Rákosiék „baloldali összefogásáról” ismeretterjeszt az állami százmilliókkal kitömött Rubicon Intézet

Hárommillió forinttal alapított tavaly történelmi kutatóintézetet az MCC-főigazgató, Mandiner-lapfőnök Szalai Zoltán. Gyorsan kapott is mellé további 660 milliót a Miniszterelnöki Kabinetiroda támogatásaiból gazdálkodó Batthyány Lajos Alapítványtól és az állam nemzetpolitikai pénzosztójától, a Bethlen Gábor Alaptól.  A kormányközeli álcivil világba betagozódó Rubicon Intézet nemrégiben a „baloldali összefogásról” tartott előadást a szintén hasonló támogatásokból létrehozott Scruton kávéházban.

Szeptember 23-án, csütörtökön kora este felvettem a legszebb gyűrött ingemet, és elmentem a budapesti Kossuth tér melletti Zoltán utcában található Scruton kávéházba történelmi előadást hallgatni. Az esemény érdekessége az volt, hogy a kormány különböző gáláns támogatásai nélkül nem igazán létezhetne sem a helyszíne, sem maga a beszélgetést szervező történelmi kutatóintézet.

Ugyanis a kávéházat működtető Apriori Cultura Nonprofit Zrt. úgy vásárolta meg a Zoltán utcai ingatlant, hogy a Batthyány Lajos Alapítványon (BLA) keresztül 900 millió forintos támogatáshoz jutott abból a nemhivatalos programból, amelyről már többször írtam, és amelyet Rogán álcivil házipénztárának becézek.

Rogánék küldték a milliárdokat, kormányközeli álcivilek rejtett támogatására költötték | atlatszo.hu

Álcivil házipénztárra bukkantunk: éveken át támogatta közpénzmilliárdokkal a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda a Batthyány Lajos Alapítványt, ami a befolyt összegek oroszlánrészét egyből továbbosztotta másoknak – jellemzően Fidesz-közeli civilszervezeteknek. A többmilliárdos támogatási programot nyilvánosan sehol sem hirdették meg. Az alapítvány azóta a Karmelita kolostor mellé, tízmilliárdos villába költözött.

Az 1945-47 közötti magyar nagypolitikai eseményekről szóló beszélgetést szervező Rubicon Intézet történelmi think tank – amely nem egyezik meg az ismert történelmi folyóirat kiadójával – csak tavaly jött létre, és szintén több százmilliós, végeredményben adóforintokból származó támogatást nyakalt be, részint ugyanúgy a BLA-tól.

Ha sem a kávéház, sem annak a pinceszinti előadóterme, sem pedig maga az esti program nem létezne a célzott kormányzati pénzadományok nélkül, akkor mondhatjuk, hogy ez egy mindenestül virtuális esemény? Az előadó Szerencsés Károly történész és a házigazda szerepét játszó, bohócosra sminkelt Nánay Mihály, továbbá a mintegy húsz főnyi hallgatóság nyilván teljesen valóságosnak érzékeli a saját ittlétét. Ha itt volna most a filozófus Martin Heidegger, bizonyára úgy mondaná, hogy ez egy uneigentlich, nem-tulajdonképpeni esemény – morfondíroztam a nagyon is eigentlichnek tűnő széksorok között.

A második világháborút követő, szabad nemzetgyűlési választáson a magyar állampolgárok túlnyomó többségben mindenféle-oldali demokratikus pártokra szavaztak, a szovjet megszállók támogatását élvező kommunista párt azonban változatos politikai eszközöket alkalmazva befolyásolta, majd leuralta az egész politikai teret, legvégül a demokratikus álmoknak is véget vetett. A történelmi léptékben a mi korunktól nem túl távoli eseménysorozat nyilvánvalóan alkalmas arra, hogy tetszőleges szájíz szerinti aktuálpolitikai kicsengéssel adják elő. De Szerencsés történész bő egyórás előadása szakmailag teljesen korrekt volt.

