2016-ban az Amerikai Egyesült Államok elnököt választ, a nyertes Hillary Clinton vagy Donald Trump lesz. Honnan jöttek, mitől lettek olyanok, amilyenek, hogyan viselkednek vezető pozícióban és miért akarják az elnöki széket? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Frontline új dokumentumfilmje.
1979-ben, amikor Bill Clinton lett Arkansas új kormányzója, egyrészt azzal keltett feltűnést, hogy ő volt az addig megválasztott legfiatalabb kormányzó. Másrészt pedig feleségével, Hillary-vel, aki furcsa, hippis külsejével kilógott a többi kormányzófeleség közül, ráadásul nem vette a fel a férje vezetéknevét. Arról nem is beszélve, hogy Hillary Rodham még csak nem is helyi volt, Chicagóban született, keleti parti, liberális egyetemeken tanult, jogászként diplomázott és élénken érdeklődött a politika iránt.
A kormányzói megbízatás csak két évig tartott, és Billt nem választották újra. Nagy csalódás volt ez a házaspárnak, akiknek akkor már megszületett a gyermekük Chelsea. Hillary úgy döntött, hogy újraépíti az imidzsét: megváltoztatta a nevét Hillary Rodham Clintonra, befestette a haját, megszabadult nagy szemüvegétől, konzervatívabban kezdett el öltözködni és még egy kis déli akcentust is felvett. Az átalakulás sikeres volt: férje újra elnyerte a kormányzói pozíciót és Hillary bebetonozta mindkettőjüket az amerikai politikai életbe.
1940-es évek, New York, Queens, Jamaica Estates – a Trump-család kilenc hálószobás, hatalmas házának otthont adó elegáns lakónegyed. Fred Trump, a kemény családfő, ingatlanfejlesztő itt neveli fel luxuskörülmények között gyermekeit, köztük Donaldot. Donald már gyerekkorában sem tűrt ellentmondást, „nekiment” a többi gyereknek, a tanárainak, a többi családtagnak.
13 éves korára a szüleinek elege lett a viselkedéséből és elküldték egy katonai akadémiára. A szigorú szabályok nagyon bejöttek Donaldnak, élvezte a kiszámíthatóságot és azt, hogy mindenért kaphatott valamilyen kitüntetést – ráadásul, a lányok is szerették őt. A Frontline filmeseinek azt mesélték Trump egykori akadémiai osztálytársai, hogy a republikánus elnökjelölt pontosan ugyanazokat a kifejezéseket használja, mint 1964-ben.
„Olyan, mintha a barakkok visszhangját hallanám a szájából, miközben mi, a többiek, már rég felnőttünk és továbbléptünk.”
A szűk két órás dokumentumfilm párhuzamosan mutatja be az egyidős elnökjelöltek életét és üzleti, illetve politikai pályafutását. Trump a 80-as években vált igazán sikeres üzletemberré, amikor sikerült betörnie a manhattani ingatlanpiacra, Hillary Clinton addigi legnagyobb sikerét pedig akkor érte el, amikor 1993-ban First Lady-ként bekerült a Fehér Házba.
Persze a kudarcok egyiküket sem kerülték el: Trump számára ez a Taj Mahal nevű kaszinót jelentette, amelynek felépítésével rendesen elszámította magát. Az 1250 szobás létesítményben csak a csillárok 14 millió dollárba kerültek. Marvin Roffman pénzügyi elemző a Wall Street Journalben írt cikkében azt állította, hogy a több mint 1 milliárd dollárba kerülő Taj csődbe fog menni, mert október és február között nem lesz elég vendég és a gazdasági helyzet sem alkalmas új kaszinók nyitására.
Trump levelet írt Roffman főnökének és perrel fenyegetett meg a lapot, ha Roffman nem kér bocsánatot nyilvánosan, vagy nem rúgják ki. Az elemző nem engedett az álláspontjából, így lapátra tették, a főnöke még annyit tett hozzá, hogy tartsa a száját ezzel a projekttel kapcsolatban, ha még valaha munkát akar kapni pénzügyi elemzőként.
A Taj Mahal tényleg hatalmas bukás lett, ahogy Trump másik érdekeltségei, a Plaza Hotel és a nevét viselő légitársaság is csak vitte a pénzt, a birodalom súlyos válságba került. A bankok azt a megoldást találták ki, hogy eladják a légitársaságot és Trump jachtját, magát az üzletembert azonban megtartják, havi 450 ezer dolláros fizetéssel, ugyanis a személye és a neve nagyon jó reklám, és ért ahhoz, hogy menedzselje a Trump-márkát.
A terv remekül működött, Trumpont az sem zavarta, ha 1 dolláros hamburgert kellett reklámoznia, vagy pizzát: a visszatérés diadalmas volt.
Hillary Clinton imidzsét sokkal inkább a férje viszonyai tépázták meg. Még a 90-es évek elején, amikor Bill elindult az elnöki székért, Gennifer Flowers bejelentette, hogy 12 évig volt viszonya Billel. A férfi tagadott mindent, Hillary pedig egy tévés interjúban állt ki a férje mellett – igaz, a filmben megszólaló egyik közeli ismerős szerint Hillary tudott a félrelépésről.
Csak évekkel később, 1998-ban vallotta be Clinton nyilvánosan, hogy valóban viszonya volt Flowers-szel. Ugyanebben az évben derült fény az elnök Monica Lewinski-val folytatott viszonyára is, amelyet az elején szintén tagadott és Hillary újfent kiállt mellette. Az asszony politikai csapást is elszenvedett: Bill első elnöksége idején őt tette az új egészségügyi reformot elkészítő csapat élére.
Korábban first lady sosem vállalt kormányzati feladatot, és ugyan a reform megbukott, Hillary politikai ambíciói az évek során csak nőttek.
Egészen addig, amíg Barack Obama színre nem lépett. A Demokrata Pártban Hillary és Obama küzdött az elnökjelölti pozícióért, míg végül utóbbi nyerte el a bizalmat. Clinton támogatásáról biztosította Obamát, és külügyminiszterként helyet kapott a kormányban. Trump ugyan már ebbe a kampányba is beszállt, ám nem a republikánusok jelöltjeként: azzal járta körbe a médiát, hogy Obama miért nem mutatja meg a születési anyakönyvi kivonatát.
Akkoriban az a pletyka terjengett, hogy Obama nem az Egyesült Államok területén született (édesapja kenyai), ezért soha nem is lehet az ország elnöke. Obama végül nyilvánosságra hozta az okiratot. A közvélemény azt várta, hogy Trump ezt követően visszafogja magát, de nem így történt, évekkel később pedig a Republikánus Párt elnökjelöltjévé vált.
2016. november 8-án kiderül, hogy elnök is lesz-e belőle, vagy a történelemben először egy nő fogja-e irányítani az Amerikai Egyesült Államokat.
(A Frontline többi filmjétől eltérően a Choice 2016 hivatalosan nem tekinthető meg online Magyarországról – szerzői jogi problémák miatt -, de a YouTube-on látható néhány klip, teljes egészében hangfelvételen (Soundcloud, Itunes) meghallgatható, illetve a film szövegének leirata is elolvasható.)
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
A szólásszabadságért küzdő egyik legrangosabb nemzetközi szervezet, az Index on Censorship animációs videót készített, hogy elmagyarázza, mi is az a...
A Semmelweis Egyetem a KliniKaland című animációs videósorozat első évadának záróepizódjában a védőoltások többlépcsős vizsgálatát, az oltási reakciók és oltási...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!