A Lázár-féle Ménesbirtok közel 1 milliárdot spórolhatott az ingyenes öntözővízzel

Interjút kértünk, de nem kaptunk, így közérdekű adatigénylés segítségével mutatjuk be, mit ért el a mezőhegyesi ménesbirtok a 2022-ben átadott, 10 milliárd forintos öntözésfejlesztési mintaprogrammal. Az, hogy víz nélkül nincs mezőgazdaság, nem titok, és a mezőhegyesi ménesbirtok számai is azt igazolják: működik a rendszer. De az adatokból az is kiderül, miért nem terjed rohamosan az öntözés.

„A Nemzeti Öntözésfejlesztési Mintaprogram célja, hogy a magyar mezőgazdaságban bemutasson egy környezetkímélő, a vízzel takarékosan bánó, mégis hatékony technológiát, amelyet nagy területen alkalmazva garantálható a termelés biztonsága, és emelhető annak mennyisége. Az ország legnagyobb öntözésfejlesztési programja nemcsak a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt., de a teljes hazai agrárium fejlesztésében is mérföldkőnek számít” – 2022 őszét írtuk, amikor 8,5 milliárd forintos állami támogatással, 10 milliárd forint összköltséggel elkészült a Lázár János felügyelte mezőhegyesi ménesbirtok öntözésfejlesztése.

2022-ben is súlyos aszálytól szenvedett az ország keleti része, ahogy 2025-ben. Megírtuk, hogy az aszály után ígért pályázatból nem lett semmi, és az ingyen vízből sem tudnak sokkal többet öntözni a gazdák. Pénz nélkül viszont nincs fejlesztés, ezt mutatja, hogy az öntözött területek nagysága a KSH adatai szerint a 2022-es 133 ezer hektárról 2024-re 130 ezer hektárra csökkent.

50 milliárdos tőkeinjekció az államtól

Víz nélkül nincs mezőgazdaság, ez tény. Interjút kértünk a Ménesbirtoktól, hogy megtudjuk, mégis milyen eredményt lehet elérni az öntözéssel, de nem kívántak nyilatkozni. Így közérdekű adatigénylést küldtünk nekik, majd az eredményekről leveleztünk velük.

Érdemes felidézni, hogy a mezőhegyesi ménesbirtok kivételezett helyzetben van, mert mint a 2024-es pénzügyi beszámolójuk kiegészítő mellékletében írják: „az állam négy év alatt 44 milliárd Ft tőkét biztosított a Társaság számára, hogy egyrészt pótolja az elmúlt évtizedek gazdálkodása alatt elmaradt, egyébként szükségszerű beruházásokat, biztosítsa a mezőhegyesi szakmai oktatás megfelelő körülményeit a térség megváltozott munkaerő piaci igényeihez igazodva, valamint újból megteremtse a tradicionális mezőhegyesi lótenyésztés infrastrukturális alapjait.”

Lázár János, a Ménesbirtokot tulajdonló Jövő Nemzedék Földje Alapítvány elnöke korábban úgy fogalmazott, hogy „Történelmi mértékű fejlesztésről van szó: a ménesbirtokon keresztül a kormány 50 milliárd forintot fektet a térségbe!” (…) Ezek a fejlesztések mind szükségesek ahhoz, hogy a miénk legyen Európa egyik legversenyképesebb agrárvállalkozása. A mezőhegyesi ménesbirtok most válik a szó minden értelmében mintagazdasággá, hiszen országszerte követhető mintát kínál arra, hogyan lehet az agrárium megújításán keresztül támogatni egy egész lótenyésztés infrastrukturális alapjait.”.

Másfélszeresére nőtt vízfogyasztás, átlag feletti terméshozam

A Ménesbirtokon 2022. október 27-én adták át az új öntözőrendszert, amellyel 81 új öntözőberendezés került kiépítésre 5 171 hektáron. A beruházás összesen 10,5 milliárd forintba került, ebből a gazdaság 2 milliárdot, az állam pedig 8,5 milliárd forintot állt.

Mint az átadáskor írták: „Az öntözőgépek teljes hossza 37 659 méter, mely saját rádiófrekvenciás irányítási rendszerrel működik.”. A beruházás 13 hónap alatt készült el, és a léptékét jól mutatja, hogy 65 268 méter földalatti nyomóvezetéket építettek ki, hogy a Maros folyó vizével öntözhessék a gazdaság által termesztett növényeket. Reményeik szerint „A fejlesztésnek köszönhetően csökkennek az öntözés költségei és javul a kiöntözött vízmennyiség aránya (legalább 70%-ra).”

Közadatigénylésben kértük ki a mezőhegyesi gazdaság öntözési adatait. A Ménesbirtok válasza szerint a beruházás előtti közel 4 millió köbméterről 6 millióra, vagyis másfélszeresére nőtt a vízfelhasználásuk.

