Jogi kiskapun át folyik a közpénz a politizáló és jelöltállító kormánypárti civilekhez

A Bethlen Alapról szóló törvény és a közpénzes támogatásokról szóló jogszabály alapján nem vehetnék fel a Városi Civil Alap támogatásait a politikai tevékenységet folytató szervezetek. Azonban egy kiskapu és az állami forrás sajátos elszámolása miatt mégis szabadon folyhatnak az állami milliók olyan egyesületek felé is, amelyek a választásokon akár hivatalos jelölőszervezetként is beálltak kormánypárti jelöltek mögé.

Nemrégiben írtunk arról, hogy a Városi Civil Alap nevű, elvileg a helyi civil szervezetek támogatására létrehozott pénzalapból milliókat kaptak olyan csoportok, amelyek szorosan kötődnek a kormánypártokhoz, például személyes összefonódások révén – olyan egyesületek és alapítványok, amelyeket kormánypárti önkormányzati képviselők vagy alapszervezeti vezetők működtettek.

A 4,8 milliárd forintos Városi Civil alapot az állami tulajdonú Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. osztja szét idén harmadik alkalommal – az alapot azután hívták életre, hogy Magyarország elvesztette jogosultságát a Norvég Civil Alapra, ennek a helyébe lépett a VCA. Ahogy idén, az alap első és második évében is feltűnően sok Fidesz-KDNP-s kötődésű szervezet szerepelt a sikeres pályázok között.

A politikai összefonódás legkirívóbb példái azok az esetek, ahol olyan szervezetek kaptak civil támogatást, amelyek a választásokon hivatalosan is beálltak a kormánypárti jelöltek mögé.

Ilyen például az Összefogás Újpestért Egyesület, amely idén harmadik alkalommal kapott 10 millió forintnál magasabb támogatást. Az egyesület a kerületi Fidesz régi szövetségese, olyannyira, hogy a neve a szavazólapokon is szerepel, mivel a választásokon a kormánypárti politikusok több ciklus óta a párt és az Egyesület közös jelöltjeiként indultak.

Szintén szerepelt a szavazólapokon a Szeretem Vásárhelyt Egyesület, és a kormánypártokkal a 2021-ben sikeresen pályázó Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesülete (DAFI), amely tagságát tekintve lényegében azonos a helyi fideszes alapszervezettel. A támogatás elnyerésekor az egyesület elnöke, Kőszegi Zoltán maga a dabasi polgármester volt, aki több kormánypárti városvezetővel a választáson közös DAFI-Fidesz jelöltként indult.

Decemberben Hadházy Ákos arról írt, hogy az ilyen esetek akár törvényt is sérthetnek. A képviselő a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvényt és a Bethlen Gábor Alapról szóló törvényt idézte. Előbbi szerint az állami civil támogatásokra nem indulhatnak pályázóként, és nem részesülhetnek támogatásban a pártokkal együttműködő civil szervezetek. A Bethlen Alapról szóló törvény szintén tiltja, hogy közvetlen politikai tevékenységet (az egyesületi jogról szóló törvény szerint ilyen a választásokon történő jelöltállítás) végző szervezetek támogatást kapjanak az Alapból.

Átmeneti intézkedés 2011 óta

Valójában azonban aligha lenne jogi úton felelősségre vonni az érintett szervezeteket, ugyanis ha a jogszabályokat és a források elszámolását összevetjük, azt találjuk, hogy egy jogi kiskapunak köszönhetően törvényesen oszthat állami pénzeket politizáló „civileknek” a Bethlen Alapkezelő.

A Hadházy által hivatkozott átláthatósági törvény (2007/CLXXXI., közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény) látszólag tényleg egyértelműen fogalmaz: a jogszabály tételesen kizárja a közpénztámogatásból azokat a szervezeteket, amelyek együttműködési megállapodást vagy választási szövetséget kötöttek bármelyik magyarországi párttal.

A jogszabály szövege a politikai tevékenység esetében 5 éves időintervallumot határoz meg: akik az elmúlt 5 évben pártokkal dolgoztak együtt, nem indulhatnak az állami pénzekért. A Városi Civil Alap által támogatott egyes egyesületek pedig még bőven benne voltak ebben a zónában, amikor felvették a forrásokat. Az Újpestért Egyesület például 2022-ben, a Szeretem Vásárhelyet Egyesület 2019-ben szerepelt a szavazólapokon a kormánypárti képviselők jelölőszervezeteként. Mindkét egyesület sikerrel indult a VCA 2023-as pályázatán.

„6. § (1) Nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásban (…)

1. fa) amely a pályázat kiírását megelőző öt évben együttműködési megállapodást kötött vagy tartott fenn Magyarországon bejegyzett párttal (a továbbiakban: párt),
2. fb) amely a pályázat kiírását megelőző öt évben párttal közös jelöltet állított országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson”

A törvényszöveg emellett tiltja azt is, hogy közjogi képviselők (ide tartoznak többek között országgyűlési és önkormányzati képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek) egyesületei vagy cégei induljanak a közpénzes pályázatokon.

