Közel félmilliárdért bérel irodát az Állami Számvevőszék a Science Park Business Centerben
Az állami szervezet több mint egy tucat vidéki irodáját bezárja, főként az ott dolgozókat költöztetik az új budapesti bérleménybe.
„Jövő év elejétől lehet nagyobb sebességgel közlekedni az adott szakaszon” – ezt közölte az Átlátszóval az Építési és Közeledési Minisztérium. A 160 milliárd forintból felújított Budapest-Hatvan vasútvonalról májusban írtuk meg, hogy hiába az átépítés, a vonatok cammognak. A MÁV 2024-es menetrendjében sincs nyoma a gyorsulásnak, csak lassulást találunk. A vasúttársaság az Átlátszónak azt írta, a biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer műszaki próbaüzeme zajlik. Azt ígérik, hogy jövő év elején beindul a tesztüzem, amikor is száguldhatnak a 160 km/órás tempóra alkalmas vonatok.
„120 km/órás sebességre tervezték, Gödöllő és Aszód között mégis 90-nel ballagnak a vadiúj vonatok 8 hónappal az átadás után is. A 160 milliárd forintos projektben nem gyorsult a vonat a tervezett sebességre, a miértekről hallgat a Lázár János vezette minisztérium” – ezt még májusban írtuk.
Felidéztük, hogy a felújított Budapest-Hatvan vonalat 2022. október 7-én, azaz közel 8 hónapja adták át. Az átadón nem beszélt senki arról, hogy sebességkorlátozás lenne a pályán.
„Ennek a 160 milliárdos óriásberuházásnak a keretében 53 km-en újult meg a vasút. Aszód és Hatvan között 160 km/h sebességre alkalmas pálya. (…) A fejlesztésnek az volt a célja, hogy a szakaszon a vonatok gyakrabban közlekedjenek, az utasok pedig minőségibb körülmények között utazhassanak” – mondta akkor az időközben menesztett közlekedésért felelős államtitkár, Vitézy Dávid. A magyarepitok.hu-n egy összefoglaló videó is megjelent a beruházásról.
Cikkünk írásakor a MÁV-ot és a Lázár János alá tartozó Építési és Közlekedési Minisztériumot is megkerestük. A MÁV akkor azt írta, „A pályasebesség 120 km/h-ra emelése a végleges használatbavételi engedély birtokában történhet meg”.
Az Építési és Közeledési Minisztérium csak négy hónappal a kérdésünk után küldött választ. „A Gödöllő (bez.) – Hatvan (kiz.) vasúti vonalszakasz építési fázisa lezárult, ugyanis befejeződtek a műszaki átadás-átvételi eljárások. A használatbavételének engedélyezési eljárása már folyamatban van, melynek eredményeként tervezetten a jövő év elejétől lehet nagyobb sebességgel közlekedni az adott szakaszon” – írta még augusztusban a minisztérium az Átlátszónak.

Legfeljebb 100-zal. Minden új, 160 milliárd ment a felújításra, a tervben szerepelő sebesség így is álom egyelőre. Fotó: Segesvári Csaba
Úgy folytatták, „a több részletben megvalósuló Budapest-Hatvan vonalszakasz felújításának célja az, hogy a jelenlegi elvárásoknak megfelelő utazási szolgáltatást nyújtsa az utazóközönség számára. A több területet érintő beruházás során nem csak az utasok számára érezhető és érzékelhető fejlesztések valósultak, illetve valósulnak meg – ilyen például a felújított utasforgalmi és utastájékoztató létesítmények, közlekedési csomópontok kiváltása a közúti járműforgalom számára különszintű kereszteződéssel – hanem megtörténtek a korszerű pályabiztonsági elemek, valamint a Budapest, Keleti pu. – Kőbánya Felső között kapacitást bővítő harmadik vágány kiépítése is”.
A végére megjegyezték, „a mintegy 55 km-en megújuló pálya fejlesztése eredményeként 100-, 120- vagy akár bizonyos szakaszokon 160 km/h pályasebesség lehetősége is elérhetővé válik.”
A MÁV a napokban tette közzé a 2023-2024 évre érvényes menetrendet. De előbb nézzük a 2022-2023-ra érvényes utazási időket.

2022-2023-as menetrend (forrás: MÁV)
A decemberi menetrendváltással a 2023-2024-es évben
az IC 1 perccel (!) lassabban, 6:10-re ér Hatvanba,
az IR85-ös azonos idő alatt teszi meg az utat, míg az ingázós S80-as elvileg 1 perccel gyorsabb Gödöllőig. Ez semmiképp sem a beígért gyorsulás.