Termésátlagokat is kaptunk az öntözött területről, amik azt mutatják, hogy

a napraforgóban 28-33 százalékkal, az őszi búzában 32-52 százalékkal, míg a kukoricában 42-93 százalékkal többet

tudtak termelni a megyei KSH átlagnál.

Ezek a többlethozamok pénzben is kifejezhetőek. Az Átlátszó számításai szerint – az agroinform.hu terménypiac árait alapul véve – az öntözéssel megsegített termesztéssel 2023-2024 évben akár 1 milliárd forinttal több bevétele is lehetett volna a Ménesbirtoknak, ha csak a terménytöbbletet vesszük alapul.

Igaz, egyik év sem volt kiemelten aszályos, nem úgy mint 2022, vagy 2025. Viszont a Ménesbirtok szerint ez a számítás önmagában nem helyes. Az ezzel kapcsolatos levelünkre azzal reagáltak, hogy

„Az öntözéses gazdálkodás jelentős többletköltséggel is jár,

hiszen nem csak azt foglalja magában, hogy a hagyományos gazdálkodás mellé vizet juttatunk ki. Teljesen más vetésforgó, több input anyag, más vetőmag normák, a többlet hozam mellé, többlet szállítási, tisztítási, raktározási költség párosul.” Vagyis a terménytöbblet árát ezek a tételek csökkentik.

Csányi Sándor és Lázár János a beruházás átadásán 2022. október 27-én. (fotó: Ménesbirtok/Facebook)

Hány év alatt térül meg egy 10 milliárdos öntözésfejlesztés?

Amíg a ménesbirtokot az állam tőkésítette fel és fizette az öntözésfejlesztést, addig a többi gazdálkodónak azzal is számolnia kell, hogy ha a saját zsebéből finanszírozza a munkákat, megtérül-e valaha a befektetés. Azt már tudjuk a Ménesbirtok válaszából, hogy az öntözött területről betakarított többlettermény nem hoz egyenesen több pénzt.

A gazdaság azt írta, hogy „a beruházás megtérülését a megkezdése előtt eredetileg 10-12 év közé tervezte, sajnos az azóta átélt aszályos évek ezt most rövidebb időre determinálják. Jelenleg 7-9 év között várható, amennyiben a hátralévő évek időjárása hasonló tendenciában folytatódik”.

Egy 10 milliárd forintos beruházásnál – a jelenlegi piaci kamatokat figyelembe véve – évente mintegy 1,3 milliárd forintos többletnyereség kell 10 éves megtérüléshez, és 800 millió forint a 20 éveshez. A Ménesbirtok eredményei ennél jóval szerényebbek, a változó terményárak miatt pedig még nehezebb a megtérülést kiszámolni. Nem véletlen, hogy önerőből kevesen tudnak ekkora beruházásba belevágni.

Pedig a mintaprogram impozáns a Ménesbirtok szerint. Azt írták az Átlátszónak, hogy „az öntözőrendszer a 2022-es átadása óta számtalan programon bemutatásra került, akár a gyártó részéről szervezett szakmai napokon, akár a Ménesbirtok részéről meghirdetett szakmai napokon, ezen kívül konferenciákon, előadásokban kerültek ismertetésre a termelési eredmények.

Több egyetem szervezett azóta Mezőhegyesre a hallgatóinak szakmai kirándulást, valamint egyéni megkereséseknek is helyt adtunk, ahol beruházás előtt álló cégekkel és szakemberekkel osztottuk meg az öntözésfejlesztési beruházás, valamint az üzemeltetés során szerzett tapasztalatainkat. Ezek alapján tudomásunk szerint többen is változtattak a korábbi terveiken, illetve az üzemeltetésüket is átszervezték, vagy megerősítést nyertek, hogy érdemes a beruházást elkezdeni.”

Egymilliárdos állami segítséget adhatott az ingyenes öntözővíz

A ménesbirtok 2021-es beszámolójában szerepel, hogy mennyit költöttek akkor csak öntözővízre. Eszerint az abban az esztendőben felhasznált 3,9 millió köbméter vízért 237 millió forintot fizettek.

Vagyis egy gyors osztással az jön ki, hogy egy köbméter 60,8 forint volt. 2022-től a kormány átvállalta a vízdíjat, így,

ha a korábbi 60,8 forint/m3-t vesszük alapul akkor 2022-2024 között 980 millió forintot spórolhattak azzal, hogy az állam állja a díjat.