Az előadás keretezése ugyanakkor egyáltalán nem volt korrekt. A Facebookon is hirdetett esemény címének ugyanis azt adta valaki: „Baloldali összefogás – Harc a hatalomért 1945-47”. A „baloldali összefogás” terminus a beszélgetés pillanatában éppen demokratikus előválasztásra készülő jelenkori ellenzéki pártok összefoglaló megnevezése. Szerencsésnek az időszakról szóló könyvében és az általunk megtalált folyóiratcikkeiben sem olvasható ez a szóösszetétel; az ELTE docense a kommunista pártot és a vele anno szövetségre lépett/kényszerült erőket ezekben a szövegeiben a csoportosulás korabeli, történelmileg hiteles elnevezésén, Baloldali Blokként referálja.

Nem is Szerencsés, hanem a másik előadó, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársaként a házigazda és moderátor szerepét felöltő Nánay Mihály közölte a Scruton kávézó előadótermében, hogy a Rákosiékkal szövetkező történelmi politikai csoportosulás neve

„baloldali összefogás, tekinthetjük annak is”.

A Rubicon Intézet tavalyi megalakulása után azt ígérte: pártatlan, szakmai szemszögből tanulmányozza a magyar történelmet. A think-tank azóta történelmi Youtube-csatornát csinált és előadássorozatot indított: miközben a profi kivitelű adások történelemszakmailag javarészt rendben vannak, a „baloldali összefogáshoz” hasonló kiszólások legalábbis árnyalják, hogy mennyire is független a politikától ez az egész történet.

Az MCC hatalmas kontextusa helyezte el őket

A Rubicon Intézet Nonprofit Kft.-t 2020 elején alapította Szalai Zoltán, aki 2009 óta a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója. A Habony Árpád hitelezőjeként elhíresült Tombor András szerelemprojektjének indult, kormányközeli elitképző MCC-t idén év elején több száz milliárd forinttal tőkésítette fel a magyar kormány.

Hogyan épül fel és mire terjed ki az MCC hálózata? „Akár már tízéves korukban azonosítjuk a tehetséges diákokat, majd hosszútávú kapcsolatot tartunk fenn velük, amely túlmutat az egyetemi tanulmányaikon. Lépésről lépésre kiterjesztettük az elérésünket majdnem minden magyarlakta területre (…) Alumni tagjainkból álló közösségünk több száz tagot számlál. Felük az állami szektorban dolgozik, középvezetőként. Jelen vannak a legtöbb minisztériumban, a jelentős kormányzati és nemzetközi intézményekben. A másik felük a versenyszférában próbálja ki magát” – nyilatkozta korábban Tombor András az MCC tehetségkutatási képességeiről és a már végzett, alumni tagokból épülő hálózat kiterjedtségéről.

Szalai a Fideszhez húzó, állami pénzen feltőkésített álcivil ökoszisztéma egyik kulcsfigurájának tűnik. Az MCC-főnökség mellett egészen idén nyárig ő volt az egyetlen tulajdonosa a Scruton kávéházat működtető Apriori Culturának is, ettől az érdekeltségétől azóta megvált. A 444 írt korábban az új tulajdonosokról: Pesti Ivett korábban Kocsis Máté polgármestersége alatt volt a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. igazgatósági elnöke, Fejérdy Zsófia pedig egy jó kormányzati kapcsolatokkal bíró reklámcéget tulajdonol.

A kávéházas cég amúgy a napokban alakul nonprofit zrt.-vé, és a felügyelőbizottságba újabb MCC-kötődésű alakok kerültek. Szabó-Hontvári Adrienn a tehetséggondozó szervezet pénzügyi vezetője. Mezei Balázs filozófus, egyetemi tanár 2011 óta tanít az MCC-n is – önéletrajza szerint nemzetközi kapcsolatépítésben is segíti a Scrutont.

A 40 éves Szalai Zoltán a Mandiner hetilapot is lapigazgatja, amely előszeretettel számol be például a Rubicon Intézet dolgairól.

