paksi atomerőmű

Itt vannak a hivatalos mérési adatok – az atomerőmű szerint 29,88 fokos is volt a Duna Paksnál

Miután múlt pénteken az Átlátszó és az Energiaklub stábja megmérte a Duna hőmérsékletét Paksnál, és tapasztalatainkat – melyek szerint a folyó vize a hűtővíz kifolyásától számított 500 méteren akár 30 fok feletti hőmérsékletű is lehetett – publikáltuk, az addig hallgatásba burkolózó MVM Paksi Atomerőmű Zrt. megküldte a hivatalos mérési adatokat az Energiaklubnak. Aznap, amikor mi mértünk, a kérdéses folyószakaszon 50 centiméter mélyen a hivatalos adatok szerint 28,42 fokos volt a Duna, az általunk kimutatott 30 fok feletti értékkel szemben. A hivatalosan mért legmagasabb hőmérséklet 29,88 fokos volt, ezt augusztus elején regisztrálták.

Az Átlátszó és az Energiaklub stábja augusztus 24-én, egy kánikulai napon utazott el Paksra, hogy hivatalosnak nem tekinthető eszközökkel és módszerrel megnézze, milyen meleg a Duna azon a területen, ahol az erre vonatkozó jogszabályok szerint soha nem érhetné el a 30 fokos vízhőmérsékletet. Két egyszerű hőmérővel indultunk útnak, melyek a parttól nem messze, 30-50 centiméter mélyen 30 fok feletti hőmérsékleteket mértek.

30 fok feletti vízhőmérsékleteket mértünk a Dunában Paksnál – a hivatalos hőmérő „elromlott” from atlatszo.hu on Vimeo.

Megnéztük azt is, hogy Pakstól néhány kilométerre északra hány fokos a Duna, ott 25-26 fokos értéket mutattak hőmérőink.

Stábunk azért indult útnak, mert az Energiaklub hiába kérte, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. augusztus 12 óta nem küldte meg a hivatalos vízhőmérsékleti adatokat. Miközben az atomerőmű nem válaszolt, az illetékes vízügyi hatóság a G7 nevű portállal azt közölte: az ő hivatalos vízhőmérőjük „elromlott” Paksnál.

Miután stábunk a maga szerény eszközeivel 30 fok feletti hőmérsékleti értékeket mért a folyóban, az erről szóló cikkünk megjelenése után az erőmű elküldte a hivatalos adatokat az Energiaklubnak a Kimittud adatigénylő portálon.

A grafikon szerint aznap, amikor a helyszínre utaztunk, 28,42 fokos volt a Duna a hűtővíz kifolyásától számított 500 méteren, 50 centiméter mélységben. Ez tehát alacsonyabb érték, mint amit stábunk mért, miközben a Duna a paksi üzemvíz csatorna befolyása felett 25,7 fokos volt – pont annyi, amennyit mi is mértünk Pakstól néhány kilométerre északra.

A grafikon alapján a melegvíz-hőcsóvánál, tehát ahol stábunk is járt, augusztus elején mérték a legmagasabb értékeket: 50 centiméterre a víz alatt 29,88 fokos volt a víz. Ez 0,12 fokkal alacsonyabb, mint az az érték, amelynél már le kellene állítani az erőművet a folyó élővilágának védelme érdekében.

Cikkünkre reagálva Jávor Benedek EP-képviselő azt közölte, hogy a tervezett Paks2 atomerőmű környezeti hatástanulmányának is kritikus pontja a hűtővíz visszaeresztésének a Dunára gyakorolt hatása. Az EP-képviselő úgy véli, a hatástanulmány azzal trükközött, hogy igen magas vízhozam mellett számolta ki a hőterhelés hatását a Dunára, így pedig értelemszerűen a végső hőmérséklet jóval alacsonyabb, és „vidáman bemutatható a 30 fokos környezeti határérték betartása”.

Jávor Benedek szerint ez annyira nevetséges volt, hogy még a környezetvédelmi hatóság sem mert az engedélyre pecsétet nyomni. Ehelyett előírta, hogy sokkal kisebb vízhozamra is végezzék el a számításokat. Itt pedig egy másik trükköt alkalmaztak.

„Míg az 1500 m3/s-os vízhozamnál ténylegesen 25-26 fokos dunai háttér vízhőmérséklettel számoltak, a 950 m3/s-os vízhozam esetében – bár elvégezték az alacsony vízhozam – magas vízhőmérséklet kombinációra vonatkozó számításokat, de azt gyakorlatilag nulla valószínűségű helyzetként kezelték – azt vetették be, hogy a 2032-re valósnak tekintett számításoknál a kisebb víztömeghez egyszerűen alacsonyabb alap vízhőmérsékletet társítottak, és azt feltételezték, hogy a 950 m3/s vízhozamkor a Duna 20-21 fokos. A kevesebb  víz nem vette volna fel a modellekben az érkező hőterhelést, úgyhogy szimplán a papíron ‘lehűtötték’ a Dunát, hogy a kevesebb, de hidegebb vízbe elegyedő hűtővíztömeg végeredménye szintén tartsa a 30 fokos határértéket. Az olyan helyzeteket, amikor a Dunán az alacsony vízállás magas vízhőmérséklettel párosul, zéró valószínűségűnek nyilvánították.”

Tehát a Duna vízhozamának és alaphőmérsékletének múlt heti kombinációja a Paks2 atomerőmű hatástanulmánya szerint nem is jöhetett volna létre. Az ügyben megszólalt az atomerőmű is, ők az RTL Híradóval azt közölték, azért kaphattunk a hivatalosnál magasabb értékeket, mert rossz helyen mértünk, a hivatalos méréseket ugyanis csónakkal végzik a Duna közepén.

Az Energiaklub szakértője az atomerőmű válasza után azt nyilatkozta az Átlátszónak: visszakérdeznek Paksnál a Duna hőmérsékletének megállapítására szolgáló mérési módszertannal kapcsolatban, az ugyanis még mindig nem derült ki, hogy ezeket az adatokat pontosan hogyan mérték, illetve, hogy mely napszakban történtek a mérések. Adatigénylésüket elküldték, ismét várják a választ.

Megosztás