Újabb természetromboló építkezés ellen tiltakoznak a helyiek Budakeszin

Pusztulásra ítélne másfél hektár erdőt és több állatfaj élőhelyét egy új út megépítése Budakeszin – állítják a beruházást ellenző helyiek és környezetvédők. Az út a Telki, a Pátyi és a Budaörsi utat kötné össze Budakeszi közigazgatási területén, az ikonikus mamutfenyők és a tavaly óta helyi védettséget élvező Nádas-tó közvetlen közelében. Az önkormányzat azt állítja, hogy a tervezett út segítene a település közlekedési problémáin. A tiltakozók szerint ez nem igaz, sőt, az új út szerintük még többletforgalmat is generálhat, és a megépítése egy csöndes kirándulóhelyet, védett fajok élőhelyét tenné tönkre. A településen 2020-ban állították le a hatóságok a közeli Álomvölgy nagyberuházását aktivisták és helyiek nyomására.  

Korábban több cikkünkben is beszámoltunk arról (itt , itt, itt és itt), hogyan menekült meg a beépítéstől Budakeszin az Álomvölgy néven ismert, Natura 2000-es védettségű terület.

Az Álomvölgy végül másfél éve, 2020 augusztusában helyi védettséget kapott az önkormányzati testülettől 3 további budakeszi helyszínnel együtt a természeti értékeik miatt (Álomvölgy, a Bodzás-árok, a Mamutfenyők és a Nádas-tó). Ezek közül kettőt, a Nádas-tavat és a Mamutfenyőket érintené az új út. Az ügyben lakossági fórumot tart az önkormányzat január 17-én, de az ott megvitatásra kerülő lehetséges nyomvonalak mindegyike a védett helyeket érintve haladna.

Forrás: www.budakeszi.hu

Pedig a védettséget indokoló önkormányzati rendelet részletesen sorolta a két helyszín értékeit: az ott élő fajokat és a Nádas-tó rekultivációjának (mivel mostanra kiszáradt a néhány éve még vízzel teli tó) fontosságát még tavaly márciusban is hangoztatta az önkormányzati újságban Sigmond Bertalan, Budakeszi alpolgármestere (Fidesz-KDNP).

„A 80-as években még vízimadarak lakták a tavat, ide jártak inni az őzek, vaddisznók. Reméljük, pár év múlva romantikus tóparti sétáinkon magunk is megcsodálhatjuk őket.”

Az önkormányzat Közbiztonsági, Környezetvédelmi és Közszolgáltatási Bizottsága éves jelentésében is sikerként sorolja többek között, hogy 2020-ban elindították a Nádas-tó és a Mamutfenyők környékének „helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítási eljárását”.

A tiltakozó helyiek (Nádas-tó Őrzői Civil Összefogás) szerint az alpolgármester 2021. május 18-án a helyszínről azt mondta: „ugye ez egy vízfelület; az mindig nagyon fontos ökológiai szempontból, és a mellette levő erdő, az is egy nagyon fontos része. Ez a kettő értelmezhető jól, és együtt tudja a klímánkat megvédeni, hiszen a víznek a párája az erdő védelmében sokáig megül, és akkor ez nagyon kedvező körülményeket teremt az élővilágnak.”

A beruházás ellenzői az általuk közzétett ismertetőben az érveik alátámasztására idézik a város polgármestere, dr. Győri Ottilia (Fidesz-KDNP) által korábban (2019 novemberében) mondottakat is: „Budakeszi, a Zsámbéki-medence és Budapest tüdejének minden egyes további négyzetcentiméterrel történő megkurtítása mindannyiunk számára életveszélyes. (…) Ugyanis a Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön, ahogy mondja a közismert, híres mondás, ami egy környezetvédelmi aktivistától, David Browertől származik egyébként. Gondolkozzunk közösen rajta, mert ebben mindenképpen nagy igazság van!

A természeti értékeink kizsákmányolása nem fenntartható, az elkövetkező generációk érdekeit is figyelembe kell venni.”

