A Velencei-tó után Orfűn is több mint egy tonna hal pusztult el pár nap alatt

Egy-két nap alatt halak százai jöttek a felszínre élettelenül a Baranya megyei Herman Ottó-tóban, a még élő halak pedig a vízfelszínen pipálnak. Hogy emberi mulasztás okozta-e a tömeges halpusztulást, vagy a túl alacsony vízszint, az algaelszaporodás és a hirtelen légnyomáscsökkenés áll a háttérben, egyelőre nem tudni. A vizsgálatok hetekig is eltarthatnak, így biztos magyarázattal jelenleg senki sem szolgálhat. A halpusztulás egyébként az egész Dunántúlt érinti, a kisebb tavakon levegőztető készülékekkel és szivattyúzással próbálják megmenteni a halállományt az oxigénhiánytól.

„Sajnos súlyos halpusztulás történt a Pécsi-tó mögötti Hermann Ottó-tavon a mai napon (2021.08.18). Az okokat még vizsgálják a hatóságok. Sajnos nagyon sok hal még nem emelkedett a felszínre, ezért a holnapi napon is folyik a tetemek gyűjtése” – írta a Facebookon Balog-Farkas András. A tavat jól ismerő horgász másnap arról is tett ki képeket, hogy a gyűjtőkonténer megtelt, miután a tetemek folyamatosan jönnek a felszínre.

Az egy tonnát is meghaladhatja a begyűjtött tetemek súlya.

„A még élő halak a vízfelszínen pipálnak. Kétséges, hogy a hétfőn érkező frontig kibírják” – mutatta be az aggasztó helyzetet. A fotókat látva többen kérdezték, mi lehet a halpusztulás oka, erre azonban még nincs biztos válasz.

„Egyelőre nincs hivatalos vizsgálati eredmény. Több szakértő a Velencei-tavi problémához hasonló okokra gondol. Túl alacsony vízszint, algaelszaporodás és a hétfői hirtelen légnyomáscsökkenés okozta a súlyos oxigénhiányt, amely az algák és halak pusztulásához vezetett. Eddig védett állatok pusztulását nem tapasztaltuk. Sokan kíváncsiak, hogy vannak-e esetleges emberi mulasztásból eredő okok, amelyek a pusztuláshoz vezettek, ennek is próbálnak utánajárni. De ez hetekbe telhet” – mondta el lapunk kérdésére Balog-Farkas András.

Elkeserítő a helyzet a Dunántúlon

A szárazsággal járó alacsony vízszint miatt a dunántúli haltermelők már július végén megkongatták a vészharangot. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet sajtóközleménye szerint hiába voltak kisebb-nagyobb esőzések júliusban, a tógazdaságok továbbra is vízhiánnyal küzdenek, mivel a lezúduló csapadék legtöbbször nem került bele a halastavakba, annak köszönhetően, hogy a (szintén aszály sújtotta) vegetáció felszívta azt.

Az Orfű.hu szerint a hatvanas évek elején a Mecsek hegység oldalából folyó karsztvizet egy völgyzáró gáttal felfogva felszíni víztározót hoztak létre az orfűi völgyben. Elsőként a 11 ha területű Orfűi-tó készült el 1962-ben, ahol fürödni, csónakázni és horgászni lehet. 1966-ban jött létre az orfűi tórendszer legnagyobb tava, a 72 hektáron elhelyezkedő Pécsi-tó. A völgyzárógátas tónak mint tározónak többirányú rendeltetése van: az árvízvédelem, az üdülőövezet, a strandolás és a vízi sportok adottságainak megteremtése mellett a sporthorgászat is szerepet kap. Ezeket követte a 30 hektáros Herman Ottó-tó, ami hal és madár-rezervátum, számos vízimadárfaj mellett élőhelye olyan ritka védett állatnak is, mint például a vidra. (A víz átlagmélysége 1,4 méter, előforduló halak: ponty, amur, kárász, süllő, csuka, harcsa, keszegfélék.) A negyedik tó 1970-ben készült el, ez a 10 hektáros Kovácsszénájai-tó. A négy tó összesen 113 hektár vízfelülettel rendelkezik. A tórendszert a Vízfő-forrás táplálja.

„A hosszan tartó hőség miatt jelentős a párolgási veszteség, hiszen egy meleg nyári napon akár 2-3 centimétert is csökkenhet a tavak vízszintje. A dunántúli halastavak többsége kisebb patakok völgyzárógáttal történő felduzzasztásával készült egykor, ezek a patakok táplálják tógazdaságokat, ha van bennük víz…” – írják a közleményben. De jelenleg nincsen – teszik hozzá –, mivel az elmúlt időszak rendkívül száraz volt, és emiatt a halastavak üzemi vízszintje sok helyen az 50 százalékot sem éri el. A szervezet rámutatott: a haltermelőknek állománymentő kényszerlehalászásokat kell végrehajtaniuk, mivel drasztikusan csökkent a tavak vízszintje.

