez a szikáncsi postánál 8 millió forint plusz áfát jelentene évente, míg a városi két posta újranyitása további 39 és 54 millió forint lenne. Ezt nem tudják kigazdálkodni.

„Jövőre kevesebb pénzt kapunk, miközben nekünk a munkabér, az energia, az élelmiszerár, minden rendkívüli módon terhel, tehát az önkormányzatokat egyébként is kivérezteti a fideszes kormányt. Kevesebb pénzt kapunk, több költségünk van. És most még nekünk kellene akár 80 millió forintot fizetni évenként azért, hogy az állami nyereséges posta elvégezze azt, ami a feladata” – tette hozzá.

Makó fideszes polgármestere a Posta vezérigazgatójával tárgyalt – erről közösségi oldalára töltött fel fotót a település vezetője. Farkas Éva Erzsébet azt írta: „előremutató egyeztetést folytattunk a mai délelőtt folyamán, a makói „kisposta” újranyitása iránti kérelmünkről és az abban foglaltakról. Elnök-vezérigazgató úr tájékoztatott arról, hogy a szolgáltatói szerződés módosítását jelenleg kollégái vizsgálják és hamarosan iránymutatást kapunk a 2023. január 1-jei újranyitás lehetőségéről. A városvezetés mindent megtesz annak érdekében, hogy a „kisposta” a jövőben is ki tudja szolgálni a lakosok igényeit!”

November végén a promenad24.hu arról írt, hogy az „önkormányzat a nyáron több mint 10 millió forintos beruházással kívül-belül fel is újította a helyiek által csak kispostának hívott hivatal épületét, s az energiatakarékosság jegyében modern hűtő-fűtő berendezésekkel is felszerelték a postát”. A lap szerint a testület akkor arról is döntött, „hogy a tervezett szüneteltetés időszakára átvállalják a kisposta üzemeltetésének teljes költségét, azaz lemondanak a bérleti díjról, kifizetik a rezsiköltségeket és a hivatal dolgozóinak bérét is.”

Segesvári Csaba

Címlapkép: a szikáncsi posta, a szerző fotója. Szkennelt adatok olvashatóvá tétele és térképes grafika: Pete Luca