Önmagában nem oldaná meg az Erasmus+ programmal kapcsolatos problémát, ha a miniszterek kilépnének az egyetemi alapítványokból.

Az kétségtelen, hogy a hónapok óta húzódó jogállamisági eljárás lezárásának és az uniós forrásokról történt megegyezésnek volt pozitív kicsengése, amit jól bizonyít, hogy a hírre nagyot erősödött forint is, ugyanakkor a magyar kormányzat nem lehet nyugodt.

Az Átlátszó delegáltját újságíróként vették fel a munkacsoportba, úgyhogy igyekezett úgy is viselkedni: a félbeszakadt alakuló ülés után villáminterjúkat készítettünk a résztvevőkkel.

Összeszedtük, mi minden történt az észak-balatoni projektekben, ami az OLAF rosszallását kiválthatta.

Az első teszt maga a jelentkezés volt: bejutunk-e a munkacsoportba, vagy a kormánypárthoz kötődő álcivilekkel töltik fel a testület civil mandátumait?

Kovács Gergő, a Kutyapárt társelnöke, egyben helyi önkormányzati képviselő nyomozni kezdett a kerületi szerződések után, de nem kapta meg őket.

A kivitelező csődbe ment, az állam pedig látszólag nem vizsgálja az esetet.

A kormány már elkezdte osztogatni a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alap támogatásait, bár még az az erről szóló magyar tervet sem hagyta jóvá az Európai Bizottság.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem uniós projektjeinél szabálytalanságokat talált az eljáró hatóság, ezért 24 százalékkal csökkentették a költségvetést.

„Ez nagypolitika, ehhez neked semmi közöd, és a tankerület csinálja azt, amit mi mondunk” - így irányították felülről a tankerületi vezetőket.

A tavaly június óta működő Európai Ügyészség a múlt héten tette közzé az első jelentését. A dokumentum szerint 2021-ben 17...