Buda, Pest és Óbuda egyesítésének 150. évfordulójára egy alternatív, főként nyílt forrású, vagy nyilvánosan elérhető adatokból előállított, 50 térképet bemutató sorozattal emlékezünk meg. A térképek Budapest fizikai adottságaitól egészen az emberi tevékenységig, valamint a társadalmi valóságig dolgozzák fel Budapest közelmúltját és jelenét. Az ábrázolásokkal olyan látásmódot kívánunk közvetíteni, amely az adatokat, továbbá az adatokból leszűrhető következtetéseket a hagyományostól eltérő szemszögből is megvilágíthatják. Ez a BODA, Budapest Open Data Atlasza.
Ötven térképen mutatjuk be Budapestet Buda, Pest és Óbuda egyesítésének 150. évfordulójára. Az Átlón elérhető anyagban négy fő kategóriába csoportosítottuk a fővárosról készült térképeket: éghajlat és időjárás, földrajz és vízrajz, társadalom, emberi tevékenység. A térképek nagyban, nyomdai felbontásban is elérhetők. A térképek elkészítéséhez használt adatok szabadon letölthetők, így mindenki elkészítheti belőlük a saját verzióit.
A Budapest Open Data Atlaszának (BODA) térképei kizárólag nyilvánosan elérhető adatokból készültek. Ez azt jelenti, hogy a térképekhez csak ingyenes, szabadon elérhető és felhasználható adatokat használtunk. A térképek adatainak csak egy kis része származik a magyar közigazgatás valamelyik egységétől, a többségét globális, vagy más államok által fenntartott adatbázisokból, nemzetközi kutatási projektekből vettük át. Akad közöttük olyan térkép is, amelyet eredetileg a magyar közigazgatás képként tett közzé, így ezeket közadatként kezeltük. Ezeket a statikus térképeket különféle térinformatikai módszerekkel „visszaadatosítottuk”, majd a kapott adatokat újra feldolgoztuk. A magyar közigazgatás és az akadémia természetesen ennél jelentősen több és szélesebb körű, a magyar társadalmat mélyebben leíró, hangsúlyozottan magyar vagy uniós közpénzből előállított adattal rendelkezik, ám azok nyilvánosan nem elérhetők, a legtöbb esetben még közérdekű adatigénylésre sem adják ki őket. Éppen ezért a Budapest Open Data Atlasza arra is felhívja a figyelmet, hogy nyílt adatból mennyi minden megtudható, és mennyi minden nem tudható meg Budapestről.
Éghajlati térképek a BODA-ból
A térképeket különféle módszertanokkal gyűjtött és előállított, változó részletességű és minőségű adatokból állítottuk elő. Volt olyan adat, amelyből végül pont az adat Magyarországra vonatkozó megbízhatatlansága miatt nem készítettünk térképet, miközben a világ legnagyobb lapjai rendszeresen használják őket és hivatkoznak rájuk. Az Open Street Map (OSM) magyarországi adatai sem teljes körűek még Budapestre sem, így az épületháló és az úthálózat feldoglozottsága nem száz százalékos. Nagyon sok adat előállításának módszertanából fakadóan becslésekről beszélhetünk, így az azokból készített térképek összességében inkább általános átnézetet nyújtanak és nem statisztikailag pontos adatokat mutatnak. Minden ilyen módszertannak megvannak az előnyei és hátrányai, ezekről a forráshoz vezető linkeken lehet bővebben tájékozódni.
föld-és vízrajzi térképek a BODA-ból
Az adatok forrását közvetlenül a kis térképek alatti információknál linkeltük be, ahol nemcsak az eredeti adatot lehet letölteni, hanem az adat előállításának módszertanáról és korlátairól is lehet tájékozódni. A térképekhez általunk előállított adatokat geojson-formátumban (koordinátarendszer: WGS84 EPSG 4326), vagy csv-ben a kis térképek alatti linkről lehet letölteni. Az adminisztratív határokat innen, az Open Street Map (úthálózat, vasút, épület, területhasználat) adatokat pedig innen lehet letölteni.
Miért geojson? – A geojson egy nyílt, javascript-alapú, vektoros (tehát bármekkorára nagyítható) térfinformatikai fájlformátum, amelyet a hagyományos térképészeti szoftvereken (ArcGIS, Qgis) kívül a legtöbb online adatvizualizációs és térképvizualizációs alkalmazás (Mapbox, Foursquare Studio, Flourish) felismer és használ is.
Társadalmat bemutató térképek a BODA-ból
A térképgyűjtemény az alábbi linkre kattintva tekinthető meg:
Bátorfy Attila
Az Átlátszónak megszólaló érintettek beszámolóiból kiderül, hogy a kórházi várólisták nem minden esetben tükrözik a tényleges műtéti igényeket.
Az Atomerőmű 25 fok felett kezdi mérni, hogy az általa kieresztett forró víz mennyire melegíti fel a Dunát, 29,5 fok felett pedig csökkentik az erőmű teljesítményét, így kevesebb forró vizet ereszt a Dunába.
„Kérem, kérdéseivel keresse a Nemzeti Népegészségügyi Központot az 1812-es telefonszámon.” – mondogatja a 392 millióért fejlesztett MIA nevű robot.
A megfigyelő és biztonsági eszközökre most nettó 42 millió forintot költenek, de már tavaly is vettek 22 új kamerát 18 millióért.