Szerettük volna megismerni a budakeszi önkormányzat vezetésének álláspontját a tervezett útról, de a megkeresésünkre a város jegyzője nem reagált. Budakeszi polgármestere a tiltakozás közzététele napján a Facebook-oldalán arról írt, hogy a mamutfenyők „nincsenek veszélyben”,  és az Info-rádiónak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „ha van olyan nyomvonal, ami a természeti értékeket is figyelembe veszi, és a lakosság is el tudja fogadni, akkor mi majd javasoljuk a BFK-nak, hogy kezdje meg a tervezést”.

A Nádas-tó és a mamutfenyők sincsenek veszélyben – nyilatkozta az InfoRádiónak dr. Győri Ottilia, Budakeszi polgármestere (forrás: Facebook)

Győri Ottilia szerint nem mind az 5 nyomvonal érinti a természetvédelmi oltalom alatt álló területet, de mindegyik változat zöldterületet is befolyásol, erdőt vagy mezőt érint. Viszont mérlegelni kell, hogy vajon ezek az értékek fontosabbak, vagy az, hogy az ott élők közlekedésén javítsanak valamennyit. Az interjúból kiderült, hogy a település vezetése a január 17-i lakossági fórum után a hónap végi testületi ülésen tervezi beterjeszteni az út építésére vonatkozó javaslatot.

Kerestük az elkerülő út építését javasló, a Miniszterelnökség irányítása alatt egy éve működő Budapest Fejlesztési Központ (BFK) Nonprofit Zrt.-t is, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre. *(A cég válasza a cikk végén olvasható.)

Napi 3000 jármű

A város vezetése a polgármesteri hivatal weboldalán az új út lehetséges útvonalairól tájékoztatót tett közzé, és a helyi lakók véleményét kérte kérdőíveken, amiket egy január 17-ére meghirdetett lakossági fórumon fognak megvitatni.

Az önkormányzat weboldalán közzétett információ szerint a budakeszi városvezetés 2019-ben kezdeményezte buszsáv létesítését, amelynek tervezését a Kormány 1738/2020. (XI. 4.) határozatával támogatta, és megbízta a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) Nonprofit Zrt.-t a beruházás előkészítésére. Ennek részeként javasolta a BFK az elkerülő útszakasz létesítését a Telki út, Pátyi út és a Budaörsi út között. A Telki út és a Pátyi út között – a védett területeken és közvetlen közelükben – az önkormányzat szerint napi 3000 jármű közlekedése várható.

A település vezetése az új út hátrányai közé sorolja, hogy az

„kisebb-nagyobb mértékben természeti területeket érint”.

Azt is elismeri, hogy új forgalmat generálhat, s hogy további új fejlesztéseket vonzhat a „legelő, rét, és erdő” besorolású övezetbe.

A  helyi természetvédelmi oltalom alatt álló, valamint az Országos Ökológiai Hálózat magterületéhez tartozó részeket is érintő új út kapcsán a beruházást ellenzők az alábbi ellenérveket sorolják:

• a Fő és Temető utca forgalma ettől alig (kb. 5%) csökkenne,
• egy új út mindig új forgalmat vonz,
• nincs köze a Fő utcai buszsávhoz, az megépülhet az összekötő nélkül is,
• helyi természetvédelmi területet és védett fajokat veszélyeztet,
• 1-2 hektár tölgy- és fenyőerdő kivágásával jár,
• nem alakítható egy teljes, Budakeszit elkerülő gyűrűvé,
• zaj- és légszennyezést okoz, az uralkodó szélirányban épülne,
• a pátyi autópálya felhajtó miatt felesleges lesz,
• újabb beépítést generál, új többletforgalommal, csendes rekreációs helyszínt vág ketté.

