Az elmúlt száz évben mindössze négy évben volt alacsonyabb az éves átlaghőmérséklet Budapesten, mint 1901-ben, legutoljára 1956-ban. Eközben összességében ma az éves átlaghőmérséklet 3 celsius fokkal magasabb, mint a múlt század első évében, különösen a hidegnek számító napok száma csökkent jelentősen. Nagy hőmérséklet-változás összeállítás Budapest adataiból.
A klímaváltozás és a globális felmelegedés nem játék. A világon egyre többen vannak, akiket minium aggaszt a bolygónk jövője. Hetente több tucat magyar és angol nyelvű tudományos és sajtócikk jelenik meg a témában, hangnemeik az óvatos figyelmeztetéstől az apokaliptikus víziókig terjednek. Sokasodnak azok a civil mozgalmak, amelyek társadalmi szinten sürgetnek változást és a maguk eszközeivel igyekeznek a politikára is hatni, a nagypolitika pedig szintén egyre több országban reagál valamilyen tervvel és szabályozással a helyzetre, noha a globális együttműködések többnyire a legnagyobb iparú, így a klímát saját károsanyag-kibocsájtásukkal leginkább befolyásoló országok ellenállásán megbuknak.
Az Európai Bizottság azon terve, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon, három kisebb ország, Csehország, Lengyelország és Magyarország vétójával bukott el. A magyar kormány, amely pedig korábban jelezte, hogy megszavazza a tervet, hivalatos nyilatkozata szerint azért szavazott nemmel, mert Magyarország és “a magyar emberek” számára túl költséges lenne, a 2050-es dátum pedig amúgy is beláthatatlan messzeségben van. Ahogy Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter fogalmazott: “Nincs ok a sietségre.”
A klímaváltozás és a globális felmelegedés azonban nincs beláthatatlan messzeségben, mivel minden nap tapasztaljuk. Hol az elviselhetetlen hőségben, hol a hatalmas szárazságban, hol az elképesztő hőmérsékletingadozásban és szélsőséges időjárásban. Nemcsak Floridában, Malajziában, Irakban vagy Grönlandon, hanem a Kárpát-medencében, Magyarországon is.
A ország fővárosának adataiból ez világosan kiderül. Budapesten a vizsgált időszak tíz rekordhőmérsékletű évéből kilenc 2007 utánra esik. Ha külön a hónapokat nézzük, akkor az látható, hogy a tavaszi és a nyári hónapok melegednek, ugyanakkor a téli hónapok minimumértékei egyre magasabbak, ami azt jelenti, hogy ugyan az átlagaik nem lengenek át maximumrekordokba, viszont eltünedeznek a nagyon hidegek is. Emellett Budapesten jelentősen megnőtt a 25, illetve a 30 fok feletti hőmérsékletű napok száma is, ahogy azt az utolsó grafikonról le lehet olvasni.
Az interaktív vizualizációkért kattints a képre!
Anyagunkban végül kitérünk arra is, hogy négy megyeszékhelyen, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Szombathelyen hogyan alakultak az átlaghőmérsékletek évenként. A grafikon némiképp más trendet írnak le a fővárosihoz képest, ám a kéterzes évektől kezdve ismét egyre melegebb éveket mérnek, 2018 pedig mind a négy város esetében a legmelegebb év volt a vizsgált időszakban.
A teljes anyagot itt nézheted meg az Átlón.
Bátorfy Attila
Régóta terveztük, hogy megosszuk másokkal is, hogy mi az Átlátszónál és az Átlónál mikből inspirálódunk, mely munkákat tartjuk a legjobbnak,...
Churchill miután miniszterelnökként győzelemre vezette Nagy-Britanniát, elvesztette a háború utáni első választást. 1946 márciusában magánemberként érkezett az Egyesült Államokba, ahol...
A kormánypárti médiához számításaink szerint 112 olyan nyomtatott lap, online média, rádió, tévécsatorna és plakátcég tartozik, amiken keresztül eljuthat a...
Nem lehet az egész ország narancssárga, ha a választásra jogosultak mindössze 22 százaléka szavazott a Fideszre. Ha mi lennénk a...
