780 millió forint uniós támogatást nyelt el a villánykövesdi szellemszálloda

Már 4 éve működnie kellene a Villánykövesd határában épített hotelnek, mégis évek óta befejezetlenül, üresen áll. A beruházásra több mint 780 millió forint uniós támogatást nyert a kivitelező cég, amelyet azonban 2020-ban felszámoltak. A befuccsolt projekttel kapcsolatban közadatigényléssel próbáltunk információhoz jutni, de a Pénzügyminisztérium kétszer 45 nap után csak egy egysoros, „lerázó” választ küldött. A Transparency International szakértője szerint gyakori Magyarországon, hogy az uniós forrást elnyerő cég csődbe megy, ami felveti a kérdést, hogy vajon mennyire körültekintően járnak el a pénzek kiosztásakor. 

Az eredetileg 24 szobásra tervezett Hotel 135 medical wellness szálloda, más néven a Dél-dunántúli Medihotel**** kiemelkedően magas színvonalú egészségügyi-turisztikai szolgáltatásokat, programcsomagokat kínált volna az egészségfejlesztő és egészség-stabilizáló kezelés-sorozatra érkező 18–80 év közötti szerb, horvát, osztrák, német, valamint magyar pácienseknek.

A koncepció az volt, hogy a vendégek várólista nélkül részesüljenek magas minőségű ellátásban, de kedvezőbb áron, mint saját országukban. A wellness szálló 27 új munkahely teremtését ígérte.

Minderre a DDOP 2.1.1/H-12 „Egészségügyi turizmus szolgáltatásainak fejlesztése a konvergencia régiókban” elnevezésű pályázati kiírás keretében 70 százalékos támogatottsággal 782,7 millió forint uniós és állami pénzt nyert a Geone Építőipari Kft., a gyógyszálló azonban nem készült el. Erről 2018-ban részletesen beszámoltunk.

Hiába volt a több száz milliós uniós támogatás, nem készült el a villánykövesdi Medihotel sem | atlatszo.hu

Lázár János volt kancelláriaminisztert emlegetik a helyiek a felépült, de egyelőre zárva tartó villánykövesdi gyógyászati hotel mögött álló személyként. Az építtető cégtől üzlettársak révén el lehet jutni a politikusig, de bizonyíték az érdekeltségre nincsen, és sajtófőnöke is határozottan cáfolja a szóbeszédet. Bárhogyan is áll a dolog, a beruházó cég gondjai miatt az ígért munkahelyek sem valósultak meg. Az egészségügyi-turisztikai szolgáltatást nyújtó Medihotel szállodák uniós és állami támogatásokkal segített építését máshol sem kíséri szerencse hazánkban.

Azóta eltelt 4 év, és az épület ugyanúgy néz ki, mint akkor. Egyedül a háttérben látszik némi mozgolódás.

Gazdát cserélt az ingatlan

A legelőként bejegyzett egyhektáros villánykövesdi területet Kovács László, a Geone Kft. ügyvezetője 2016 augusztusában vette meg. 2017 júliusában a Bohemian Financing Zrt. a földet 46 millió forintos jelzáloggal terhelte meg. 2021-ben aztán változás történt: új tulajdonosként Kovács László Józsefet jegyezték be a tulajdoni lapra (aki a születési dátuma alapán nem egyezik meg a korábbi tulajdonossal), a jelzálog pedig átkerült egy magánszemély nevére. E-mailen kerestük az illetőt, de cikkünk megjelenésig nem reagált, így nem tudtuk meg, miért és hogyan került erre sor.

A Geone Kft. honlapja 2017 nyarán még elérhető volt, egy évvel később már nem működött. A villánykövesdi hotel látványtervét és a munkálatok néhány fázisát bemutató – egyébként jó ideje semmilyen aktivitást nem mutató – Facebook-oldal is eltűnt, miután 2018-ban kérdezősködni kezdtünk a projektről. Cikkünk megjelenése előtt leszaggatták a matricát a projekt tájékoztató táblájáról is, az épület faláról pedig eltávolították a projekt leírását tartalmazó feliratot.

Ami nem meglepő annak fényében, hogy az Opten cégadatbázisában található adatok szerint a Geone Építőipari Kft. akkor már felszámolás alatt állt. A cég ellen az egyik hitelező 2017 februárjában nyújtott be kérelmet a fizetésképtelenség megállapítására és a felszámolás elrendelésére. A cég felszámolása 2020-ban lezárult.

Mivel a kft. elérhetetlenné vált, a volt tulajdonos egy másik, elvileg még működő cégének e-mailjére írtunk megkeresést, hogy megtudjuk:

• 2018 óta történt-e fejlemény a dél-dunántúli Medihotellel kapcsolatban,
• miért került át az ingatlan és a jelzálog más nevére,
• vizsgálta-e azóta állam a beruházást.

Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Az állam tehetetlen?

Próbáltunk más úton is információhoz jutni a beruházással kapcsolatban. Februárban közérdekű adatigénylésben kértük ki a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a pályázattal kapcsolatos eljárás részleteit és eredményét – amennyiben indult. Azt is megkérdeztük, ha nem vizsgálták az esetet, miért nem tették.

A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

A Pénzügyminisztérium kétszer 45 nap hosszabbítás után mindössze egy mondattal válaszolt:

„a DDOP-2.1.1/H-12-2012-0012 projekttel kapcsolatban az összes adat a következő linken érhető el: palyazat.gov.hu”.

Itt azonban a már korábban is ismert alapadatokon kívül semmilyen további információ nincs a projektről. A táblázatból mindössze annyi derül ki, hogy a projekt 2014-ben kezdődött és elvileg 2018-ban ért véget, a kifizetett előleg 300 millió, a kifizetett támogatás 482 millió forint volt, az utolsó kifizetés pedig 2016-ban történt.

Érdeklődésünkre Nagy Gabriella, a Transparency International (TI) közpénzügyi programok vezetője elmondta, bár nem látjuk a támogatási szerződést a kifizetések pontos menetéről, a rendelkezésre álló adatok alapján az irányító hatóságnak szabálytalansági eljárást kellene indítania, hiszen általában 5 évig fenn kell tartani a projektet, ez pedig még csak be sem fejeződött.

A jogszabály szerint szabálytalanságnak számít, ha „az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 2. cikk 7. pontjában foglaltak, továbbá a nemzeti jogszabályok előírásainak, és a támogatási szerződésben a felek által vállalt kötelezettségeknek a megsértése, amelyek eredményeképpen Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek”.

Az esetet tehát ki mindenképp ki kellene vizsgálni, de mivel csődbe ment a cég, sok mindent már nem tehet az állam. Ez egyébként elég gyakori jelenség Magyaroroszágon. „Ilyenkor felmerül a kérdés, vajon mennyire gondosan járnak el, amikor osztják az uniós pénzeket. Eddigi tapasztalataink szerint egyáltalán nem” – tette hozzá a TI szakértője.

Katus Eszter

Nyitókép: Villánykövesd ékköve lehetne a fák közé épített szálloda, de a beruházás évekkel ezelőtt megállt (forrás: Átlátszó/Katus Eszter)