A kormányoldali KESMA-istállóhoz tartozó Mandiner a Fideszhez húzó médiacsoport zászlóshajója; a lapot az MCC-hez és a Fidesz-közeli álcivil világhoz is személyes kapcsolatok sora fűzi. Korábbi kiadóját, a Mandiner Press Kft.-t térítésmentesen adták át akkori tulajdonosai, Tombor és Szalai a kormányközeli médiaholdingnak 2018-ban.

Partos Bencét, a hetilap korábbi, ex-MCC-s főszerkesztő-helyettesét egy olyan drogkutató intézethez kapcsolják szoros szálak, amelyet szintén a Batthyány Lajos Alapítvány támogatott tízmilliókkal, és amely kábítószerügyben szolgáltat a kormány álláspontját a nyilvánosságban alátámasztó, kváziszakmai érveket. A modell a Rubicon esetében is hasonló: Nánay főmunkatárs nemrégiben a Mandinernek nyilatkozva védte be az Oktatási Hivatal új tizedikes történelemkönyvét.

Szilvay Gergely, a Mandiner főmunkatársa nemrégiben könyvet írt A gender-elmélet kritikája címmel, a könyvet a BLA támogatásaiból 1,6 milliárd forintot kasszírozó kormányközeli jogi elemzőintézet, az Alapjogokért Központ adta ki. A koronavírus-korlátozások alatt online tartott bemutatón egyébként Novák Katalin családminiszter promózta a könyvet: a háttérből ítélve minden bizonnyal a Scruton kávézó előadótermében. Szilvay ma a hetilap mellett tudományos munkatársként a Rubicon Intézetnél is Szalai Zoltán beosztottja.

A szélesebb nyilvánosság akkor figyelt fel a Rubicon Intézet létezésére, amikor az önmeghatározása szerint történelmi think-tanket működtető, nonprofit kft. tavaly nyáron egy közbeszerzési eljárás keretében 70 millió forintért megvásárolta a Rubicon folyóirat archívuma – a cirka 2750 darab cikkből álló Rubicon Tudástár – felhasználási jogait.

Egyversenyzős közbeszerzés A Rubicon Intézetnek „olyan – elsősorban a 19-20. századi magyar történelmet feldolgozó – tudásbázis, cikkgyűjtemény megszerzése” volt a célja, amelynek tartalmát újraközölheti. Ilyen szerződés „kizárólag egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg” – indokolták Szalaiék, hogy a közbeszerzéses eljárásban miért csak egy szereplővel – a történelmi ismeretterjesztő magazint kiadó Rubicon-Ház Kft.-vel – tárgyaltak cikkarchívum beszerzéséről. Az érvelés természetesen sántít: noha a legelismertebb történelmi folyóirat valóban a Rubicon, hasonló tartalmú anyag elméletileg bizonyára beszerezhető lenne a Múlt-kor vagy a BBC History magazinok kiadójától, esetleg a 2012-ben megszűnt História hagyatékából is. Annyi minimum feltételezhető, hogy Szalaiéknak kimondottan a Rubicon kellett, elvégre az MCC-főigazgató már eleve ennek a folyóiratnak a nevére keresztelte a saját intézetét is. A közbeszerzési hatóság elnöke mindenesetre elfogadta az érvelést.

A vásárlás mentén az újonnan alapított intézet stratégiai partnerségre lépett a folyóirat eredeti gazdájával, a Rubicon-Ház Kft.-vel. A magazint kiadó cég a főszerkesztő Rácz Árpád érdekeltségébe tartozik, aki a frigy részeként elvállalta az intézet társelnöki posztját is. Innentől tehát nehéz lesz elszálazni az „eredeti” Rubicon 1989 óta kiépült brandjét a NER-kötődésű intézettől.

„Folyamatosan érkeznek fiatalok, nagyon jó a visszajelzés” – fogalmazott Szarka László tudományos főmunkatárs idén nyáron az MCC esztergomi fesztiválján a Rubicon Intézet ottani sátra előtt. „Egyrészt a folyóirat nekünk megteremtette már az [ismertségi] bázist, másrészt az MCC-nek ez a hatalmas kontextusa, ami itt befogadott bennünket, érezhetően el is helyezett bennünket itt Esztergomban is, meg úgy általában is”.

