Lázár János minisztériuma szerint nincsenek bezárt vasútvonalak, így nincsenek róluk adatok sem

Hatvan nap után sikerült a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumnak válaszolnia a közadatigénylésünkre, amiben az augusztus elsejével bezárt vasúti mellékvonalakról érdeklődtünk. Az rejtély, hogy mi tartott 2 hónapig, de annyi legalább kiderült, szerintük eleve rosszul gondolkodunk: nincs vonalbezárás. Erre hivatkozva nem adtak ki semmilyen döntés-előkészítő vagy utasforgalmi adatot.

„A minisztériumnak megfelelő adatai vannak arról, hányan vesznek igénybe egy hasonló szárnyvonalat, és hogy a pótlás miként teljesíthető” – ezt Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter mondta hat nappal az augusztusi vasúti szárnyvonalbezárások kapcsán a Kormányinfón, amikor a PestiSrácok többek között arról kérdezte, hogy „Volt-e társadalmi egyeztetés a vasúti szárnybezárásokról?”

Akkor a Miniszterelnökséget is megkérdeztük, pontosan mire gondoltak, Gulyás Gergely tárcája azonban nem válaszolt. A vonalbezárásokat elrendelő, Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumot (ÉKM) közadatigénylést küldtünk, melyben kértük azokat az adatokat, döntés-előkészítő dokumentumokat, hatástanulmányt, döntést megalapozó költségszámítást, melyek a 10 szárnyvonal bezárása előtt készültek. Emellett kikértük az ÉKM-től az érintett vonalak utasforgalmi adatait is 2022 januárjától havi bontásban.

Két hónappal az adatigénylésünk beadása és egy NAIH-panasz után kaptunk csak választ. A Lázár János vezette minisztérium újmagyarra lefordította a bezárást, vagyis közölte, hogy nincs is bezárás. Szó szerint idézzük a választ: „Tisztelettel tájékoztatom, hogy az igényében megjelölt 10 vasúti szárnyvonal nem került »bezárásra«, ennek megfelelően »bezárásra« vonatkozóan nincsenek adatok, döntés-előkészítő dokumentumok, hatástanulmány, döntés megalapozó költségszámítás.”

Majd a MÁV sajtóközleményét idézték, mely szerint

„az érintett 10 vasúti szárnyvonalon nem »vasútvonal bezárása«, hanem »autóbuszos vonathelyettesítő járat« közlekedése történik.

Figyelemmel arra az egyetlen, de az utaskiszolgálás és a vasútbiztonság szempontjából nem megkerülhető tényre, hogy az érintett szárnyvonalakon a személyszállítási közfeladat ellátását jelenleg objektív módon megakadályozza a vasúti jármű- és személyzethiány”.

Azt is írták, hogy „az érintett tíz szárnyvonal tehát vasútüzemi szempontból nincs »bezárva«, azok mind  vasúthatósági, mind pedig vasútüzemi szempontból a jogszabályoknak megfelelően működnek, azokon sajnálatosan a személyszállítási közfeladat ellátása lehetetlenült el ideiglenesen a fentiekben megjelölt okból”. Megemlítették a személyzethiányt, a toborzást, a járműhiányt is.

A szárnyvonalak utasforgalmi adataira vonatkozó kérdésünkre pedig azt válaszolták, hogy „figyelemmel az Alkotmánybíróság 13/2019. (IV. 8.) AB határozatára, amelyben az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az adatkezelő – kizárólag az adatigénylés teljesítése érdekében – nem köteles adatgyűjtésre, illetve az általa kezelt adatok összevetése útján új, minőségileg más adat, adatsor előállítására, igényét nem áll a minisztérium módjában teljesíteni.” Vagyis nincsenek olyan adataik, amilyeneket kértünk.

2010-ben még vonalbezárásnak hívták

Arról, hogy bezárták-e a vasútvonalakat vagy sem – ahogy újmagyarul az ÉKM írja –, idézzük fel a 2007-es szocialista kormánydöntéseket és az arra adott fideszes válaszokat.

