Nyilvánosságra kell hozni a gödi Samsung-gyár eltitkolt vizsgálati dokumentumait

Nem lehet elzárni a nyilvánosság elől a gödi akkumulátorgyár vízmonitoring adatait és a katasztrófavédelmi hatóság vizsgálati jegyzőkönyveit – ezt mondta ki a bíróság abban a perben, amit szerzőnk indított az Átlátszó közérdekű adatigénylésének megtagadása ügyében. Az ítélet nem jogerős.

Ahogy korábban beszámoltunk róla, az Átlátszó adatigényléssel próbált információhoz jutni a gödi Samsung-gyár területen 2018 óta végzett felszín alatti vízvizsgálatok ügyében. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság azonban semmilyen vizsgálati adatot nem küldött meg számunkra. Ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk, ám a NAIH-vizsgálat sem járt eredménnyel.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

E cikk szerzője, aki egyben egy gödi civil egyesület vezetője, pert indított a hiányzó dokumentumok ügyében. Időközben a monitoring-adatok nyilvánosságra hozatalát különösen fontossá tette az a tény, amit májusi cikkünkben tártunk fel: a gödi kutak vizében az akkumulátorgyárban is használt mérgező oldószer volt kimutatható. 

Titkolják a felszín alatti vizeinkre vonatkozó adatokat az állami szervek | atlatszo.hu

Szomorúan példázza a hazai környezetvédelem siralmas helyzetét, hogy Magyarországon semmit nem lehet tudni a felszín alatti vizek állapotáról. Pedig az idei Víz Világnapján az ENSZ épp azt tűzte ki célul, hogy „tegyük láthatóvá a láthatatlant”, azaz a felszín alatti vizeket. Csakhogy az erre vonatkozó hazai adatok hosszú ideje láthatatlanok az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben, mert az oldal folyton „fejlesztés alatt áll”. Közadatigényléssel kértük ki, mikorra készül el a kereső, de még ezt sem árulták el. Az információk eltitkolása összefügghet egyes ipari üzemek okozta szennyezésekkel, de a hazai víziközmű-rendszer katasztrofális helyzetével is. 

A Pesti Központi Kerületi Bíróságon június 3-án került sor az ügy közel három órás tárgyalására. A felperessel szemben a katasztrófavédelmi hatóság négy szakértője igyekezett érvekkel igazolni, hogy jogosan tagadták meg az adatkiadást. 

Betemették az egyetlen monitoring kutat 

A vízügyi hatóság egyrészt azzal érvelt, hogy a Samsung SDI által bejelentett „objektív okok” miatt 2019-től kezdve nem történtek a gyár monitoring-kútjából mérések. Hogy ezek az „objektív okok” mit is jelentenek, az nem derült ki egyértelműen. A gödi kutak szennyezéséről tartott korábbi lakossági fórumon viszont a Samsung képviselője már elárulta: az építkezés miatt 2019 folyamán egyszerűen betemették a vizsgálatra kijelölt kutat. A hatóság azonban a 2018-as év adatait sem küldte meg.

Nem derült ki, hogyan került mérgező oldószer a kútvízbe – lakossági fórum Gödön | atlatszo.hu

A gödi kutak szennyezéséről szóló, május 2-án megjelent cikkünk felbolygatta a kedélyeket a Duna-parti kisvárosban. Az ügyben az önkormányzat fórumot hirdetett meg, ahol választ ígértek a lakosok kérdéseire. Az eseményen azonban a hatóságok részéről senki nem jelent meg, a meghívott vegyész szakértő és a Samsung képviselői pedig nem igazán tudták eloszlatni a helyiek aggodalmait. 

Emellett megtagadták a víztározókból és a talajból vett minták alapján végzett egyéb vizsgálatok eredményeinek kiadását is. Arra hivatkoztak, hogy azok további engedélyezési eljárások „döntésmegalapozó” adatai, és ezért tíz évig nem hozhatók nyilvánosságra.

A bíró azonban nem fogadta el ezt az érvelést. A tárgyaláson megjelent négy hatósági szakértő ugyanis nem tudta megindokolni, hogy az adatok nyilvánosságra hozatala miért akadályozná újabb eljárások lefolytatását vagy további építési engedélyek kiadását. 

„Azt feltételezik, hogy kitör a lázadás Gödön, ha megtudják, hogy mennyi a lítium-tartalom?” 

– tette fel a szónoki kérdést dr. Kerepesy Krisztián bíró az ítélet indoklása során. Kifejtette, hogy mivel a közérdekű adatok megismerése alapjog, önmagában egy aktuális vagy jövőbeli eljárásra, illetve döntésre való hivatkozással a nyilvánosságra-hozatal nem tagadható meg. 

Így a bírói döntés szerint a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak az ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül ki kell adnia a monitoring-kút 2018-ban végzett vizsgálati adatait; ezenkívül a bíróság kötelezte a vízügyi hatóságot az összes, 2018 és 2021 között lefolytatott eljárás dokumentumainak kiadására. A döntés nem jogerős, ellene 15 napig lehet fellebbezést benyújtani.

Alapos indoklás nélkül  titkosítanak közérdekű adatokat

Az állami és hatósági szervek bevált eszköze, hogy az Infotörvényre hivatkozva tagadják meg közérdekű adatok kiadását. Az elutasítás alapja a 2011. évi CXII. törvény (Info tv.) 27.§ (5) pontja, amely kimondja:

„A közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését – az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével – az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti.”

Az Átlátszó gyakran beszámol ilyen indokkal elutasított közadatigénylésekről.

Egy februári cikkünkben megírtuk: kértük azoknak a Századvég-csoport által készített tanulmányoknak a kiadását, amelyekért több mint 10 milliárd forintot fizetett az Innovációs és Technológiai  Minisztérium (ITM). A dokumentumok elküldését az ITM arra hivatkozva tagadta meg, hogy azok döntésmegalapozó adatok, és tíz évig nem nyilvánosak. A közpénzből megrendelt tanulmányok megismerhetősége érdekében az Átlátszó a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult. 

Egy másik cikkünkben pedig arról írtunk, hogy Belügyminisztériumtól hiába próbáltuk megtudni: a korábban ígért börtön-építéseknek miért csak a fele valósult meg, és mire fordították a fennmaradt összeget. Közadatigénylésünkre szintén a választ kaptuk, hogy az erről szóló dokumentumok „jövőbeli döntés megalapozását szolgálják”, ezért nem hozhatók nyilvánosságra.

Az említett két minisztérium elutasító válaszának közös „sajátossága”, hogy

nem indokolják meg, miért veszélyeztetné a döntés meghozatalát a kért adatok közzététele.

A MÁV Start Zrt. szintén a döntésmegalapozásra való hivatkozással utasította el egy harmadik közadatigénylésünket. A Hódmezővásárhelyt Szegeddel összekötő villamos-vasút (tram-train) körüli problémákról, a menetidő megnövekedéséről több cikkben beszámoltunk. Korábban kikértük a tram-train megvalósíthatósági tanulmányát, hogy megtudjuk, milyen tervek alapján és mennyi idő alatt térül meg a 72 milliárdos közpénzköltés; a MÁV Start Zrt. azonban megtagadta a tanulmány kiadását. 

Az Átlátszó jogászai szerint azonban az elutasítás indoklása nem állja meg a helyét, ezért ebben az ügyben pert indítottunk a közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláért. 

Bodnár Zsuzsa

Nyitókép: Tárgyalóterem a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (Fotó és videó: Bodoky Bence)