Tihanyi lakókomplexum: száz tiltakozó levél landolt a kormányhivatalnál

A tihanyiak akcióba lendültek, hogy megállítsák a rév melletti Kenderföldekre tervezett háromszintes lakókomplexum felépítését: több mint 100 érintett küldött be észrevételeket a kormányhivatalhoz. A tiltakozók azt akarják elérni, hogy a zöldhatóságként eljáró kormányhivatal ne engedélyezze a jelenlegi tervek megvalósulását az országos jelentőségű védett természeti területen. Értesüléseink szerint a kormányhivatal nem adott ügyféljogot a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak és Magyar Természetvédők Szövetségének sem. Utóbbi szervezet nem hagyja annyiban a dolgot, és bírósághoz fordult. 

A Kenderföldek a Tihanyi-félsziget déli részén található összefüggő erdős terület, amit a fideszes vezetésű önkormányzat a megengedő szabályozásokkal a „fejlesztés érdekében” beáldoz az ingatlanbefektetők és a turisztikai beruházások érdekében.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Lapunk hívta fel először a figyelmet arra, hogy mekkora természetpusztítással fognak járni a tervezett építkezések a területen. Az egyik telekre épül a Cordia hotel és lakótelep, ami miatt letarolnák a fás telek jelentős részét. Majd azt is kiszúrtuk, hogy az önkormányzat természetvédelmi területre tervez egy 200 férőhelyes parkolót. Erre jött a hír az Építészfórum oldalán május végén, hogy egy újabb magánkézben lévő telket építenének be a Kenderföldeken. A cikk szerint a tulajdonos a Korner Klub Kft., a terveket pedig a Bplan Architect Kft. jegyzi. Amennyiben ezek a fejlesztések megvalósulnak, akkor a helyiek búcsút inthetnek a természetközeli területnek.

A tiltakozók elárasztották a kormányhivatalt észrevételekkel

„Mindent megteszünk, hogy megfúrjuk ennek az új lakókomplexumnak a tervét. Szerencsére még a közzététel napján kiszúrtuk a zöldhatóság oldalán, hogy megindult az előzetes vizsgálati eljárás. Az a stratégiánk, hogy elárasztjuk a kormányhivatalt észrevételekkel, illetve minél több hatásterületen belül élőt ráveszünk, hogy adja be ügyfélkérelmét. Sokan beküldték az észrevételeket, ennek hatására első sikerként elértük, hogy a hivatal rádobott még 35 napot az eljárásra” – számolt be a tihanyi forrásunk.

forrás: kormányhivatal

Az engedélyeztetési folyamat menete a következő:

1. előzetes vizsgálati dokumentációt készíttet a beruházó,
2. ami alapján a környezetvédelmi hatóság megállapítja, hogy a beruházásnak van-e jelentős környezeti hatása,
3. időközben azonban az érintetteknek van lehetőségük észrevételeket tenni – ezzel éltek most a civilek Tihanyban.

„A Balaton körbeépítése során mindenki csak legyinteni szokott, »nem lehet semmit tenni a beruházások ellen, úgyis megépítik azokat«. Ha így állunk hozzá, akkor valóban meg. Mi ezzel az akcióval azt is meg akarjuk mutatni a többi civilnek, hogy érdemes fellépni a Balaton környékén beruházókkal szemben”

– mondta nekünk a tihanyi érintett.

Ránéztünk a kormányhivatal végzésére, amiben azt írják, hogy az érintett nyilvánosság részéről „tetemes mennyiségű (több mint 100 érintettől) észrevétel érkezett az eljárás kapcsán, melyek érdemi vizsgálata szükséges”.

Forrás: kormányhivatal

A fák eltakarnak – amíg vannak

A lapunkhoz eljutott néhány kormányhivatalhoz intézett észrevétel, amelyek a következőkre mutatnak rá:

• a dokumentáció nem említi az épületek befogadóképességét, és hogy hány lakást kíván a beruházó kialakítani bennük;
• nem számol a gépkocsik által generált többletforgalommal a közutakon.

Arra a beruházó által fizetett dokumentáció is rámutat, hogy az új épületek „egyáltalán nem illenek a helyben megszokott, hagyományos építészeti elemek közé”, valamint, hogy „jelentős tereptárgyaknak minősülnek, így a táj egészére nézve, jelentős zavaró hatás léphet fel”. A felmerülő problémát a következőképp próbálnák kiküszöbölni: az épületek takarását a szomszédos területek fás, bokros vegetációjára bízzák.