„Ellentétben áll a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) vezetésének vasútpolitikája a kormány által előtérbe helyezett Új Magyarország programmal is. A szaktárca terveiben vasútreform címén vonalbezárás, tarifaemelések és a menetdíjkedvezmények megvonása szerepel – közölte tegnap Fónagy János országgyűlési képviselő, az Orbán-kormány volt közlekedési minisztere. Mint elmondta, a kormányprogramban kiemelt helyen szerepel a tömegközlekedés, ezen belül a vasút fejlesztése, a gyakorlatban viszont a hálózat radikális csökkentésére készülnek. A gazdasági tárca a nyár elején meghirdetett 28 helyett idén ugyan 15 vasúti szárnyvonalon szüntetné meg a személyszállítást, ugyanakkor 2008-ig 60 mellékvonalat zárnának be. Mindezt azzal az indokkal, hogy a régiókban megszüntetik a párhuzamos közlekedést, azaz az autóbuszos fuvarozást részesítenék előnyben” – ezt 2006-ben jegyezte le a Magyar Nemzet. Számos vonalon szűnt meg akkor a személyszállítás, többek között Makó és Hódmezővásárhely között is.

2010-ben a hirado.hu már arról számolt be, hogy a „vasútnyitás nem vállalati ügy, hanem társadalompolitikai kötelezettség – mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkár hétfőn az MTI-nek annak kapcsán, hogy július 4-én öt vasúti szárnyvonalon visszaállítják a személyszállítást.” Fónagy továbbá „Emlékeztetett arra, hogy

a Fidesz az elmúlt években ellenzékben többször is szót emelt a vasúti mellékvonalak bezárása ellen,

és ebben nem voltak egyedül, hiszen tiltakoztak az intézkedés ellen a településeken élő emberek százezrei, a munkahelyüket megbecsülő vasutasok, a vasutas munkahelyekért kiálló szakszervezetek, a polgármesterek százai, és támogatták a Fidesznek azt a szándékát, hogy kormányra kerülése esetén – ahol műszakilag lehetőséges – újranyissák ezeket a vonalakat.”

A cikkben az is szerepel, „a Székesfehérvár-Komárom, Zirc-Veszprém, Karcag-Tiszafüred, Lajosmizse-Kecskemét, és Pápa-Csorna közötti szakaszon indítják újra a vonatközlekedést, de a Szilvásvárad-Putnok, valamint az Abaújszántó-Hidasnémeti közötti vasútvonalon is újraindul majd a személyszállítás hamarosan”.

A Székesfehérvár-Komárom vonalon a Wikipedia szerint „a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól kezdve szünetelt,[3] 2010. július 4-től indult újra.” Ugyanez szerepel a többi vasútvonalnál.

Vagyis a személyszállítás szüneteltetése a Fidesz szavai szerint is bezárás volt 2010-ben,

lásd a fenti idézetet Fónagy Jánostól. Ahogy nem is lehet másképp érteni, ha a vonalakat kormányra kerülésük után újranyitották. Most azonban Lázár János minisztériuma már csavargatja a szavak értelmezését, és tagadja a vonalbezárást. Ez, és a döntés-előkészítő iratok visszatartása arra utal, hogy a minisztériumban hirtelen döntöttek az ügyben, mindenféle előkészítés nélkül.

Fidesz-nyelven is beadtuk az adatigénylést

A nyelvi nehézségek ellenére sem adjuk fel, újabb közadatigénylést küldtünk Lázár János tárcájának, amiben – saját szófordulatukat használva – azután érdeklődtünk, hogy az „autóbuszos vonathelyettesítő járatok” bevetése előtt milyen döntések születtek, illetve milyen számítások előzték azt meg. Hiszen Gulyás Gergely azt mondta, hogy „A minisztériumnak megfelelő adatai vannak arról, hányan vesznek igénybe egy hasonló szárnyvonalat, és hogy a pótlás miként teljesíthető”.

 

Időközben egyébként a MÁV-tól kapott adatok alapján megírtuk, hogy a 78-as számú, Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonalon átlagosan havi 5000 jegy fogyott, a Lázár János által vezetett Építési és Közlekedési Minisztérium mégis megszüntette rajta a vonatközlekedést augusztustól. Összesen 17 olyan vasútvonalat találtunk az országban, ahol kevesebb az utas, mint ezen a bezárt ipolytarnócin.

Segesvári Csaba

A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum adatbázisa szolgáltatta. Címlapkép: Bzmot motorvonat Makó-Újváros állomáson (fotó: Wikipedia/Burrows)