„6. § (1) Nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásban (…)

1. e) * olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az a)-c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, az egyesület, az egyházi jogi személy vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja”

Csakhogy, ahogy arra Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország vezető jogásza a kérdésünkre felhívta a figyelmet, ezt a korlátozást felülírta az Államháztartásról Szóló Törvény (2011. évi CXCV. törvény), ami még 2012-ben lépett érvénybe. Az államháztartási törvény ismét meghatározta azoknak a körét, akik nem részesülhetnek a központi államháztartásból származó támogatásban (a Bethlen Alapon keresztül kapott támogatást így számolják el a civil szervezetek).

Eszerint összeférhetetlenséget jelent például miniszterelnöknek, kormánybiztosnak vagy főispánnak lenni, de nem jelent összeférhetetlenséget az önkormányzati képviselői, alpolgármesteri tisztség.

A törvény „átmeneti” (azonban máig érvényes) rendelkezésként felfüggeszti a 2007-es átláthatósági törvény rendelkezését, nyilvánvalóvá téve, hogy azokra támogatásokra, amelyekre már az új törvény alapján pályáztak a civil szervezetek, a régi átláthatósági törvényt nem kell alkalmazni.

Másik zsebből adják

A Bethlen Gábor Alapot 2010-ben hozták létre, hivatalos célja akkor még csak a határon túli magyarság támogatása volt. A BGA-ról szóló törvény látszólag szintén kizárja a támogatható szervezetek köréből a politikai tevékenységet végző szervezeteket.

„(4) Nem jogosult az Alap támogatására politikai párt, vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet”

– olvasható a szövegben.

Hogyan részesülhetnek tehát mégis a Bethlen Gábor Alapkezelő által szétosztott pénzekből a nyilvánvalóan politikai tevékenységet végző – például választásokon induló – szervezetek? Úgy, hogy a Városi Civil Alap esetében valójában nem a Bethlen Gábor Alap pénzéről van szó.

A trükk lényege, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA Zrt.) és a Bethlen Gábor Alap (BGA) a névhasonlóság ellenére nem azonos entitás. A Bethlen Gábor Alap egy elkülönített állami pénzalap, amelyből a 100 százalékos állami tulajdonú Alapkezelő Zrt. osztja szét a forrásokat. Ezeknek a forrásoknak a szétosztására (például az iskolákat célzó Határtalanul! program keretében) valóban vonatkozik a BGA-ról szóló 2010-es törvény.

Ezzel szemben a Városi Civil Alapot nem a BGA részeként számolják el.

Feltűnő, hogy a BGA a Parlament honlapján elérhető beszámolójában nem szerepelnek a VCA milliárdjai. Valójában a pályázati kiírásokban VCA-ként hivatkozott keret a Miniszterelnökség kiadásai között található meg: a 2021-es költségvetési törvényből kiderül, hogy a keretet kormányhatározat rögzítette „nonprofit, társadalmi, civil szervezetek és köztestületek támogatása” címszóval.

A Bethlen Gábor Alapkezelő csupán lebonyolítója a VCA pályázatainak, azaz a VCA esetében nem a Bethlen Gábor Alapból oszt pénzt, hanem egy azon kívüli költségvetési forrásból. Emiatt a forrásra nem vonatkoznak a BGA-törvényben szereplő összeférhetetlenségi előírások, csupán a jóval megengedőbb, 2012-es államháztartási törvény előírásai.

Egymás pénzét osztogatja a Bethlen Alap és a Miniszterelnökség

Ez a kiskapu annak ellenére biztosítja a politikai tevékenységet végző szervezetek pénzelését, hogy egyébként a Miniszterelnökség, a BGA, valamint a BGA Zrt. számos szállal kötődik egymáshoz: az Alap felett a négytagú Bethlen Gábor Alap Bizottsága rendelkezik, ennek egyik tagja épp a Miniszterelnökségen működő nemzetpolitikai államtitkárság vezetője, Potápi Árpád. További tagok Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Adorján Richárd helyettes államtitkár, és Szakács Áron László, a Széchenyi Programiroda ügyvezetője.

„Bár a szokásos kormányzati jogalkotási trükközéssel sikerült elérni, hogy formai értelemben szabályosan lehessen akár politikai alapon is közpénzeket osztani a Fidesz számára fontos civil szervezeteknek, a pénzek útját teljesen akkor sem sikerült eltitkolni. Ezért a Transparency International Magyarország közérdekűadat-igényléssel fogja kideríteni, hogy a Város Civil Alap pénzeihez tényleg csak a hatalom számára kedves szervezetek jutottak hozzá, és a valódi civilek, ha egyáltalán pályáztak, tényleg labdába se rúgtak. Arra is rá fogunk kérdezni, hogy kiknek sikerült a pénzek kiosztásáról dönteniük” – mondta az Átlátszónak Ligeti Miklós.

Míg a VCA-pályázatokon a BGA miniszterelnökségi forrásokat oszt szét, a BGA-s forrásokra vonatkozó kérelmek jelentős része épp a Miniszterelnökséghez fut be. A 2022-es parlamenti beszámoló szerint a BGA egyedi elbírálás alapján odaítélt támogatásaiért a kérelmek a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársághoz kerülnek benyújtásra. „Az Államtitkárság a szakmai javaslatával ellátott kérelmet továbbítja az Alapkezelő részére a döntéshozatal előkészítése, a támogatási ügylet lebonyolítása céljából” – olvasható a jelentésben. 2022-ben a BGA keretének nagy részét, 29,383 milliárd forintot olyan pályázatokon osztották szét, amelyek elbírálásában az államtitkárság is részt vett.

Zubor Zalán