Nyertünk a Kúrián: a KELLO-nak ki kell adnia, hogy mennyiért államosították az Alföldi Nyomdát

Másfél évvel ezelőtt, 2020 őszén pereltük be az országos tankönyvellátásért felelős Könyvtárellátó Nonprofit (KELLO) Kft.-t, mert nem adták ki, hogy mennyiért vásárolták meg a debreceni Alföldi Nyomdát. A pert első- és másodfokon, majd végül a Kúrián is megnyertük. Innen nincs tovább, a kúriai döntés értelmében az állami cég nem titkolhatja tovább a vételárat. A tankönyvpiac államosításának az egyik utolsó állomása volt az Alföldi Nyomda megszerzése. A tankönyvnyomtatás jelentős része ma már a debreceni üzemben zajlik, így a magyar tankönyvek 80 százalékát hazafias szellemben gyárthatják. A politikai haszon a tankönyvek ingyenességében is rejlik, amivel széles körben tud kampányolni a Fidesz.

Másfél év után a Kúria döntése értelmében a KELLO ki kell, hogy adja az Átlátszónak, mennyiért államosították az Alföldi Nyomdát. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Az Alföldi Nyomda Zrt. megvásárlásával kapcsolatos információkat 2020. szeptember 9-én kértük ki közérdekű adatigényléssel a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-től. Ez az a cég, ami a tankönyvrendelést és az iskolai kiszállítást 2013 óta egyedüli szereplőként biztosíthatja az iskolák számára. A társaság az Alföldi Nyomda Zrt. részvényeinek a 97,71 százalékát vásárolta meg, a tranzakciót a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette. A nyomdavásárlással kapcsolatos szerződést szerettük volna megkapni, ami tartalmazza a legfontosabb érdemi információt, azaz a vételárat.

A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

A válaszadás határidejét akkor 15 nappal meghosszabbították – a vírushelyzetre hivatkozva húzták az időt. Végül megtudhattuk, hogy a vételár szerintük üzleti titok, sőt, személyes adat. Azt azonban közölték, hogy a vételár nélküli, kitakart szerződést 17 600 forintért elküldik nekünk.

Az adatok megszerzése érdekében perre mentünk, mert nem gondoljuk, hogy a közpénz csak úgy elveszítheti a közpénz jellegét egy állami tulajdonú nonprofit gazdasági társaságnál, és szerintünk a vételár közadat, az adatkiadásért kért összeget pedig magasnak tartottuk.

A pert első- és másodfokon is megnyertük, ám a KELLO nem nyugodott bele az ítéletbe, hanem felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a legfőbb bírói szervhez, a Kúriához.

A bíróság szerint nem titkolhatja a KELLO, hogy mennyiért államosították az Alföldi Nyomdát | atlatszo.hu

2020 őszén pereltük be az állami tulajdonú, országos tankönyvellátásért felelős Könyvtárellátó Nonprofit (KELLO) Kft.-t, mert nem adták ki, hogy mennyiért vásárolták meg a debreceni Alföldi Nyomdát. A Fővárosi Ítélőtáblán másodfokon is nyertünk a KELLO ellen novemberben: a döntés értelmében az állami cég nem titkolhatja tovább a vételárat.

Azonban a Kúria is nekünk adott igazat, az ítélete szerint: „Közérdekű adat kiadása iránti igény elbírálása során a főszabály a közérdekű adat nyilvánossága, a korlátozó rendelkezéseket megszorítóan kell értelmezni. A kizárólagos állami tulajdonban lévő gazdasági társaság állami vagyonnal (közvagyonnal) gazdálkodik akkor is, ha saját, üzleti bevételekkel is rendelkezik, ezért a gazdálkodásával kapcsolatos adatok közérdekű.”

Továbbá a KELLO érvelésével szemben a Kúria szerint nincs jelentősége annak, hogy az adatokat a felperes milyen okokból, esetleg „újságírói célokból” igényli.

Kíváncsian várjuk, hogy a KELLO mekkora vételárat titkolt másfél éven keresztül. A titkolózás nem volt olcsó mulatság a közpénzből működő állami cégnek.

• Az elsőfokú bíróság 150 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte.
• A Fővárosi Ítélőtábla további 75 ezer forint másodfokú perköltséget szabott ki rá.
• A Kúria döntése szerint további 75 ezer forintot kell állnia.

A társaságnak összesen így 300 ezer forint perköltséget kell fizetnie.

Ingyentankönyv kampánycélra

A politikai haszon a kormány szemszögéből nemcsak a gyerekek egyentankönyvek általi ideológiai befolyásolhatóságában, hanem a tankönyvek ingyenességében is rejlik – amivel széles körben lehet kampányolni. A tankönyvnyomtatás jelentős része ma már a debreceni üzemben zajlik: 2021-ben 13 milliárd forint állt rendelkezésre a tankönyvek beszerzésére, és 13 millió tankönyvből 10 milliót nyomtattak Debrecenben.

A G7 2020-ban írta meg, hogy furcsák voltak az eladás körülményei. Az Alföldi Nyomda kapott egy 20 milliárd forintos megbízást a KELLO-tól, majd három nap múlva bejelentették, hogy megveszi a céget az állam. Azt ugyan nem lehetett tudni, hogy a könyvtárellátó mennyit fizetett az Alföldi Nyomdáért, de a lap szerint egész biztosan milliárdos tételről volt szó.

A G7 által megkérdezett ágazati szakértők szerint a vállalat jövedelemtermelő képessége alapján 5-6 milliárd forint lehetett a még megindokolható vételár, bár azt hozzátették, hogy ennyit egy nem állami, hanem piaci szereplő szinte biztosan nem adott volna a cégért. Ami némileg bekavarhatott az árba, az az Alföldi Nyomda vagyona, azon belül is az az elég értékes ingatlan Debrecen belvárosában, ahol jelenleg az üzemük is működik.

Könyv-Tár: egyezménysértő volt a hazai tankönyvpiac államosítása

A 2011 és 2013 között lezajlott központosítás az addig piaci versenyen alapuló, sokszínű magyar tankönyvpiacot az állami Könyvtárellátó helyzetbe hozásával…

Zsilák Szilvia

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelésért felelős államtitkára, Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester és Tőczik Zsolt, a KELLO Könyvtárellátó Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója (b-j) a tankönyvek gyártásával kapcsolatban tartott sajtótájékoztató után a debreceni Alföldi Nyomdában 2021. július 9-én (forrás: MTI/Czeglédi Zsolt)