Már nemcsak belülről érhetőek el a Corvinus szabályzatai

Bírósági egyezséget kötöttünk a Budapesti Corvinus Egyetemmmel közzétette a legfontosabb szabályzatait, és vezetői körleveleit.

Eredetileg a hallgatói önkormányzat alapszabályát szerettük volna csak elolvasni, de feltűnt, hogy a Corvinus honlapján az egyetemi szabályzatok csak a belső hálózatról érhetőek el. Ezt nem értettük, hiszen az egyetem gazdálkodási vagy vagyonkezelési szabályzatát miért kellene titokban tartani? Másrészt, ha az egyetem tizennyolcezer hallgatója, az oktatók és más munkatársak elolvashatják, mennyire sikerülhet titokban tartani az ilyen szabályzatokat? Ezek a szabályzatok többnyire arról szólnak, hogy az egyetem hogyan gazdálkodik az államtól kapott pénzekkel, vagyis hasznos, ha ezeket bárki elolvashatja, mert így jobban ellenőrizhető a gazdálkodás.

Közérdekű adatigénylésben kértük ki az egyetemi szabályzatokat, amire a Corvinus meglepően rossz érvekkel reagált. Ahogy azt korábbi cikkünkben részletesen elemeztük, az egyetem arra hivatkozott, hogy nekünk biztosan az eredeti, aláírt szabályzatszövegek kellenek, amiket újra be kellene szkennelni, ami aránytalanul sok munkával járna. Ilyet azonban sosem kértünk, egyértelműen a honlapon fenn lévő, csak az egyetemen kívülről el nem érhető szövegeket szerettük volna elolvasni. Az is nehezen elképzelhető, hogy az ország egyik legjobb egyetemén nincsenek olyan szkennerek, amikkel gyorsan be lehetne szkennelni néhány tucat szabályzatot.

A május negyediki tárgyaláson sikerült egyezséget kötni a Corvinusszal (pdf):az egyetem vállalta, hogy a szabályzataikat és a rektori, kancellári körleveleket június 30-ig közzéteszik a honlapon. Ez meg is történt, csupán egyetlen olyan szabályzatot találtunk, amely még mindig nem elérhető: a „BCE Alapok felhasználási szabályzata” az ítélet egyértelmű rendelkezése ellenére sem érhető el nyilvánosan, de ez a szabályzat már nem hatályos, így kisebb a jelentősége.

Az egyezségben felsorolt körleveleket közzé is tette az egyetem. Az egyezségkötés után született két körlevél (ez és ez) nem volt rögtön elérhető, de az egyetem szerint csak egy nem szándékos hibáról volt szó, amit azóta orvosoltak.

Az újonnan közzétett dokumentumok itt böngészhetőek. Kiderül belőlük például, hogy áprilisban probléma volt az Erzsébet-utalványokkal, Pavlik Lívia kancellár körlevele szerint a Miniszterelnökség és a Közbeszerzési Hatóság között „szakmai véleménykülönbség” alakult ki, ezért nem tudott az egyetem Erzsébet-utalványokat beszerezni. Május végére a probléma megoldódott.

Az egyetem a honlapján nem szkennelt, hanem szöveges fájlokat tett elérhetővé, ami megkönnyíti a dokumentumok feldolgozását.

Csalódtunk a KLIK-ben, ezért ragaszkodtunk az egyezségkötéshez

A bírósági egyezség egyenértékű egy bírósági ítélettel, tehát kikényszeríthető: ha az egyetem nem tartaná be az egyezséget, bírósági végrehajtást lehet kérni. Az egyezség még a megkötése napján jogerőssé vált, mert mi is és az egyetem is lemondott a fellebbezési jogáról. Az egyezséget így lényegében nem lehet megtámadni, az végleges és kötelező erejű az egyetemre nézve.

Azért választottuk az egyezségkötést az informális megegyezés helyett, mert korábban volt olyan ügyünk, ahol egy állami szerv nem tartotta be a nekünk tett ígéretét. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal állapodtunk meg peren kívül, hogy március végéig közzéteszik azt, hogy az elmúlt években hány pedagógus fizetését utalták át késve. A KLIK azonban átvert minket és nem teljesítette az ígéretet, amikor erről érdeklődtünk, az Intézményfenntartó adatigénylésekért felelős munkatársa pedig elfutott a kameránk elől. A KLIK elleni pert azóta újraindítottuk és első fokon már nyertünk is. Egyelőre nem lehet tudni, hogy fellebbeznek-e az ítélet ellen, ezt csak az ítélet írásba foglalása után döntik majd el.

 

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.