Fogyatkoznak a föld alatti vízkészletek, mutatjuk a NASA térképét

Magyarország és Európa jelentős része a „rendkívül száraz”, vörös kategóriában található. Választási programjában a TISZA-párt több vállalást is tett a vízgazdálkodással kapcsolatban, konkrétumok egyelőre nem ismertek.

Rendszeres témává vált az elmúlt pár évben a Magyarországot sújtó aszály; Magyarország csaknem teljes területén jelenleg is aszály van. Azonban nem csupán a termőtalaj van kiszáradva, hanem a föld alatt lévő vízkészletek is komolyan csökkentek az elmúlt évtizedekben. A mezőgazdasági öntözés és a lakossági ivóvíz-ellátás is nagyrészt a felszín alatti vizekből történik, már csak ezért sem mindegy, mennyi víz van a föld alatt.

A NASA kutatóintézete, a Goddard Space Flight Center hetente frissített térképeken mutatja be, hogyan alakul a talajvíz szintje világszerte. Műholdfelvételek, mérési adatok és számítógépes modellek segítségével szemléltetik, az aktuális talajvíz-szint hogyan viszonyul a korábbi évtizedek átlagához. Legfrissebb, május 4-én közzétett térképük szerint Európa nagy része a vörös kategóriába esik, ami a rendkívül alacsony talajvíz-szintet jelöli.

„Jelenleg Magyarország is a »rendkívül száraz« zónában található, ami azt jelenti, hogy az 1948-2012-es viszonyítási időszak mindössze 2 százalékában tapasztaltak hasonlóan alacsony talajvíz-szintet” – írta az Átlátszó megkeresésére dr. Matthew Rodell, az intézet hidrológusa. Másként fogalmazva: az 1948 és 2012 között eltelt 64 évben mindössze egyszer fordult elő olyan hét május elején, amikor ennyire alacsony volt a talajvíz. „Ez jórészt azoknak az aszályos éveknek tudható be, amelyek 2019. óta érintették Közép-Európát” – fogalmazott dr. Rodell.

Az Átlátszó letöltötte, és egymás után rendezte a NASA heti térképeit. Az így elkészült animációban látható, ahogy az évek múlásával Európa egyre vörösebbé válik, azaz egyre csökken a talajvíz mennyisége.

Emberi tényezők és klímaváltozás

A talajvíz elsősorban úgy keletkezik, hogy a talajt érő vizek (eső, hó, árvíz) a talajon keresztül leszivárognak a mélyebb rétegekbe. Ezért elsősorban a csapadék mennyisége van hatással a talajvíz szintjére, vannak azonban egyéb tényezők is. A mennyisége akkor csökken, amikor kevesebb víz kerül a felszín alá, mint amennyit onnan kiveszünk, például öntözés céljára.

„A csökkenésben fontos szerepet játszik a felszín alatti vizek túlzott használata, ráadásul sok az illegális kút is, nem ismert vízkivétellel” – válaszolta az Átlátszó kérdéseire dr. Szkolnikovics-Simon Szilvia geológus, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének adjunktusa. „Emellett a rossz területhasználati megoldások is hozzájárulnak a csökkenéshez, például a nagyszámú csatorna, melyek egy része még mindig lecsapolja a felszín alatti vizet, az egykori átgondolatlan erdőtelepítések vagy a felszín alatti vízből történő vízpazarló öntözéses megoldások a legszárazabb területeken. Tehát van egy erős emberi tényező, ehhez pedig egyre erőteljesebben hozzáadódik a klímaváltozás hatása.”

Gruber Tamás, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának vezetője szerint ezek között említendő, hogy „az egyre kevesebb csapadék miatt évről-évre kisebb a pótlódás mértéke. Ezt súlyosbítja, hogy a folyóvizek felől is kevesebb az utánpótlás, mert ritkán érkezik árhullám, illetve kevés a széles ártér, ahol az árhullámok szét tudnak terülni és a víz képes lenne beszivárogni”.

Dr. Szkolnikovics-Simon Szilvia a klímaváltozás hatásai közé sorolandó még a melegedés miatt megnövekedett párolgás, illetve a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék gyakoribbá válása is – ekkor a gyors lefutás miatt a csapadék sokkal kevésbé tud beszivárogni a talajba, mint a csendes áztató eső.

Az általános okok mellett lokális tényezők is jelentkeznek: az Országos Vízügyi Főigazgatóság által készített vizsgálati anyag ezek között említi például a korábbi nagy vízrendezési, vízépítési beavatkozások hatását. A folyószabályozások, lecsapolások, ármentesítések és új öntözőrendszerek komoly hatással voltak, illetve vannak a felszín alatti vízkészletek változására, elsősorban az Alföldön. Emellett a külszíni bányászat, a szénhidrogén-termelés (olaj, földgáz), valamint a folyókon létesített duzzasztók is hatást gyakorolnak a talajvizekre. Például a Dráván a gátak miatt alacsonyabb vízállások alakultak ki, így csökkent a talajvizek pótlódása a folyóból.

