A rendszerváltás óta átnevezett budapesti közterületek több mint fele személynevet kapott
249 közterület nem személynevet, 269 közterület pedig valós vagy fiktív személynevet kapott az átnevezés után.
Uniós viszonylatban viszont még ez az arány is kevésnek számít: a tagországok közül Magyarországon támogatják a legkevesebben az orosz energiafüggőség mielőbbi csökkentését.
Az Európai Bizottság áprilisban átfogó közvélemény-kutatást végzett az uniós állampolgárok körében az Ukrajna elleni orosz agresszióra adott uniós válaszok támogatottságával kapcsolatban. A kutatásból kiderül, hogy az állampolgárok 85%-a gondolja úgy, hogy az EU-nak minél előbb csökkentenie kéne energiafüggőségét Oroszországtól.
Leginkább a portugálok sürgetik az orosz gázról és olajról való leszakadást: a megkérdezettek közel 100%-a tartja sürgősnek az energiafüggőség megszüntetését, de Máltán, Finnországban, Hollandiában és Lengyelországban a lakosok szintén nagyon magas arányban (több mint 90%) támogatják a kezdeményezést.
Ezekhez a számokhoz képest a magyar közvélemény jóval kevésbé támogatja az ötletet. Ámbár figyelembe véve a kormánypárt kommunikációját (a miniszterelnök szerint például „az nem segítség, hogyha elzárjuk az orosz gáz- és olajcsapot, és a magyar gazdaság három nap múlva vagy négy nap múlva megáll”), a támogatottsági arány viszonylag magasnak számít.
Az orosz energiafüggőség csökkentésének magyar támogatottságát csak a szlovák és bolgár múlja alul. Az előbbiek 59, az utóbbiak 63 százaléka sürget erre irányuló uniós lépéseket.
Mindezzel együtt a felmérésből világosan látszik, hogy minden uniós tagállamban közel kétharmados támogatottsága van az orosz energiafüggőség csökkentésének.
Érdekes módon az Oroszországgal vagy Ukrajnával szomszédos tagállamokban az uniós átlaghoz képest elmarad a támogatottsági arány: ezekben az országokban az állampolgárok átlagosan 80%-a sürgeti a függőség csökkentését. A határmenti országok közvéleménye meglehetősen eltérő képet mutat. Finnországban és Lengyelországban 90%-nál is magasabb az elkötelezettség mértéke az orosz energiafüggőség mihamarabbi leépítése mellet, míg Litvániában, Magyarországon és Szlovákiában az állampolgárok csupán 71, 67 és 59%-a vélekedik hasonlóan.
Szémann Tamás—Rédl Boglárka
249 közterület nem személynevet, 269 közterület pedig valós vagy fiktív személynevet kapott az átnevezés után.
Infografikák a magyar állami egészségügyben tapasztalható kórházi várólistákról az Átló oldalán.
Bátorfy Attila, az ATLO projekt vezetője egy most megjelent könyv fejezetében beszél munkásságáról és a magyar adatábrázolás múltjáról és jelenéről.
A 18 magyar vonatkozású díjazott közül 12-en születtek Magyarországon, ám mindössze ketten éltek itthon a díjazásuk idején. De ez nagyon gyakori.