A látványtervről balról lemaradt a szomszédban épülő óriási lakótelep, az önkormányzat a zöldtetős épületek elé sportpályákat, a jobbra lévő telekre pedig 200 beállós parkolót és látogatóközpontot álmodott, ráadásul az erdőt egy új közút szelné át (forrás: ÉTDR)

Ismerve a Kenderföldek területén végrehajtani kívánt egyéb fejlesztéseket, jogos az aggodalom, hogy a növényzet sokáig nem tudja majd betölteni ezt a takaró funkcióját, ugyanis a szomszédos zöldterület jelentős része átadja a helyét apartmanházaknak, sportpályáknak és parkolóknak.

A fenti látványtervről egyébként lemaradt a szomszédban épülő óriási lakótelep: az önkormányzat a zöldtetős épületek elé sportpályákat, a jobbra lévő telekre pedig 200 beállós parkolót és látogatóközpontot álmodott, ráadásul az erdőt egy új közút szelné át. (A parkoló és a látogatóközpont tervét egy időre a Magyar Természetvédők Szövetsége által indított pereskedés hiúsította meg tavaly év végén.)

A Kenderföld teljes beépítését tervezik,  a fák nagy részét kivágnák

Véleményük szerint jóval biztonságosabb módszer lenne a tájképbe önmagába is illeszkedő épületek tervezése, nem pedig a garanciavállalást nélkülöző és valójában betartathatatlan látszatmegoldás, miszerint a növényzet majd eltakarja azt, ami nem illik oda.

Trükk: külön-külön egyik építkezés sem problémás

Azt még a beruházó által finanszírozott dokumentáció is kritikusan jegyzi meg, hogy a beruházásokat nem külön-külön kellene vizsgálni:

„Tihany területén több ponton zajlanak, vagy vannak tervezés alatt hasonló beruházások, amelyek önmagukban értékelve, a fentiek alapján nem minősülnek ugyan jelentős hatásnak, viszont a beruházások hatásainak kumulálódása révén, nagyobb (települési vagy lokális táji) léptékben már jelentősnek mondhatók. Mindezeket az összegződő hatásokat településrendezési vagy egyéb hatósági eszközökkel kell megvizsgálni, nem pedig egy adott beruházás (előzetes vizsgálat, Natura 2000 hatásbecslés stb.) eljárásában külön külön.”

Három egyesület készített egy szándéknyilatkozatot arról, hogy közösen kidolgoznak egy megőrző jellegű hasznosítási koncepciót a Kenderföldekre, az ahhoz szükséges vizsgálat engedélykérelme már bent van a kormányhivatalnál.

Beadtak egy kérelmet a Jövő Nemzedékek Szószólójának is, hogy szólítsa fel a településvezetést a Kenderföldek átfogó vizsgálatának megkezdésére is. A kérelem szövege szerint „jól felismerhető szándék az önkormányzat részéről, hogy a fent említett egyes beruházásokat egymástól elkülönítve, nem azok összefüggésében kívánja – szükség esetén – vizsgálni, hanem megpróbálja elkerülni egy átfogó vizsgálat elindítását, végrehajtását.”

A közös nyilatkozat

2020-ban az önkormányzati képviselőtestület is döntött arról, hogy a Kenderföldekre készüljön környezeti vizsgálat, amikor módosították az érintett területrendezési eszközöket, de ez a döntés ellenére nem valósult meg.

Az önkormányzat egy nyilatkozatában korábban közzétette, hogy mossa kezeit: „A két beruházás esetében azonban az önkormányzat különböző kompetenciákkal, jogosultságokkal rendelkezik, ráadásul a környezeti hatásvizsgálatra kötelezett beruházások körét jogszabály határozza meg. Ezt az önkormányzat, de egyéb hatóság sem írhatja felül.”

A Tihanyi-félsziget országos jelentőségű védett természeti terület (forrás: OKIR)

A madarak és hüllők majd odébb mennek

Az új lakókomplexumot a Kenderföld utca 10. alá tervezik (helyrajzi szám: 1842). A terület övezeti besorolása különleges terület – szabadidő központ terület (K-szk2), ahol a tihanyi rendezési terv alapján az épület létesítésének nincs akadálya.

