Pakson is egyre gyakoribbak a kisvizek, azaz a tartósan alacsony vízállások. Ennek a strandolók még akár örülhetnek is, az atomerőmű viszont már kevésbé, hiszen ez egyre inkább problémát jelenthet a hűtővíz-ellátás szempontjából. Ezért a Paksi Atomerőmű a korábbiakhoz hasonlóan ismét közbeszerzési eljárásban kereste azt a vállalkozót, aki extrémen alacsony vízállás esetén szivattyúkkal biztosítja a megfelelő mennyiségű vizet a reaktorok hűtéséhez. A 2,3 milliárd forintos keretszerződésre szóló tendert – egyetlen ajánlattevőként – a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a VIKIV Vízügyi Kivitelező Kft. párosa nyerte. A cég referenciamunkái között szép számmal szerepelnek állami megbízások, és az elmúlt évek nyereségességét tekintve nem is lehet oka panaszra.
Ahogy a tavalyi, úgy az idei nyár is rendkívül alacsony vízállásokat hozott a Dunán: mindkét évben számos olyan nap volt, amikor az elmúlt 20 év legalacsonyabb vízállásait mérték Pakson. Ez beleilleszkedik egy hosszú távú trendbe: a historikus adatok és kutatások azt mutatják, hogy növekszik a kisvizek előfordulási gyakorisága és tartóssága is, mégpedig a nagyvizek rovására.
Kicsit leegyszerűsítve: egyre többször és hosszabban van alacsony vízállás a Dunán, és egyre kevesebbszer van árvíz. A jelenséget fokozza, hogy különböző okok miatt Paksnál is mélyül a folyómeder, ezáltal is egyre lejjebb kerül a vízszint a partvonalhoz képest. A meder mélyüléséhez hozzájárult pl. a korábbi Dunaföldvár környéki ipari mértékű kavics-kitermelés, valamint a fentebbi folyószakaszokon épített vízlépcsők miatt lecsökkent mennyiségű hordalék is.
A Paks II beruházást előkészítő Lévai-projekt egyik kutatási jelentése azt állapította meg, hogy mindez a Paksi Atomerőműben „az átemelőnél éves viszonylatban nagyobb összes emelési magasságot
és a szivattyúk romló hatásfokát eredményezte”.
Valamint hogy a „megfigyelt változások igen kedvezőtlenül befolyásolhatják a bővítés tervezett külső hűtővízellátását és az erőmű biztonságos jövőbeni üzemvitelét” is.
A vizsgálati anyag szerint ugyanis, ha a Duna vízszintje 84,42 mBf alá csökken, akkor a szivattyúkban káros kavitáció léphet fel, míg 83,6 mBf érték alatti vízállás már az egész erőmű számára kritikus. A jelentésben hivatkozott korábbi kutatások szerint amennyiben nem történik komoly beavatkozás és a jelenlegi trend folytatódik, akkor „a 84,42 mBf szint elérése 2030-tól száraz években szinte biztosra vehető, míg a 83,6 mBf szint előfordulási valószínűsége 20 % közeli”.
A Paksi Atomerőmű által kiírt tender erre a kritikus, 83,6 mBf vízállás esetére vonatkozik, a dokumentáció szerint ugyanis „az Atomerőmű biztonsági hűtővízrendszerét 83,5 mBf hidegvízcsatorna öblözeti vízállás alatti szint esetén vízfelszínre telepített dízelhajtású szivattyútelepekkel kell biztosítani.”
Magyarországon a vízmércék „0” pontja a Dunán az 1834. évi kisvízszint magasságához adták meg. A vízmércék „0″ pontját azonban a tengerszint feletti magasság értékével is rögzítik: Budapesten a vízmérce „0” pontja 94,970 mBf, a paksi vízmérce nullpontja pedig 85,38 mBf (méter Balti felett). Ez azt jelenti, hogy a nullpontnak ennyi a Balti-tenger közepes vízszintjéhez viszonyított tengerszint feletti magassága. (A gyakorlatban a vízállásjelentések azonban nem méterben, hanem centiméterben adják meg, ez látszik a fenti diagramon is.) Mínusz 1 méteres vagy mínusz 100 cm-es vízállás Paksnál azt jelenti, hogy egy méterrel a 85,38 mBf nullpont alá süllyedt a vízszint, azaz 84,38 mBf.