A mamutfenyők helye és a környék a Google műholdfelvételén

A környezetvédők azt javasolják, hogy új út helyett a közösségi közlekedést fejlesszék a Fő utcai buszsávval, legyenek iskolabuszok és P+R parkolók. Szerintük megoldást jelentene többek között „mikro mobilitási eszközök elterjesztése” (pl. elektromos kerékpárok, rollerek, kisjárművek) és felvetik a létszámstop bevezetését, valamint az újabb területek parcellázásának tiltását.

Horn Gabriella

Címlapkép: A budakeszi mamutfenyők (forrás: Nádas-tó Őrzői Civil Összefogás)

Frissítés 2022.01.06.

Cikkünk megjelenését követően érkezett válasz a BFK Kommunikációs és Rendezvényszervezési Főigazgatóságától.

„A Budakeszin és a fővárosi Budakeszi úton tervezett buszsáv fejlesztése Budapest és környékének egyik legnagyobb jelentőségű, az egyik legtöbb embert érintő fejlesztése. Munkanapokon, a reggeli csúcsban óránként mintegy 1200 autó lépi át Budakeszi felől Budapest határát, ezt a terhelést a 2×1 sávos Budakeszi út már nem bírja, szinte állandó a torlódás. A térséget kiszolgáló autóbusz járatokon munkanapokon a reggeli csúcsidőben, 2-3 perces átlagos követési idővel óránként körülbelül 2000 utas érkezik Budapestre. A közlekedési módok megoszlásának aránya csúcsidőszakban már most is 40-60 százalék a közösségi közlekedés javára.

A buszok a dugóban vesztegelnek, gyakran 50 perc alatt teszik meg útjukat Budakeszi és Budapest között. A buszsáv segítségével, illetve a kapcsolódó közlekedési fejlesztésekkel, okoslámpák üzembe helyezésével a buszok menetideje 20 perccel csökkenhet, vagyis naponta 40 percet nyerhetnek a busszal közlekedők. A tervezett buszfolyosónak és új P+R és B+R parkolók kialakításának köszönhetően várhatóan 10-20 %-kal többen utaznak majd busszal, de autóval is kiszámíthatóbb, kényelmesebb lesz a közlekedés.

A buszsáv fejlesztéssel kapcsolatban a tervezést irányító Budapest Fejlesztési Központ kérdőíven felmérte az ott élők és a közlekedők véleményét, hogy a lakosság bevonásával születhessen meg a legjobb megoldás. Ebben a kérdőíves felmérésben fontos visszajelzés volt, hogy a válaszadók is a közösségi közlekedés menetidejének csökkentésében látják a megoldást, különösen azért, mert saját érzékelésük alapján naponta átlagosan 26 percet töltenek a dugóban. A kitöltők 71%-a saját bevallása alapján versenyképesebb menetidő és P+R parkolók építése esetén nagyon valószínűnek tartja, hogy letenné az autóját és buszra váltana.

A közbeszerzési eljárás lefolytatását követően jelenleg a tervezés zajlik. Budakeszin és a fővárosi Budakeszi úton a szakaszos buszsávok előreláthatólag 2023-24-ben épülhetnek meg.

A buszsáv fejlesztésben opcionálisan szerepel a Telki út, Pátyi út és a Budaörsi út közötti átkötő út megépítése. Az új út csökkentené a forgalmat, amely jelenleg Telki felől Budakeszi belvárosán keresztül halad Budaörs felé, illetve ennek segítségével a Telki felől érkezők el tudnák érni az új buszvégállomásnál tervezett P+R parkolót. Mindezt anélkül tehetnék, hogy áthaladnának autóval Budakeszi központján.

Az átkötő úttal kapcsolatban öt nyomvonalterv született, hogy ezek közül melyik valósul meg, illetve, hogy a város szükségesnek tartja-e az út megépítését, erről a Budakeszi önkormányzat dönt. A város vezetése a témáról január 17-én lakossági fórumot tart. Itt mindenki elmondhatja érveit, amelyek alapján az önkormányzaté a mérlegelés és a döntés lehetősége.”