A terület a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik, így országos jelentőségű védettséget élvez. A telek 11 ezer négyzetméter, amelyből beépítésre kerülne 1700  négyzetméter. A dokumentáció szerint jelenleg az ingatlan körülbelül felén különféle építőanyag és törmelék, anyagdepóniák, zöldhulladék kupacok és lerakatok vannak. A területen összesen 11 idősebb fa található, amiből négyet vágnának ki. A dokumentum szerint a vadkár szarvasokra utal, a beavatkozás negatív hatása (búvóhelyek, táplálkozóhelyek, esetleg fészkelőhelyek eltűnése) lokálisan ugyan probléma lehet, viszont a szomszédos területeken a madárállomány és a hüllő/kétéltű fauna talál hasonló élőhelyeket.

Forrás: Előzetes vizsgálati dokumentáció

Az épületekhez 92 darab személygépkocsi parkolót terveznek, kocsival főleg a 71. sz. út irányából, a part menti úton vagy a településközponton keresztül érkeznek majd a vendégek. A beállók számából arra lehet következtetni, hogy közel 100 lakást tervezhetnek a beruházók.

Komoly gondot okozhat, hogy ez a beruházás már közel 100 autóst csábít ide, a szomszédos telekre tervezett lakásokhoz pedig további 600 parkolót terveznek. Miközben az önkormányzat tisztában van azzal, hogy a település már így sem bírja az autósforgalmat, emiatt szerettek volna a révnél az erdős terület helyére 200 parkolót építeni.

Természetvédelmi területre terveznek 200 férőhelyes parkolót a titokban osztott állami támogatásból | atlatszo.hu

A Tihany Rév mellé tervezett központi parkoló egy összefüggő erdős részen valósulna meg, ami miatt több tucat fát kell kivágni. A rév körüli fejlesztésekre 1,5 milliárd forintot kapott „fű alatt” az önkormányzat. A beruházás országos jelentőségű védett természeti területen történik, így előzetes vizsgálati engedélyezési eljárás folyik, az építkezés leghamarabb 2022-ben kezdődhet el. Az önkormányzat által rendelt előzetes vizsgálat szerint a beruházás miatt „jelentős környezeti hatások nem várhatók”, sőt, még „esztétikusabb” is lesz a telek, miközben számos élőlény otthona semmisül meg a 150-200 férőhelyes parkoló, a piac és a fogadóépület miatt.

A természetvédőknek nem adnának szót

„Kértünk közmeghallgatást is, azt persze elutasították” – mondta lapunknak a tihanyi lakos. A kormányhivatal szerint ugyanis a közlemény és az előzetes vizsgálati dokumentáció közzétételével a nyilvánosság tájékoztatása és az érintettek részére észrevételi lehetőség megtételének biztosításával – melynek célja a közmeghallgatással azonos – megvalósult.

Az ügyfélkérelmet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park is benyújtotta, amit értesüléseink szerint nem kaptak meg. A nemzeti parkot levélben kerestük meg, de a cikkünk megjelenéséig nem reagáltak. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) is beadta az ügyfélkérelmét, de a kormányhivatal szerint nem indokolták meg kellően, hogy mi keresnivalójuk van a Tihanyi-félszigeten, így azt is elutasították. Az MTVSZ-től egyébként van félnivalójuk a beruházóknak, ez az a jogvédő szervezet, ami tavaly elérte, hogy az önkormányzat Balatoni Kapu nevű projektje egy időre meghiúsuljon.

Tihanyban nyerésre áll a környezetvédelem: egyelőre maradnak a fák, nem lesz parkoló | atlatszo.hu

Országos jelentőségű, védett természeti területre terveztek parkolót és fogadóépületet Tihany frekventált részén. A kormányhivatal szerint a beavatkozás nem fog jelentős környezeti hatást okozni, ezért nincs szükség környezeti hatásvizsgálat elvégzésére. A Magyar Természetvédők Szövetsége pert indított az ügyben. A bíróság ugyan a beruházást nem utasította el, de azt kimondta, hogy a projekt engedélyezési folyamata nem volt megfelelő, ezért azt újra le kell folytatni.

„Beadtuk a keresetet, bíróságra megyünk, mert a kormányhivatal elutasítása nem állja meg a helyét. Ezt a területet egységesen kellene kezelni, az egészre kellene környezeti hatásvizsgálat, ahogy azt a beruházók által fizetett dokumentáció is leírja. Összességében a balatoni beruházásokról azt gondoljuk, hogy átlépték azt a szintet, hogy bárhová lehessen építkezni, csak azért mert pénze van a beruházóknak, a közérdeket és a Balaton állapotát is figyelembe kellene venni” – mondta lapunknak Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke. Szerinte egy kisebb, tájba illő beruházás megvalósulása lenne reális a magánkézben lévő telken.

Zsilák Szilvia

Címlapkép: Látványterv (forrás: ÉTDR)