Adóforintokból épül a think-tank

Az archívum megvásárlásának idején még nem lehetett pontosan tudni, hogy miből is van ennyi pénze a Rubicon Intézet Nonprofit Kft.-nek, amit Szalai szerény hárommillió forintos kezdőtőkével gründolt. A nonprofit vállalat éves beszámolójának és az érintett más szervezetek adatainak ismeretében most arról tudjuk tájékoztatni a nagyérdeműt:

Szalai hárommillió forintját tavaly összesen 660 millió forint támogatással egészítette ki több, végeredményben közpénzekből származó összegeket osztogató szervezet.

200 millió forintos támogatást juttatott tavaly a Rubicon Intézetnek a már említett Batthyány Lajos Alapítvány „történelmi kutatóintézet működésének finanszírozása” céljából. Érdekesség, hogy a BLA még 2019-ben a Rubicon-Ház javára is megítélt egy kisebb, négymillió forintos összeget a 2019-ben elhunyt, magyar születésű történészről, „John Lukacsról szóló tematikus összeállítás támogatása” céljára.

A BLA-ról korábban írtuk, hogy a Rogán Antalhoz tartozó Miniszterelnöki Kabinetiroda többmilliárdos juttatásaival kistafírozott szervezet olyan házipénztárként működött, amelyen keresztül a kormány az elmúlt években rejtve feltőkésített egy Fidesz-barát, álcivil szervezethálózatot.

Szalainak több ismerőse is megtalálható a pénzosztó szervezet környékén. A BLA kuratóriumi elnöke, Dezső Tamás történész az MCC társalapításával létrejött Migrációkutató Intézet igazgatója. Az MCC korábbi kuratóriumi tagja Illés Géza Márton  – egyébként Tombor András ügyvédje – a BLA kurátorai között is megfordult.

Emellett két különböző támogatási döntésben összesen 460 millió forintot adott a Rubicon Intézetnek a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA). Az azonos nevű állami pénzalapot kezelő BGA az Orbán-kormányzat nemzetpolitikai céljainak pénzosztó szerve. Korábban nemzetközi együttműködésben derítettük ki, hogy a külhoni magyarság sorsának jobbítására szánt adóforint-milliárdok határontúli fociberuházásokra és médiavásárlásokra mennek, valós céljuk pedig leginkább a Fidesz és Orbán Viktor népszerűségének és politikai befolyásának növelése a határon túli magyarok körében.

Az első ilyen döntés 2020 májusában született, a BGA ekkor 300 millió forintot ítélt meg a Rubicon Intézetnek „a Nemzeti Összetartozás Évéhez kapcsolódó tevékenységére támogatására”. Az év decemberében a BGA további 160 millió forintos összegről döntött, ezúttal a „szervezet működésének, fejlesztésének és programjainak támogatása” érdekében.

A folyóirat archívumának megvásárlását kísérő közbeszerzési dokumentációból kiolvasható az is, hogy a nemzetpolitikai fókuszú BGA-nak mi keresnivalója lehet a Rubicon Intézet környékén. Eszerint ugyanis Szalaiék „Trianonnal és más fontos sorskérdésekkel foglalkozó könyvek és egyéb kiadványok” publikálására készülnek a cikkarchívum alapján, majd az ingyenes kiadványokat „szintén ingyenes, a külhoni magyarság bevonásával a Kárpát-medence külhoni régióiban és a diaszpórában kerekasztal-beszélgetések, konferenciák keretében” szeretnék kiszórni.

A kormányzati támogatásokból felhízlalt Rubicon Intézet 15 főt alkalmaz, és várhatóan még velünk marad egy ideig. A 2020-ról szóló beszámolója szerint a think-tank 331 millió forintot tartott a bankszámláin.

Sarkadi Nagy Márton

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Rubicon Intézet Youtube