Civil kurázsi

Civil EU-elnökség: társadalmi és környezeti problémákat tárgyaló rendezvényeket szerveznek

Számos olyan fontos téma nem szerepel a magyar EU-elnökség hivatalos programjában, melyek hazánk és az Európa Unió jövője szempontjából rendkívüli fontosságúak – hangsúlyozzák azok a szervezetek, akik a magyar EU-elnökséggel párhuzamosan civil programsorozatot hirdettek.    

A programokat meghirdető szervezetek szerint a 2024-es magyar EU-elnökség nem foglalkozik érdemben az Európai Uniót fenyegető valódi veszélyekkel: az európai demokráciák gyengülésével, a társadalmi kohézió széthullásával és a zöld átállás kérdéseivel.  

A kezdeményezők – a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége, valamint a Civilizáció Koalíció – célja, hogy a magyar EU elnökséggel párhuzamosan zajló rendezvényeiken egy-egy fontos társadalmi ügyet járjanak körül. A hét alkalomból álló rendezvénysorozat témái: 

  • vizeink és erdeink helyzete
  • az igazságosabb zöld átállás
  • a romák integrációja
  • az akkumulátorgyártás
  • a nők közéleti szerepe
  • a civil társadalom, a demokratikus párbeszéd és a társadalmi részvétel erősítése. 

A rendezvényekre 2024. szeptember eleje és december közepe között, Budapesten kerül sor nemzetközi szakértők, civil szakemberek és EU-s tisztségviselők bevonásával.

„Az EU elnökség egy lehetőség Magyarország számára, amivel élnünk kell. A civil szervezetek szakmai álláspontjuk és a tudományos eredmények bemutatásával azt akarják elérni, hogy jól átgondolt, alaposan kidolgozott stratégiák szülessenek hazai és uniós szinten egyaránt” – mondta el Kun Zoltán, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke.    

A céljaikat július 3-án sajtótájékoztatón ismertető civil szervezetek – az Ökotárs Alapítvány, az Autonómia Alapítvány, a MENŐK Egyesület, a Zöld Jogi Platform és a Göd-Ért Egyesület – képviselői hangsúlyozták:

„Nem működhet jól egy társadalom, ha a környezet körülötte élhetetlen. A környezetet pedig csak egy demokratikus, szolidáris és fenntartható társadalomban tudjuk megvédeni.” 

Az EU és hazánk vízgazdálkodása kapcsán Kun Zoltán kiemelte, hogy Magyarország már nem víznagyhatalom, és a vizek állapota EU-szerte romlik. A  trendek megfordításához szemléletváltásra, jó gyakorlatokra és a tudományos eredmények figyelembevételére van szükség. A téma fontosságára a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége már több alkalommal felhívta a figyelmet, a tatai szakmai konferenciáról az Átlátszó is beszámolt.

Erdeink helyzete kapcsán Kun elmondta: az EU védett erdeinek mindössze 14%-a van jó állapotban, ezért muszáj javítani az erdők természetességén, új jogszabályok kellenek, és fel kell hagyni erdeink kizsákmányolásával.

Bari Jutka, a Zöld Jogi Platform képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaválság kezelésére alkalmazott megoldások gyakran tovább mélyítik a társadalmi egyenlőtlenségeket: a növekvő élelmiszer- és energiaárak, az emelkedő lakhatási költségek és a dráguló közszolgáltatások mind a leghátrányosabb csoportokat érintik a legerősebben. Az European Green Deal keretében ezekre a kihívásokra is választ kell találni az igazságos zöld átmenet érdekében.

A Göd-Ért Egyesület lépviseletében Bodnár Zsuzsa az akkumulátorgyártás árnyoldalairól beszélt. A gazdaságosságtól kezdve a levegő-, talaj-, víz- és zajszennyezésen, illetve a hulladékgazdálkodáson át egészen a szociális hatásokig rengeteg a probléma, de a hazai és az EU-s akkumulátor-iparágnak nincs jól kidolgozott stratégiája.

 

Hazánkban a parlamenti ciklusokban 10% körül mozog a női képviselők aránya, s ez európai és világviszonylatban is igen alacsony szám. Ráadásul Magyarország a világ azon kevés országai közé tartozik, pl. Jemennel és Szaúd-Arábiával együtt, ahol nincsen egyetlen női tagja sem a kormánynak – mondta el Hajnal Edina a MENŐK Egyesület képviseletében; rámutatva, hogy ezért is fontos cél a nők közéleti szerepvállalásának elősegítése és a női közösségek erősítése.

Az Átlátszó nemrégiben számolt be egy, a nemek közötti egyenlőséget vizsgáló 2023-as uniós kutatás eredményéről, mely szerint a magyar nők 28 százalékkal keresnek kevesebbet a munkahelyükön, mint a férfiak, a parlamenti képviselők nemi megoszlásában pedig évek óta Európa utolsó helyén állunk.

 

Az Autonómia Alapítvány igazgatója, Nun András az EGALIPE Hálózat a romák egyenlőségéért képviseletében arról beszélt, hogy 2026-ban minden uniós tagállamnak frissítenie kell a romastratégiáját. 

Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója pedig a civil társadalom megerősítésére hívta fel a figyelmet. Elmondása szerint bár sok uniós kezdeményezés indult az utóbbi években, ezek nem tudják ellensúlyozni az egyes tagállamok – egyre szélesebb körben alkalmazott – civil-ellenes intézkedéseit. Közös civil fellépésre van szükség, hogy uniós szintű jogszabályokkal adjanak erősebb védelmet a civil társadalom szereplőinek az EU-ban.

A rendezvénysorozat sokszínű témáit a szervezők szerint összeköti, hogy egyiket sem lehet önmagában megoldani:

az európai demokráciák gyengülését, a társadalmi kohézió széthullását és a környezeti válságot együtt kell kezelni,

komplex megoldásokra és egymásra épülő stratégiákra van szükség. A magyar elnökségre ráadásul egy olyan kulcsfontosságú időszakban kerül sor, amikor az Európai Bizottság következő öt évre szóló stratégiája is elfogadásra kerül.

A civilek minden rendezvényen egy javaslatcsomagot is készítenek, amelyben a résztvevők konkrét ajánlásokat fogalmaznak meg az adott témában az uniós vezetőknek és a nemzeti kormányoknak.

A magyar Civil EU-elnökség szervezői kezdeményezésükkel hagyományt szeretnének teremteni. Úgy vélik, a civil társadalomnak hosszabb távon is kapcsolódnia kell a hivatalos elnökségi programokhoz, ezért 2024 decemberében – Lengyelország 2025 januárjában kezdődő EU-s elnökségéhez kapcsolódóan – lengyel civil szervezeteknek fogják átadni a stafétát.

Bodnár Zsuzsa

Címlapkép: A Civil EU-elnökség logója ( Forrás: civilpresidency.hu)

Megosztás