2023-2024-es menetrend (forrás: MÁV)
Megkérdeztük a MÁV-ot, hová lett a gyorsulás. Hosszú választ küldtek. Lényegében az ETCS (Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer) rendszer üzembe helyezésére és műszaki átadás-átvételére kell várni. Magyarországon az uniós előírásoknak megfelelően csak olyan vasúti jármű közlekedhet 160 km/órás sebességgel, amit felszereltek az Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer berendezéseivel. (Ez a rendszer például a mozdonyvezetőtől a sebesség betartását követeli, ha szükséges, akár a vonatot is be tudja fékezni.)
„A Rákos–Hatvan vonalszakasz biztosítóberendezési, távközlési és ETCS 2 kivitelezési munkái elnevezésű projekt vonatkozásában a műszaki próbaüzem lezárása és az ehhez kapcsolódó vizsgálati fázisok jelenleg folyamatban vannak az ÉKM, a vállalkozó és a MÁV együttműködésében. A vizsgálatok lefolytatását, kiértékelését követően tervezetten idén év végére várható az ETCS rendszer az üzembe helyezése és műszaki átadás-átvétele.
Az ETCS műszaki átadás-átvételi eljárás sikeres lezárását követően rendelkezésre álló dokumentációk birtokában
az ÉKM adja ki a használatbavételi engedélyt, mely 2024. év elején várható. Ennek birtokában az engedélyezett, kiépítési sebességgel közlekedhetnek az emelt, 160 km/h-ás tempóra alkalmas vonatok
(pl. KISS, FLIRT, egyes IC és nemzetközi vonatok) a Rákos–Hatvan szakaszon, Aszód és Hatvan („A” elágazás) között 160 km/h-val.”
A MÁV részletesen írt arról, hogy mi az az ETCS: „Szeretnénk a figyelmet ráirányítani arra, hogy az ETCS elsődleges rendeltetése a vonatok közlekedésének felügyelete, és ami a legfontosabb, a vasúti forgalom biztonságának a legkülönbözőbb üzemi helyzetekben történő garantálása, azaz az utasaink biztonsága. A rendszer speciális elemein keresztül kapott menetengedélyek és pályaadatok alapján ugyanis folyamatosan figyelmeztetési-, üzemi- és vészfékezési sebességprofilokat számol, amelyek betartását kikényszeríti a mozdonyvezetőtől, valamint ellátja a vonatra, illetve a pályára engedélyezett sebesség folyamatos felügyeletét is. Jobban ki lehet használni a pályakapacitásokat, javul a vasúti közlekedés megbízhatósága, pontosabbá válnak a vonatok.”
A MÁV szerint „az ETCS fejlesztéseknek nem csak a személyszállításban, de az árufuvarozásban is jelentős a hasznossága. Az előbbi szempontjából általánosan jelezzük, hogy azokon a vonalakon, ahol már átadták és azokon, ahol a közeljövőben tervezik átadni az ETCS L2-t,
először egy tesztidőszakot indít a MÁV-START. Ennek keretében a szolgálati menetrendben növelik meg a járatok sebességét,
ami azt jelenti, hogy a magasabb sebesség késés esetén használható egyrészt a nagyobb pontosság, másrészt az adott vonalat érintő rendkívüli eseményeket követően a menetrend mielőbbi helyreállítása érdekében. A tesztidőszak eredményeit elemzik a szakértők, azt követően pedig azon vonalakon, ahol az utasok számára és a menetidőre is pozitív hozadéka van, ott a helyközi személyszállítási közszolgáltatás megrendelője felé
menetrend-módosítással fog élni
a MÁV-START.”
Hogy ez mikorra várható, nem írták.
A MÁV tavalyi közleményében az szerepel, hogy „a NIF Zrt. beruházásában 2017 telén indult fejlesztés 4 külön szakaszban valósult meg, és a vasúti pálya korszerűsítésén túl ETCS 2, biztosítóberendezési és távközlési munkákat is végrehajtottak. (…)Az Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer 2-es szintjének (ETCS 2) telepítése után és annak vasúthatósági engedélyezésével Aszódtól Hatvan irányába a 160 km/h pályasebesség is elérhetővé válik.”
Ahogy akkor fogalmaztak, „a Rákos – Gödöllő vonalszakaszon összességében 25,2 km hosszon építették át a vasúti pályát, amely immáron biztosítja a 100-120 km/h-s sebességet az áthaladó vonatok részére.” Ez az szakasz, ahol úgynevezett lassújelek miatt a cikk írásának időpontjában ennél lassabban járnak a vonatok, az átadás óta eltelt több mint 433 napban.

Balról jobbra: Nyul Zoltán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese, Szűcs Lajos (Fidesz), Vecsés és térsége országgyűlési képviselője, Dunai Mónika (Fidesz), a főváros XVII. kerületének országgyűlési képviselője, Vitézy Dávid, a Technológiai és Ipari Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára, Vécsey László (Fidesz), Gödöllő és térsége országgyűlési képviselője, Pafféri Zoltán, a MÁV elnök-vezérigazgatója átvágja a nemzeti színű szalagot a 160 milliárd forintból megújult Budapest-Hatvan vasúti vonalszakasz átadóünnepségén a gödöllői vasútállomáson 2022. október 7-én. (MTI/Kovács Anikó)
Segesvári Csaba
Címlapkép: Pécel állomás. Fotó: Segesvári Csaba
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal-adománnyal! Köszönjük.
Támogatom PayPal-adománnyalHa az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
Az állami szervezet több mint egy tucat vidéki irodáját bezárja, főként az ott dolgozókat költöztetik az új budapesti bérleménybe.
Összesen 2,6 millió forintot különített el rájuk a testület, de hátulja egyiknek sincs, és az egyik felükre még tető sem került.
Újabb, fideszes politikusokhoz köthető egyesületek gazdagodtak a kormány civil támogatási programjából. A Városi Civil Alap keretében másodszor osztanak támogatásokat, a...
Napok óta a műtrágyáról beszélnek a fideszes politikusok, és azt ismételgetik, hogy mindennek az oka „Bige László, aki a magyar...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!