A Paksi Atomerőmű 2 311 200 000 (azaz 2,3 milliárd) forintos keretmegállapodásra kiírt közbeszerzésének része, hogy a megbízott külső vállalkozó alacsony vízállás esetén szivattyúkkal biztosítsa a megfelelő mennyiségű vizet a reaktorok hűtéséhez a 2023-2025 időszakban. A tenderre egyedül a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a VIKIV Vízügyi Kivitelező Kft. párosa jelentkezett, amely el is nyerte a megbízást. A nyertesek feladata, hogy szükség esetén 4 úszóegységen 18 dízelhajtású, meghatározott kapacitású szivattyúval biztosítsák a műszaki dokumentációban meghatározott vízmennyiséget a folyamatos hűtővízellátáshoz, mindaddig, amíg erre igény van. Emellett
A Paksi Atomerőmű legutóbb 2018-ban folytatott le hasonló közbeszerzési eljárást, amelyre szintén csak egyetlen ajánlat érkezett: akkor is a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság pályázott, azonban egy másik partnerrel, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatósággal. Az 1,2 milliárdos tender szintén három éves időtartamra, 2019-től 2021-ig szólt. A feladat lényegében megegyezett a most, 2023-ban megkötött keretmegállapodás tartalmával, csak a jelek szerint jelenleg ugyanaz a szolgáltatás már kétszer annyiba kerül.
A nyertes páros egyik tagja, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a belügyminiszter irányítása alatt álló központi költségvetési szerv; vízvédelemmel, -szabályozással és -kárelhárítással (árvíz, belvíz) kapcsolatos feladatai vannak Fejér, Veszprém és Tolna megyében (pl. medrek, erdők, védművek fenntartása és fejlesztése, ivóvízbázisok védelme). Ezeken kívül, külön belső szabályozások szerint, részt vesz a rendkívüli ár- és jégvédekezés készültségi és védekezési feladataiban a Paksi Atomerőmű területén.
A páros másik tagja, a bogyiszlói székhelyű, 15 fős VIKIV Kft. 2012-ben alakult, fő tevékenysége vízi létesítmények építése. Referenciái szerint a cég korábban, 2018-2019-ben már nyújtott hasonló szolgáltatást: akkor az MVM OVIT Országos Villamostávvezeték Zrt.-től kapott megbízást úszó munkagépek biztosítására a Paksi Atomerőmű hidegvizes csatornájának a területén, szivattyúzási munkák végzésére.
Referenciamunkái között szép számmal szerepelnek egyéb állami projektek is. Számos megrendelést kapott például a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól különböző mederrendezési, kotrási, növényzetirtási és útépítési munkákra, valamint jelentősebb összegeket szakítottak a 2014-2020 időszak uniós víziközmű-beruházási keretéből is. Ennek keretében közel 500 millió forintos megbízást kaptak a Mészáros és Mészáros Kft.-től árvízvédelmi kiviteli munkák végzésére, a Velence-tavi partfal rehabilitációjára irányuló KEHOP projektben pedig a nagy építőipari játékosok (pl. a Colas Alterra) összesen 2500 millió forint értékben szerződtek ki a cégnek különböző feladatokat.
A VIKIV Kft. adózás előtti eredménye 68 és 398 millió forint között alakult az elmúlt öt évben az Opten cégnyilvántartása szerint.
Közadatigénylésben kértünk információt a Paksi Atomerőműtől, hogy megtudjuk, hány alkalommal és mikor süllyedt a vízszint 2019 óta a kritikusnak tekintett 83,5 mBf szint alá, vagyis amikor a megrendelt szivattyúzási és jégmentesítési szolgáltatást igénybe kellett venni. Érdeklődtünk afelől is, hogy a keretszerződések összegéből mekkora összeget fizetett ki az Atomerőmű a szóban forgó szolgáltatásokért.
Azt a választ kaptuk, hogy a kérdezett időszakban „a hidegvízcsatorna szintje egyetlen alkalommal sem csökkent 83,5 mBf alá, ezért nem került sor vízfelszínre telepített dízelhajtású szivattyútelepekkel történő vízbeadásra.” Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy a korábbi keretszerződés összértékéből mekkora tételt tett ki vízszivattyúzás, az Atomerőmű azt felelte, hogy nem történt ilyen jellegű szolgáltatás.
Az idei, „Hűtővíz biztosítása alacsony vízállásnál 2023-2025” tárgyú közbeszerzési eljárásban a nyertesek májusban írták alá a három évre szóló, 2300 milliós keretmegállapodást, és már júliusban szerződtek két, összesen 19,8 millió forintos „közvetlen megrendelésre”. Hogy ez pontosan mit takar, nem derül ki a leírásból, és az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer adatbázisába sincs feltöltve az egyedi lehívás.
Fülöp Orsolya – Katus Eszter
Nyitókép: MVM Paksi Atomerőmű sajtószoba. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. A cikk a Journalismfund Europe támogatásával készült.
Korábban több újságíró – P. Gál Judit és Dezső András – is beszélhetett a szlovák állampolgárságú, büntetését Magyarországon töltő elítélttel, az Átlátszót mégis eltiltották a börtöninterjútól.
Állítólag még mindig zajlanak az utómunkák.
Bár az ügyben tartott augusztusi népszavazás érvénytelen lett, a testület elfogadta, hogy a szavazók elsöprő többsége a bánya ellen voksolt.
Továbbra is a politikusok és a szervezett bűnözés (illetve a kettő összefonódása) jelenti a legnagyobb fenyegetést a sajtószabadságra Kelet-Európában.
