Így válik Magyarország akku-szemét gyártó nagyhatalommá

A kormány mindent megtesz, hogy akkugyártó nagyhatalom legyen Magyarország. Arról azonban elfelejt beszélni, hogy közben rohamos tempóban szaporodnak az elektromos autókba szánt, selejtes akkukból épülő szeméthegyek. Az Átlátszó hónapok óta gyűjti a bizonyítékokat, hogy bemutassa az akku-feldolgozó üzemek körüli életveszélyes mulasztásokat, amiket a hazai laza szabályozási rendszer tesz lehetővé. Rákkeltő anyagoknak kitett dolgozók, ismétlődő robbanások és tűzesetek, meghamisított címkék, tűzvédelem nélkül tárolt gyúlékony akkumulátorok – a szép új nagyhatalmi álmok árnyoldalai. Videó.

Számos alkalommal számoltunk be a hazai akkumulátor-gyárak engedélyezési és működési anomáliáiról. De hasonló súlyos gondokat tapasztaltunk a használt, selejtes akkuk tárolását, feldolgozását végző üzemek, telephelyek működésével kapcsolatban is. Több esetben kiderült, hogy engedély nélkül, szabadban vagy nyitott csarnokban helyezték el a veszélyes anyagokat is tartalmazó hibás akkukat. Sőt, egy mocsai telephelyen a veszélyességet jelző kódot meghamisítva tárolták a nehézfémtartalmú hulladékot. 

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A feldolgozó üzemekben a munkavállalók sok esetben súlyos veszélyeztetésnek vannak kitéve: a rákkeltő anyagokkal való munkavégzés ellenére nem gondoskodnak megfelelően a védelmükről, az egészséges és biztonságos munkafeltételekről. Tűzesetek, robbanások fordulnak elő, sérülést vagy halált okozva. Megtörténhet, hogy katasztrófavédelmi engedély nélkül szállítanak veszélyes anyagokat, vagy tűzvédelem nélkül tárolják a gyúlékony akkumulátorokat.

600 tonna akkumulátort raktároztak tűzvédelem nélkül Salgótarjánban, majd kitették a szabadba | atlatszo.hu

De van más érthetetlen dolog is: a szövegben az szerepel, hogy az engedélyt kérő cég évente 1490 tonna fémhulladékot kíván gyűjteni, s mivel ennek a tevékenységnek a hatóság szerint nincs jelentős környezeti hatása, emiatt környezetvédelmi engedélyre nincs szükség. A több száz tonna akkumulátort nem említi a határozat, miközben kizárólag ezt tároltak a telephelyen.

A környezetvédelmi szabályozás megdöbbentően laza, szemben más európai országokkal: a levegő, a talajvíz minőségének rendszeres ellenőrzését nem írják elő, az évi több ezer tonna akkumulátor feldolgozását nem kötik környezetvédelmi engedélyhez. 

Ráadásul a hatóságok csupán néhány millió forintos bírságot szabnak ki a jogsértéseket elkövető cégekre, aminek nincs visszatartó ereje. A működés felfüggesztésére, korlátozására szinte soha nem kerül sor.   

Rákkeltő anyagokkal veszélyeztette dolgozóit a gödi Samsung-gyár selejtes akkumulátorait feldolgozó cég | atlatszo.hu

Az üzemben különböző fémkomponenseket – nikkel, mangán, kobalt és lítium oxidjait – nyerik vissza a használt akkumulátorokból, illetve az akkumulátorgyártáshoz használt szennyvíziszapból. Az így kinyert fémoxid-port elsősorban a dél-koreai anyavállalathoz szállítják vissza, ahol alapanyagként újrahasznosítják. A cég legfőbb partnere a Samsung SDI gödi gyára. A bátonyterenyei üzem jelenleg a legnagyobb kapacitású akkumulátor-feldolgozó üzem Európában.

Az általunk vizsgált üzemekben egyelőre „csak” a gyártás során keletkező hibás akkukkal foglalkoznak. De ha a jogszabályoknak megfelelően évek múlva visszakerülnek Magyarországra a hazai gyárakból származó használt autó-aksik, beláthatatlan mennyiségű veszélyes hulladék kezeléséről kell majd gondoskodni. 

Vagyis félő, hogy az ország nem az akkumulátor-gyártás, hanem az akku-szemét felhalmozása terén válik „nagyhatalommá”. 

Szöveg: Bodnár Zsuzsa; Videó: Bodoky Bence, Sebő Ferenc

Címlapkép: Szerkesztett montázs az akku-feldolgozó üzemekről (Sebő Ferenc)