A Tisza másfél évnyi vízhozama hiányzik alólunk

Dr. Szkolnikovics-Simon Szilvia szerint „a NASA térképei jól tükrözik a felszín alatti vízkészletek időbeli változását, azonban a mérés felbontása túl kicsi ahhoz, hogy Magyarországra vonatkozóan részletesen vizsgálhassuk a felszín alatti vízszint-csökkenés mértékét, különösen, ha területi különbségekre is kíváncsiak vagyunk. Az OVF által üzemeltetett kútmonitoring-hálózat révén pontosabban nyomon követhetők a változások”.

A kutak adataiból készített térképen látszik, hogy Magyarország jelentős részén 1-2 méterrel alacsonyabb a talajvíz szintje az 1991-2020. időszak átlagánál. Az Alföld, a Duna-Tisza köze illetve a Homokhátság egyes területein a 2 métert is meghaladja a csökkenés.

Képernyőkép az OVF által üzemeltetett kútmonitoring-hálózat adataiból készült, online elérhető térképről.

„Vannak a vízszint-csökkenésnek kitettebb területek, mint például az Alföld, a Duna-Tisza köze, a Homokhátság, ahol az országos átlagnál erősebb csökkenés mutatható ki – mondta dr. Szkolnikovics-Simon Szilvia. „Azonban még egy Homokhátság területén belül is vannak eltérések, ezek pl. a változatos geológiai felépítés, a helyi hidrogeológiai helyzet és a vízkitermelés eltérő mértékének függvényei is. Ha nagyon átlagos értéket szeretnénk mondani erre a területre, akkor az 1960-as évektől kezdődően nagyjából 3-5 méter vízszintcsökkenést láthatunk.”

„Kilenc köbkilométernyi talajvíz hiányzik alólunk, ez azt jelenti, hogy a Tiszát másfél évig csak a föld alá kellene vezetni ahhoz, hogy ezt a mennyiséget pótolhassuk” – fogalmazott Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója egy tavalyi sajtóeseményen, amelyről a qubit számolt be.

Súlyos következmények Törökországban

Az anatóliai Konya-medencében a talajvízszint drasztikus csökkenése miatt többszáz helyen szakadt be a föld, hatalmas krátereket hagyva a tájban. Az ún. víznyelők kialakulása természetes jelenség, a Konya-medence geológiai adottságai miatt pedig a térségben mindig is előfordultak víznyelők, azonban a folyamat ijesztő mértékben felgyorsult az elmúlt pár évben. A kutatók ezt egyértelműen annak tudják be, hogy soha nem tapasztalt mértékben lecsökkent a talajvíz mennyisége. Míg a kétezres évek elején évente fél-egy méterrel csökkent a talajvíz szintje a térségben, ez mára évente több métert tesz ki. Ennek oka a csapadékhiány, a klímaváltozás és a mezőgazdasági területek öntözése. A vízhiány miatt a gazdák kénytelenek egyre mélyebb kutakat ásni, ami tovább csökkenti a felszín alatti vizek mennyiségét.

Csináljuk jól

„Én azt gondolom, hogy a felszín alatti vizek szintje sosem fog tudni visszapótlódni az évtizedekkel ezelőtti szintre. Nagyon korlátozott a vízpótlásra használható víz mennyisége, a klímaváltozás pedig fokozódik” – mondta Dr. Szkolnikovics-Simon Szilvia. „A cél talán inkább egy élhető környezet kialakítása a megváltozott körülmények mellett. Ehhez meg kell tenni minden ésszerű lépést a trend lassítása, esetleges megállítása érdekében. Összehangolt szakmai együttműködés szükséges a vízmegtartás, vízpótlás, víztakarékos megoldások és a területhasználat átalakítása terén.”

„A talajvizek pótlása a nagy folyók és csatornák felől történhet a helyben hulló csapadék és a folyókon érkező árhullámok vizének felhasználásával, szétterítésével, valamint célzott felszín alatti vízpótlással” – fogalmazott Gruber Tamás. „A visszapótlódás időtávját azonban nem lehet megbecsülni.”

Ezt a célt szolgálja az OVF által tavaly meghirdetett „Vizet a tájba program” is, amelynek lényege, hogy a gazdák önkéntesen felajánlhatják földjeiket elárasztásra. Az állami kezdeményezés mellett civil mozgalom is alakult, féllegális akciókkal küzdve a vízmegtartásért.

„Magyarország elvileg édesvíz nagyhatalom. Csak nem jól csináljuk. Azt kellene most, hogy a következő négy évben csináljuk jól” – mondta Orbán Viktor váratlan őszinteséggel egy március végi mezőgazdasági rendezvényen, amelyről a telex számolt be. A feladat az új kormányra, ezen belül is a környezetvédelmi minisztériumra hárul majd. Választási programjában a TISZA-párt több vállalást is tett a vízügy terén, konkrétumok hiányában azonban egyelőre nem látható, hogy a hagyományos technokrata-mérnöki, vagy egy ökologikusabb személetet követnének majd.

Fülöp Orsolya

Nyitókép: MTI, H. Szabó Sándor, 2009. Videóanimáció: Szabó Krisztián.