Egyetemisták a rezsidémon nyomában: A hazai épületkorszerűsítés kudarca

Számold ki, mennyivel fogsz több rezsit fizetni: itt az Átlátszó rezsikalkulátora | atlatszo.hu

Az új, augusztustól élő rendszerrel immár a fogyasztók fizetik a számlák nagyobb részét. Az viszont meglepő, hogy a környező országokban sehol sincsenek a kormány által belengetett brutális energiaárak. A piacon elérhető ajánlatok alapján Csehország a legdrágább, de Romániában sem olcsó az élet. Szlovákiában és Szerbiában is van árszabályozás, de még így is többet fizetnek, mint mi most itthon.

Az orosz energiahordozóktól függő hazánkat rettenetesen kiszolgáltatott helyzetben érte Oroszország manipulációja, a 2021-től mesterségesen visszafogott gázszállítás, ami felverte az árakat. Ukrajna februári lerohanása óta – a brüsszeli szankciókra válaszul – az oroszok  tovább csökkentették az Európába érkező szállítást, ami az egekbe drágította a földgázt. Ez pedig egészen áldatlan állapotokat teremtett a rezsicsökkentés illúziójában pihengető országban: a Fidesznek nyáron fel kellett adnia a politikai csodafegyverét, intézmények zárnak be és üzletek szűnnek meg, a lakosság pedig rettegve várja a csekkeket.

Az ELTE humánökológia mesterszakos hallgatói igyekeztek utánajárni, hogy egyáltalán miként jutottunk idáig.

A videóban többek között az alábbi kérdésekre keresik a választ: Miért nem került korszerűsítésre a hazai lakásállomány az elmúlt évtizedekben? Egyáltalán milyen kísérletek voltak erre? És milyen hatással volt minderre a rezsidémonnal való kormányzati küzdelem, ami már vagy egy évtizede tart, de még mindig nincs vége?