„A kisebb tavakon levegőztető készülékekkel és szivattyúzással próbálják megmenteni a halállományt az oxigénhiánytól, ugyanakkor ez jelentős többletköltségekkel jár.

Van olyan haltermelő, aki a 2021. évben ki sem tudta helyezni a halastavait ivadékkal a már tavasszal jelentkező vízhiány miatt. Várhatóan ez a kedvezőtlen száraz nyári időjárás negatív kihatással lesz az őszi lehalászási eredményekre” – olvasható a közleményben.

A dunántúli térségben működő halgazdaságok jellemzően egy-egy keresztgáttal felduzzasztott patakra települtek, de a vízfolyások jelenleg alig szállítanak utánpótlást. „Ezeket a tavakat csak az adott patakból lehet feltölteni, a párolgás miatt napi 2–3 centiméternyit is apadó dunántúli tavakba azonban nem szállítanak elég vizet ezek a források – szemben az Alföldre jellemző körtöltéses tavakkal, amelyeknél a közeli csatornákból egész évben pótolható a víz.” (forrás: Hvg.hu)

Orfű eddig kimaradt

A vízutánpótlás elmaradása miatt sekéllyé vált tavakban a (hirtelen) felmelegedés komoly problémát okoz: oxigénhiány alakulhat ki, ez pedig végzetes lehet a halaknak, mint ahogy az a Velencei-tónál is történt.

Halpusztulás: öt napba telt, hogy lélegeztetőgépre tegyék a Velencei-tavat

Oxigénhiány miatt pusztult el a nagy kánikulában legalább 3 tonna hal a Velencei-tóban. A haltetemek múlt hét csütörtök reggel bukkantak…

Orfűről eddig nem jelentettek nagyobb károkat, bár június végén a Pécsi-tavon is panaszkodtak elpusztult halakra. Akkor az ATV azt írta, a horgászok nem értik, miért kezdtek elhullani a halak, mert a víz mélysége ezt nem indokolta volna. Úgy vélték, a hatalmas hőség okozhatta a (főleg) pontyok és keszegek pusztulását.

Ugyanakkor azt sem lehetett kizárni, hogy valamilyen betegség támadta meg a halakat. „Én úgy gondolom, hogy ezt valószínűleg egy rákparazita okozhatja, ami a bőr alá megy és fertőzést okoz” – mondta az ATV-nek egy helyi horgász. Az egyik horgászegyesület vezetője pedig azt is felvetette, hogy beteg halakat telepítettek a tóba, és ez okozhatta a problémát. Füziné Kajdy Zita, Orfű polgármestere ugyanakkor hangsúlyozta, a halpusztulás nem olyan mértékű, hogy az veszélyeztetné a turizmust.

Próbáltuk megtudni, hogy a Herman Ottó-tóban lévő halakkal mi történhetett, de a hosszú hétvége miatt a Horgász Egyesületek Baranya Megyei Szövetségétől és a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól sem kaphattunk választ. Amint reagálnak a megkeresésünkre, frissítjük cikkünket.

Amíg írásunk készült, egy újabb konténer telt meg kapitális méretű halakkal, a horgászok egész pénteken a tetemeket gyűjtötték…

Nyitókép: Megtelt haltetemekkel a Herman Ottó-tó partján álló konténer. Fotó: Balog-Farkas András/Facebook

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Frissítés 2021.08.21.

A helyi horgászok tájékoztatása szerint szombaton új tetemek már nem emelkedtek fel. A Pécsi tóból engedtek át 3 cm vizet, ami a Herman Ottó-tóban nagyjából 10 cm-t jelent. Láthatóan frissült a víz, a halak már nem pipálnak. A remények szerint több hal már nem fog elpusztulni. 

Frissítés 2021.08.27.

A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság lapunknak küldött válaszában megerősítette, hogy oxigénhiány okozta a halak pusztulását, szennyezésre utaló jeleket nem találtak a helyszínen. A Pécsi-tóból egy alkalommal 6, egy másik alkalommal 3 cm vizet eresztettek át, ami a Herman Ottó-tóban összesen 30 cm vízszintemelkedést eredményezett. Ennek köszönhetően további halpusztulás nem történt a tóban.