Az elmúlt 100 év legszárazabb nyarán vagyunk túl, átlagon aluli lett a főbb gabonák terméshozama

A 2022-es nyári vetési idény elején még optimista előrejelzéseket lehetett olvasni a mezőgazdasági termékek várható hozamát illetően. Idén nyáron viszont évszázadok óta nem tapasztalt szárazság és hőség tombolt Európában, ami a pozitív várakozásokat pár hónap alatt lerombolta. Magyarország volt az egyike annak a néhány országnak, ahol a szárazság jelentős pusztítást végzett a földeken, és a gabonafélék hozama elmaradt az elmúlt öt év átlagától. A hiányt pedig egyre többe kerül importból fedezni, amit a február óta tartó orosz-ukrán háború csak tovább drágított.

Nagyjából száz éve volt utoljára olyan száraz a nyár Magyarországon, mint idén. Már tavaly október óta nem esett kiadós csapadék hazánkban, a mezőgazdászok pedig áprilisban, a nyári vetési időszak kezdetén csapadékos nyárban reménykedtek. Az eső viszont nem jött, ami a magas hőmérséklettel együtt rég nem látott aszályos nyarat eredményezett.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A Reuters összefoglalója szerint az elmúlt 500 évben nem volt ilyen száraz a nyár egész Európában, ami a mezőgazdaságot és az energiatermelést is veszélybe sodorta. A magas hőmérsékletnek és csapadékmentességnek leginkább kitett régiók között volt Olaszország, Franciaország és Románia mellett Magyarország is, azon belül is a Dél-Alföld jelentős része.

Mivel hónapokon át kevés vagy semennyi csapadék nem hullott, így Európa több országában is kiszáradtak a talaj mélyebben fekvő, lassabban száradó rétegei is, a tűzveszélyesség magas kockázatát hozva a Kárpát-medence, Németország, Franciaország, Spanyolország és Portugália területeire.

Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) által fenntartott Foreign Agricultural Service (Külföldi Mezőgazdasági Szolgálat, FAS) heti rendszerességgel közli a világ régióinak – így Európának is – a mezőgazdasági mutatóit a NASA MODIS (Moderate Resolution Imaging Spectroradiometer) szenzoros műholdfelvételei alapján. Az egyik érték, amit a beeső fény visszaverődése, illetve elnyelődése alapján kiszámítanak, az a Normalizált Differenciális Vegetációs Index (NDVI). Az Axiál megfogalmazásában az NDVI

„a növényzet vegetációs aktivitását méri. Azt vizsgálja, hogy a fotoszintézisben hasznosítható hullámhossz tartományba eső fényből mennyit nyel el a növény. Minél élénkebb a fotoszintézis, illetve minél több a fotoszintetizáló növényi felület, annál többet. Az NDVI-térkép képet ad a vegetációs aktivitás és a vegetáció mértékének táblán belüli különbségeiről.”

Az NDVI-adatok alapján látható, hogy augusztus 13. és 20. között az elmúlt 20 év NDVI-átlagához képest Magyarországon az egyik legnagyobb volt a vegetációs index negatív kilengése. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy a nyár vége felé annyira száraz volt már a növényzet hazánkban és Európa több országában is, hogy nem volt magas a fotoszintetikus aktivitás.

Hazánk régiói közül a Dél-Alföldön volt a legalacsonyabb az NDVI értéke a nyár végén, több héten a húszéves negatív rekord is megdőlt. Fontos megjegyezni, hogy a hozam szempontjából az NDVI-monitorozás nem elég, viszont kiegészítő információként minden esetben hasznos lehet.

Az USDA FAS a vegetációs index mellett rendszeresen ábrázolja térképeken a nedves és száraz napok számát, valamint a hőstressznek és hősérülésnek kitett napok számát is. Júliusban és augusztusban több olyan hét is volt, amikor Európa területének nagyját napokig nem érte esővíz, ami magas hőmérséklettel párosult.

Az elmúlt húsz évben soha nem volt olyan kevés eső augusztusig, mint idén | atlatszo.hu

Az 1991-2020-as évek átlagához viszonyítva is látszik, hogy idén eddig csak áprilisban volt az átlagosnál több csapadék, az összes többi hónapra a kevés esőzés vagy a száraz időjárás volt a jellemző. Tavaly sem volt sokkal jobb a helyzet, viszont augusztusig két olyan hónap is volt, amikor átlagon felüli csapadék esett, és négy olyan hónap, amikor csak kicsit volt kevesebb az eső az átlagosnál.

A nyári vetési időszak során Magyarország (főleg a Dél-Alföld), Franciaország, Portugália, Olaszország és Románia területén voltak olyan területek, amikor húsznál több napon keresztül voltak hőstressznek kitéve a termő-és szántóföldek. Magyarországon (ugyancsak a Dél-Alföldön), Franciaország nyugati részén, Portugáliában, Szerbia és Románia egyes régióiban pedig hő okozta sérülést is szenvedett a termőterület.