Erre is rákérdeztünk a Ménesbirtoknál, s azt írták, hogy „A 2021-es évben a Ménesbirtoknak mint mezőgazdasági vízhasználónak a vízszolgáltatási díja változó költségből állt, melyet teljes mértékben kötelesek voltunk megfizetni a ténylegesen kiöntözött víz után, valamint állandó költségből – a vízjogi engedélyben meghatározott mennyiség alapján –, azaz alapdíjból, melynek az 50%-át fizette meg a Ménesbirtok, a fennmaradó részt (50%) pedig a központi költségvetés biztosította a vízügyi igazgatási szervek útján.

Tájékoztatjuk továbbá, hogy a fent említett elszámolási mód minden vízfelhasználó részére egyaránt vonatkozott, nem egyedi, kizárólag a Ménesbirtokot érintő kedvezményről volt szó. Mindkét költségre kijelenthető, hogy a megelőző években csökkent, vagy emelkedett, jellemzően az energiaköltségek függvényében, melyet a vízszolgáltató egyoldalúan közölt.”

Nagy István agrárminiszter (b) és Csányi Attila, a beruházás gépbeszállító partnere, a KITE Zrt. igazgatóságának alelnöke (j) átadja Magyarország legnagyobb öntözésfejlesztési beruházását Mezőhegyes határában 2022. október 27-én. (fotó: MTI/Rosta Tibor)

Így növelte az öntözés költségét a kormány 2017-től

Azt, hogy 2022-ig mennyit fizettek a gazdák vízért, egy kormányrendelet határozta meg. Ez arról szól, hogy a gazdálkodók 2017-től egyre többet fizettek, az alábbi megoszlás szerint. A Ménesbirtok esetében területileg illetékes Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságot (ATIVIZIG) megkérdeztük a konkrét díjakról, költségekről, és hogy miként nőttek a gazdák öntözési kiadásai, de nem kaptunk választ.

Országos tiltakozás sem volt az ügyben, pedig az agárkamara lapja is írt róla. Ott úgy fogalmaztak 2018-ban, hogy „a mezőgazdasági vízhasználó vízszolgáltatás díjfizetése 2017 óta fokozatosan kerül bevezetésre a 2014 óta érvényben lévő díjmentesség után:

• A változó költségek két ütemben (50% emelés évente), ami azt jelenti, hogy 2019. január 1. napjától kezdődően a mezőgazdasági vízhasználó teljes mértékben megfizeti a változó költségeket.
• Az állandó költségek 5 ütemben (10 % emelés/évente), ami azt jelenti, hogy 2021. január 1. napjától kezdődően a mezőgazdasági vízhasználó megfizeti az állandó költségek 50%-át, a fennmaradó részt ezután is központi költségvetés biztosítja.”

Az áram és a gáz a sokszorosára drágult

Az öntözővíz mellett egy gazdaság működéséhez rengeteg áram és gáz is kell. A Ménesbirtok pénzügyi beszámolóiból kiderül, hogy a gazdaság áramköltsége 2021-ben 169 millió forint volt, ami 2023-ra 1,2 milliárd forintra nőtt, majd 2024-re 654 millióra csökkent – ám így is sokszorosa a 2021-esnek. A gáz esetében nem volt ekkora változás, 2021-hez képest „mindössze” másfélszeresére nőtt a gazdaság gázköltsége 2024-re.

A ménesbirtok az energiafogyasztással kapcsolatos kérdéseinkre azt írta, hogy „a cég villamosenergia igénye szinte állandó, éves szinten kb. 4,4 millió kWh, amelyből jelenleg több mint 1,3 millió kWh-t napelemek segítségével termelünk, melyet folyamatosan tervezzük bővíteni a jövőben is. Az ehhez kapcsolódó költségek változása a piaci árak jelentős mértékű kilengése miatt volt megfigyelhető”.

Ebből is jól látszik, hogy a kormány által folyamatosan hangoztatott rezsicsökkentés, az ún. hatósági ár a cégekre nem vonatkozik. Ők a sokszorosát fizetik a korábbi díjaknak az áram és a gáz esetében is. Már csak azért is, mert a piaci „drága” és a lakossági „olcsó” ár közötti különbözetet az állam állja közpénzből, vagyis a lakosok és cégek által befizetett adókból.

A lakossági árat emellett a vállalkozások a saját magasabb energiaáraikban is fizetik, így a ménesbirtok is. Mivel a drágább energiaárak miatt drágábban tudnak termelni, az a termékeikre is hatással lehet – vagyis vagy árat emelnek, vagy tönkremennek. Nem bonyolult a képlet: az energia pénzbe kerül, és ha valaki a piaci árnál kevesebbet fizet érte, akkor a különbözetet a többiek állják.

Segesvári Csaba

Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Lázár János (j) és Csányi Sándor (b) a mezőhegyesi öntözőrendszer átadásán 2022. október 27-én (fotók: Lázár János/Facebook, montázs: Átlátszó)