„A kukorica nem bírja, meg semmilyen növény nem bírja a 40 fokot. Elég a levele egyszerűen. Egy-két gazdatársunknál látom, hogy próbálkoznak öntözéssel, és a négyszeri öntözés után is azt látom, hogy a levele sérült a kukoricának. Szóval elég a nagy melegben. A tábla közepén akár 50 fok is lehet. Az UV, a napsütés, ahogy a mi bőrünk fölég, a kukoricának a levele is.” – korábbi, témában készült cikkünkhöz készített interjúban számolt be Földi László a Dél-Alföldi kukoricamezők állapotáról.

Hősérülésnek (balra) és hőstressznek (jobbra) kitett mezőgazdasági területek Európában. Forrás: USDA FAS

Hónapról-hónapra romlott az előrejelzett hozam

2022 áprilisában, amikor a nyári vetési időszak elkezdődött, az Európai Bizottság által publikált JRC MARS Bulletin még nem tudott az aktuális termésnövekedés alapján várható hozamot közzétenni, az elmúlt évek trendje alapján viszont enyhe hozamnövekedést vártak. Az elmúlt öt év átlagához képest a legnagyobb növekedést a rozstól (+5,4%) és a cukorrépától (+5,3%) várták, de a napraforgó, a búza, az árpa előrejelzése is +2% felett volt.

Négy hónappal később a valódi termésnövekedés és az időjárási körülmények fényében már születtek konkrét becslések is, ami a főbb takarmánynövények szempontjából nem volt biztató: a szemes kukoricának, a szójababnak, a napraforgónak és a búzának az öt éves átlagnál kevesebb volt a hozama, de a rozson kívül a többi terméknek se közelítette meg a hozama a várt többletet.

Az augusztusi jelentés alapján a magyar mezőgazdaság az egyik legrosszabb eredményt hozta az EU-s tagállamok közül. A szemes kukorica az EU öt éves termésénél is rosszabb volt, ennél csak Romániában volt gyengébb hónapja a kukoricának. Egyedül a napraforgó hozama volt jobb az idei EU-s átlagnál, de így is kevesebb volt az EU elmúlt öt éves átlagánál.

Az USDA augusztus közepi jelentéséből is kiderült már, hogy a kukorica várható hozama el fog maradni az előző évekhez képest. A magas hőmérséklet a kukoricaszemek fejlődését, a vízhiány pedig a megfelelő kukoricaszem-méret elérését gátolta. Augusztus végén Románia déli részén hasonlóan rosszul alakult a kukoricatermés sorsa: a kukoricacsövek száma kevés, méretük kicsi (kb 9 cm-es) volt.

A kukorica termesztése a jövőben a növekvő hőmérséklet miatt hasonlóan rosszul alakulhat, ezért a magyar mezőgazdászok a hőtűrőbb afrikai cirokkal kísérleteznek. Magyarországon 2017 és 2020 között a cirok vetésterülete háromszorosára nőtt, elérte a 35 ezer hektárt. 2021-ben a cirokkal vetett terület tovább nőtt 50 ezer hektárra, ami az összes mezőgazdasági terület egy százaléka.

Afrikai cirok válthatja a kukoricát a kiszáradó Alföldön, százmilliárdos aszálykár a mezőgazdaságban | atlatszo.hu

Százmilliárdos károk a szárazság miatt a mezőgazdaságban – az Átlátszónak nyilatkozó gazdálkodó szerint az öntözés bürokratikus akadályok miatt sem fejlődik, de valójában értelme sem lenne. Csongrád-Csanád megyében úgy számolnak, a kukoricát az afrikai cirok válthatja, miközben úgy védik a talajt, hogy azt nem szántják. A vízügy alig növekvő öntözővíz mennyiségről számolt be.

A Központi Statisztikai Hivatal oldalán már megjelentek az egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó előzetes betakarítási adatok. A búza, árpa, rozs, zab és tritikálé hozama Magyarország szinte mindegyik megyéjében elmaradt az elmúlt öt év átlagához képest. Ez alól az árpa az egyedüli kivétel, amiből az ország nyugati és déli részén enyhén több volt az idei betakarított mennyiség.

A rossz termést hozó nyár a télen tovább ronthatja a 2020 óta tartó áremelkedést is. A kukorica, a búza és a napraforgóolaj piaci ára a koronavírus-járvány kezdetekor az évekig tartó stabilitás után emelkedni kezdett, majd az orosz-ukrán háború kezdetekor hirtelen megugrott. Kifejezetten érzékenyen hatott a háború a napraforgóolaj világpiaci árára, hiszen a világ napraforgóolaj-importjának közel felét, az EU behozatalának pedig 88 százalékát adja Ukrajna.

Szeptember végén bekövetkezett az, amire a mezőgazdaság egész nyáron várt: esett az eső. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint 2022. szeptember 26-án a mezőgazdasági aszály mindenütt megszűnt az országban. A talaj felső rétegei telítettek vagy telítettséghez közeli állapotban vannak, ami jó hír lehet a téli vetési időszakra nézve.

Szabó Krisztián